182953. lajstromszámú szabadalom • Bányabiztósíto keret tárnákhoz, alagutakhoz, vagy hasonlókhoz

1 182 953 2 összekötési helyen két, egymástól bizonyos távolságban elhelyezett kapcsolóeszközt alkalmazunk. Annak érdekében, hogy lehetőleg nagy együtt­működő felület jöjjön létre, amelynek mentén az erő súrlódási kapcsolattal adódhat át, célszerű a végződése­ket úgy kialakítani, hogy azok egymásba szorosan illesz­kedjenek. A találmány egy további kiviteli alakjánál e célból a szomszédos szegmensek egymás felé eső végző­dései tömör falú, vályú alakú idomdarabként vannak ki­alakítva megközelítőleg U alakú keresztmetszettel, amelynek a szimmetriasíkjával párhuzamos valamennyi metszetében azonos a falvastagsága. Annak biztosítására, hogy a bebetonozás végrehajtása után az érintőirányú erőhatások a vasalásnak átadhatók legyenek anélkül, hogy a szegmensek végére a falazat mentén súrlódási erők hassanak, továbbá, hogy a kapcsolóeszközök tartós működőképessége megmaradjon, a szegmensek végeihez - például hegesztéssel - rudakat csatlakoztathatunk, amelyek segítségével az erők közvetetten, a rudakat körülvevő betonon keresztül — a betétvasak jellegétől függően — a szomszédos keretszegmens övrúdjaira adód­nak át. Egy előnyös kiviteli alaknál a szomszédos szegmensek egymással összekapcsolandó végződéseinek egyikén a külső övrudaknak a szomszédos szegmens fölé nyúló meghosszabbítását képező rúdjai vannak, a másik végző­désén pedig a belső övrúdnak van a szomszédos szegmen­sek túlnyúló meghosszabbítást képező rúdja. Célszerűen valamennyi rácsozati rudazat cikcakk alakú. Hosszú, cikcakk alakúra hajlított rácsozati rudazat használata esetén a keretszegmensek előállítása könnyeb­bé válik, mivel az egymástól különálló egyedi részek időtrabló összeillesztése és pontos összeállítása elmarad. Előnyös az, ha a páronként szomszédos övrudak kö­zötti rácsozati rudazatok átmenő, cikcakk alakúra meg­hajlított drótból vannak kialakítva. Ekkor ugyanis maxi­mális hajlítási és torziós szilárdsággal bíró térbeli szerke­zetet nyerünk, amelynél a páronként egymáshoz tartozó rácsrudak egy övön beiül úgy vannak összekapcsolva, hogy a nyomott övkihajlási tulajdonságát kedvezően be­folyásolja. Abból a célból, hogy a szegmenseknek a kőzethez való nyomásánál lehetőleg közvetlenül a kőzetre lépjen fel nagy erőhatás anélkül, hogy a szükséges nagy nyomó­erőket a rácsozat keresztrudazatain kelljen átvezetni, azokat a rácsozati rudazatokat, amelyek a külső övét képező övrudakhoz vezetnek, ezen külső övrudakhoz azok belső oldalán érintkeztetjük úgy, hogy a külső öv­rudak szabadon maradjanak és így a nyomószerszám a rácsozati rudazatnak a kőzeten megtámaszkodó rudaza­­taira tudjon közvetlenül hatást kifejteni. A találmány szerinti bányabiztosító keretekhez általá­ban ív alakú, elsősorban körív alakú szegmenseket alkal­mazunk, amelyeket összerakva kerek, különösen kör alakú bányabiztosító keret jön létre. Lehetséges azonban ív alakú és egyenes keretszegmenseket is kombinálni egy­mással, például azért, hogy a keretnek patkó formája legyen, vagy használhatunk csupa egyenes szegmenseket azért, hogy trapéz alakú keretet nyeljünk. Abból a cél­ból, hogy szükség esetén az ácsozati keretben sarkos ki­képzés jöjjön létre, két szomszédos szegmens végződéseit a közéjük illesztett, a végződések alakjához igazodó sa­rokdarabbal lehet