182912. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a rifamicin-SV-azometin-származékainak előállítására
1 182 912 2 A találmány tárgya eljárás a rifamicin-SV olyan új azometin-származékainak előállítására, amelyek nagy aktivitásúak Gram-pozitív és Gram-negatív mikroorganizmusokkal és tuberkolotikus baktériumokkal szemben. A rifamicin-családból kiindulóan ma már igen nagy számú antibiotikum ismeretes. Ezek közül az orvosi gyakorlatban a leginkább a rifamicin vagy más néven tubocin terjedt el, amely az (I) képlettel jellemezhető. Ez a vegyület a 3-formil-rifamicin-SV és N1 -metil-N4 - amino-piperazin kondenzálása útján, a Maggi, N. és munkatársai által a Chemotherapia, 11. 285 (1966) szakirodalmi helyen vagy pedig az 1 219 360 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban ismertetett módon állítható elő. A 2 127 172 számú német szövetségi köztársaság-beli szabadalmi leírásból ismertté váltak a 3-formil-rifamicin- SV más helyettesített N4 -amino-piperazinokkal képzett származékai. Ezek a származékok antibakteriális, antituberkolotikus és antivirális hatásúak. Minthogy azonban közismert módon a gyakorlatban elterjedt antibiotikumokkal szemben a legtöbb mikroorganizmus ellenállóképessége sajnálatos módon gyorsan kifejlődik, új antibakteriális hatású vegyületek szintetizálására vonatkozó kísérleti munka csaknem az egész világon folyamatosan folyik. Felismertük, hogy az új (II) általános képletű rifamicin-származékok — a képletben R jelentése bifenilmetíl-, cinnamil- vagy a-naftil-metilcsoport — kiváló antibiotikumok. A (II) általános képletű vegyületek a találmány értelmében úgy állíthatók elő, hogy valamely (III) általános képletű piperazin-származékot — a képletben R jelentése a (II) általános képletnél megadott — (IV) képletű 3-formil-rifamicin-SV vegyülettel reagáltatunk. A reagáltatás gyakorlati végrehajtása során a két kiindulási anyagból ekvimoláris mennyiségeket reagáltatunk, közömbös oldószerben, szobahőmérsékleten, 0,5—3 órás reakcióidővel. Ezt követően a képződött termék szabad bázisként különíthető el. A találmány szerinti eljárással előállított (II) általános képletű vegyületek in vitro vizsgálva igen nagy aktivitást mutatnak Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumokkal szemben, mégpedig a (II) általános képletű vegyületek közül egyesek aktivitása meghaladja olyan ismert antibiotikumokét, mint például a tubocin, ampicillin és a gentamicin. A találmányt közelebbről a következő kiviteli példával és kísérleti eredményekkel kívánjuk megvilágítani. Példa 2,9 g (0,004 mól) 3-formil-rifamicin-SV 40 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatához folyamatos keverés közben hozzáadjuk 0,064 g (0,004 mól) N1 -(anaftil-metil)-^4 -amino-piperazin 10 ml vízmentes tetrahidrofuránnál készült oldatát, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten egy órán át keverjük és ezt követően hűtőszekrényben egy éjszakán át állni hagyjuk. Az így képződött sötét kristályos csapadékot izopropanolból átkristályosítjuk. így 3,1 g (80%) mennyiségben az R helyén a-naftil-metilcsoportot hordozó (II) általános képletű vegyületet (kódnevén: T—8) kapjuk. Olvadáspontja 155—157 °C. Hasonló módon állítható elő az R helyén bifenilmetilcsoportot (kódnevén: T—10; olvadáspontja 167— 168 °C; hozama: 73%) és cinnamilcsoportot (kódnevén: T—9; olvadáspontja 165—166 °C; hozama 80%) hordozó (II) általános képletű vegyület. A találmány szerinti eljárással előállított (II) általános képletű vegyületek hatásának in vitro vizsgálata során sorozathígításos módszert alkalmazunk folyékony táptalajokon, mégpedig hús-pepton bouillon-típusú vagy Sothon-féle félszintetikus táptalajon. A tuberkolotikus baktériumok esetén a vizsgálatokhoz Mycobacterium T.B.C. H37Rv Sothon-féle táptalajon egy hónapon át végzett tenyészetéből platina-oltókaccsal vett oltóanyagot használunk, míg a többi baktériumok - így például Staphylococcus aureus és Escherichia coli — esetén 104 sejt/ml koncentrációjú oltóanyagokat. Az elvégzett kísérletek eredményeit a következő táblázatban foglaljuk össze. Különböző mikroorganizmusokkal szemben a T- 8. T- 9 és T-10 vegyületek minimális gátlási koncentrációja ßg/ml egységben Kísérleti vegyület Staphyloc. aureus Esch. coli Pro- Pseuteus dóm. vulgaris auregin. Mycobact. T.B.C. h37rv T—8 0,007 25 12,5 25 0,07 T—9 0,007 25 25 25 0,2 T-10 0,15 25 25 25 0,2 tubocin 0,007 25 12,5 25 0,2 ampicillin 0,2 5 100 100 100 gentamicin 0,1 0,05 0,2 0,5 100 A táblázat adataiból látható, hogy a T—8 vegyület in vitro aktivitása a Staphylococcus aureus baktériummal szemben a minimális gátlási koncentrációban kifejezve 0,007 /ig/ml, vagyis ugyanakkora, mint a tubociné. Ugyanakkor ez a vegyület a tubocinnál aktívabb a Mycobacterium T.B.C. H37Rv mikroorganizmussal szemben (0,07, illetve 0,2). A T—8 aktivitása ugyanakkor Gramnegatív baktériumokkal, így például Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa vagy Proteus vulgaris baktériumokkal szemben csaknem azonos a tubocinéval. A T—8 vegyület akut toxicitását fehér egéren vizsgáljuk, illetve a tubocinéval hasonlítjuk össze. A tubocin esetén az LD50 értéke 1484 mg/kg, míg a T—8 vegyület esetén 4000 mg/kg értéknél nagyobb. Kísérleti állatoknál a T—8 vegyület a tubocinéhqz hasonló szérumkoncentrációkat ad. SZABADALMI IGÉNYPONT Eljárás (II) általános képletű azometin-származékok — a képletben R jelentése bifenil-metil-, cinnamil- vágy a-naftil-metilcsoport — előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely (III) általános képletű piperazin-származékot — a képletben R jelentése a fenti — (IV) képletű 3-formil-rifamicin-SV-vegyülettel reagáltatunk, közömbös oldószerben, szobahőmérsékleten, 0,5—3 órás reakcióidővel. 5 10 1 !5 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 65 2
