182929. lajstromszámú szabadalom • Norbornán-származékokat tartalmazó növényi növekedést befolyásoló, illetve gyomírtószer
1 182 929 2 fluormetil-szulfonamido-p-acetotoluididek, maleinsavhidrazid, abszcizinsav-származékok, auxin hatású klórozott fenoxi-zsírsavak, valamint a merisztematikus szövetekre specifikusan hatásos többértékű alkoholok és zsírsav-észterek alkalmazása. A találmány szerinti szerek felhasználható mennyisége változó lehet és ez elsősorban a kívánt hatástól függ. A felhasznált mennyiség általában 0,1 és 15 kg, előnyösen 0,2 és 6 kg hatóanyag között lehet hektáronként. A találmány szerinti szerek a föld feletti és a föld alatti növényrészek fejlődését különböző módon befolyásolják és a szokásosan alkalmazható koncentrációban a melegvérűekre nem toxikusak. Az új szerek beavatkoznak a növények fejlődésének fiziológiai menetébe és különböző célokra alkalmazhatók. A szerek hatásának jellege lényegében a magok vagy a növények fejlődési szakaszától - amikor a szert alkalmazzuk -, valamint a felhasznált koncentrációtól függ. Az új szerekkel befolyásolható a vegetatív és a generatív növényi fejlődés, és megfelelő koncentráció alkalmazásával a csírázóképesség is. A vegetatív fejlődés befolyásolása elsősorban a növekedési magasság csökkentésében nyilvánul meg, és ezáltal számos növény, elsősorban gabonafélék állóképessége fokozódik és az elfekvésre való hajlamuk csökken. Egyidejűleg javul bokrosodásuk, ami a kalászos gabonaszárak számát — egységnyi felületre vonatkoztatva — növeli. Fűféléknél a kisebb magasság sűrűbb, ellenállóbb pázsitban nyilvánul meg és a kaszálások száma csökkenthető. Ez jelentős előny díszpázsitoknál, de utakat szegélyező és parki pázsitoknál is. A növekedési magasság csökkenésével párhuzamosan a növények klorofiltartalma nagyobb lesz, ezáltal a kezelt fűfelületek - de egyéb növényi részek is — söíétebb zöld színűek. A vegetatív fejlődés befolyásolása számos növénynél, például gyapotnál és szójánál a virágok és gyümölcsök számát növeli. Különösen ki kell emelni azt a meglepő jelenséget, hogy a találmány szerinti szerek a gyökerek fejlődését elősegítik. Ennek előnye az, hogy a kezelt növények a vizet és tápanyagokat gazdaságosabban hasznosítják; nemcsak szárazságtűrő képességük, hanem hidegtűrő képességük — fagyállóságuk — is fokozódik. A szerek alkalmazási lehetőségei sokoldalúak és átfogók a gyümölcs és dísznövénytermesztésben, valamint a szántóföldi termelésben, beleértve a parlagföldek, továbbá repülő- és gyakorlóterek szakszerű kezelését. A találmány szerinti szerek sikeresen alkalmazhatók virágzási és érési folyamatok befolyásolására, különösen speciális tenyésztési eljárások keretében. Az új szerek fontos növényi alkotórészek, például cukor és fehérjék koncentrációját is kedvezően befolyásolhatják. A hatás módját és mértékét számos tényező befolyásolja; különösen jelentős a növények fejlettségéhez viszonyított alkalmazási idő és a hatóanyag koncentrációja. Ezek a tényezők a növények fajtája és a kívánt hatás szerint is változhatnak. Például pázsitfelületeket a teljes tenyésztési idő alatt kezelni kell; a dísznövények kezelését — amelyeknél a virágok számát és fejlettségét kell fokozni — a virágbimbók kifejlődése előtt kell végezni; értékesíthető gyümölcsöket termelő növények kezelését pedig a betakarítás előtt meghatározott idővel kell végrehajtani. Az (I) általános képletű vegyületek közül egyesek gyomirtószerek hatóanyagaiként alkalmazhatók — ez a növekedésszabályozás egyik speciális esete —, és nemkívánatos növények irtására és fejlődésük megakadályozására használhatók fel. A következő példák szemléltetik a növényi növekedést befolyásoló hatást. 5. példa Búza, illetve árpa hossznövekedésére kifejtett hatás Mindkét nyári gabonafajtát — búzát („OpaT’-fajta) és árpát (,,Union”-fajta) - növényházban kellő mennyiségű tápanyagot tartalmazó tőzegtalajjal töltött, 11,5 cm átmérőjű műanyag edényekben a téli időszakban neveltük. A vetés után a talaj felületét — kikelés előtti kezelés — két, különböző hatóanyagmennyiséget tartalmazó vizes szerrel locsoltuk meg. A levelek kezelését 11 cm magasra nőtt növényeken végeztük két, különböző hatóanyagmennyiséget tartalmazó vizes szer permetezésével. A hossznövekedésnek a kezelés hatására kiváltott csökkenését 30 napos fejlődési idő után a növények hosszának mérésével határoztuk meg és kezeletlen növények hosszával hasonlítottuk össze. Kimutatható volt a vizsgált anyagok hossznövekedést csökkentő hatása, összehasonlító szerként a 12 94 734 számú német szövetségi köztársasági közzétételi iratból ismert N,N,N-trimetil-N-(/3-klór-etil)-ammónium-kloridot (CCC) használtuk. Az eredményeket a III. A) és B) táblázatban ismertetjük. III. táblázat A) Nyári búza hossznövekedésére kifejtett hatás (talaj kezelése) Hatóanyag Felhasznált menynyiség kg/ha Növény hossza cm % kezeletlen kontroll — 30,0 100 CCC (ismert) 3 21,5 71,7 8-oxa-3,4-diaza-tetraciklo 12 19,5 65,0 [4.3.1.02'507'9] dec-3-én 3 21,5 71,7 [(XXXI) képlet] 8-fenil-l 0-oxa-3,4,9-tiazatetraciklo [5.4.1.02'5 O7'11 ] 12 12,5 41,7 dodeka-3,8-dién 3 20,0 66,7 [(XXXII) képlet] 12 14,0 46,7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