összekapcsolni. Az övrudak és rácsozati rudazatok hidegalakításával alacsonyan ötvözött acél alkalmazása mellett is olyan nagy szilárdságot lehet elérni, amit olyan rudak esetén, melyeknél a szükséges nagy szilárdsági értékeket az ötvö­zőanyagok biztosítják, nem lehet kielégítő mértékben elérni. Az elektromos ellenállás-hegesztésnek pedig az egyes elemek összekötésekor van nagy előnye a kis idő­­szükséglet következtében. Amennyiben nagy átmérőjű övrudakra van szükség, akkor a technológia mai fejlett­ségénél az egyenletes hidegalakítás már nem lehetséges, vagy csak meg nem engedhető mértékű ráfordítással vé­gezhető el. Ebben az esetben elkerülhetetlen az, hogy az övrudak szilárdságát ötvözéssel, elsősorban megnövelt széntartalommal érjük el. Ilyen esetben azonban az ellen­állás-hegesztés még racionálisan elvégezhető akkor, ha az övrudak 0,3%-nál magasabb széntartalmú acélból készül­nek és adott esetben más ötvözőanyagokat is tartalmaz­nak, a rácsozati rudazat viszont kisebb széntartalmú acél­ból van, mint az övrudak és adott esetben hidegen van­nak alakítva. A találmányt a továbbiakban annak példaképpeni ki­viteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben az ábrák segítségével, amelyek közül: az 1. ábra a keretszegmens egyik példaképpeni ke­resztmetszete, ahol az övrudak háromszög alakban vannak elrendezve; a 2. ábra a keretszegmens olyan példaképpeni kereszt­­metszete, ahol az övrudak trapéz alakban vannak elrendezve; a 3. ábrán olyan keretszegmens-kivitel látható, ahol az övrudak az 1. ábrához hasonlóan háromszög-elren­­dezésfíek, azonban a rácsozati rudak az 1. ábrához képest másként vannak elrendezve; a 4. ábra a 3. ábrához hasonló kivitelű keretszegmens metszetét mutatja, itt azonban az övrudak kereszt­­metszete derékszögű; az 5. és 6. ábra a 3. ábra szerinti keretszegmens egy részletét oldalnézetben, illetve felülnézetben szem­lélteti; a 7. és 8. ábrán két szomszédos keretszegmens összekötését mutatjuk be hosszmetszetben, illetve keresztmetszetben; a 9. ábrán szomszédos szegmensek sarkos összekapcso­lása látható. Az 1. ábra szerinti keretszegmens térbeli háromszög csúcsaiban elhelyezett 1, 2 és 3 övrúdból áll. Az 1 és 2 övrúd keresztmetszete megegyezik, s ezek alkotják a ke­retszegmens felső övét. A 3 övrúd keresztmetszete cél­szerűen az 1 és 2 övrúd keresztmetszeti felületének összege. Az 1, 2 és 3 övrúd páronként össze van kötve olyan cikcakk alakúra hajtott 4, 5 és 6 rácsozati rudazat­­tal, amely az egymást követő hajlítási helyeknél válta­kozva össze van hegesztve az ezen rácsozati rudazathoz kapcsolódó övrudak egyikével. A 2. ábrán látható keretszegmens trapéz alakban el­helyezett négy 1, 2, 7 és 8 övrudakból áll, amelyek cél­szerűen azonos keresztmetszetűek. Az 1, 2, 7 és 8 öv­rudak szintén páronként vannak egymással összekötve, a 4, 5, 6 és 9 rácsozati rudazatok útján. A 3. ábrán bemutatott keretszegmens három 1,2 és 3 övrúdból áll, amelyeknek elrendezése megegyezik az 1. ábrán láthatóval, azonban az 5 és 6 rácsozati rudazat az 1 és 2 övrúd egymás felé fordított belső oldalához van hegesztve. Hasonlóan a 4 rácsozati rudazat is az 1 és 2 övrúd belső, a 3 övrúd felé fordított oldalához van he­gesztve. Ily módon a P nyíllal jelölt helyeken könnyen lehet alkalmazni egy nyomószerszámot, amellyel a keret-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents