182882. lajstromszámú szabadalom • Elgőzölögtető ammóniáktartalmú előhívógáznak ammóniák vizel oldatából történő előállítására diazo-tipusú másolóanyagok előhívásához

1 182 882 2 A túlfolyó belülfekvő nyílása fölötti, az elpárologtató falába beeresztett 26 leszívócsonkhoz van a 9 leszívó­vezeték csatlakoztatva. A’ 2. és 3. ábrákon a kolonnafej találmányi szempont­ból lényeges elemei láthatók nagyobb léptékben. Amint a 2. ábrából látható a 16 kolonnafej hegesztett kivitelű és lényegében zárt edény, amelyet a 27 fedőlap, valamint 28 fenéklap zár le. A fedőlap és fenéklap között henge­res 29 fal határolja az edényt. A kolonnafej lényegében zárt, kivéve a 17 csatlakozócsonk rögzítési helyét, még­pedig a fedőlap központjában. Kivételt képez továbbá a második 18 csatlakozócsonk, a hengeres falon kiképezve és a 15 csővezeték 30 torkollódarabja a fenéklapon ki­képezve. A kolonnafej belül 31 közlappal rendelkezik, amely a fenéklaptól bizonyos távolságban van a hengeres falhoz rögzítve. A közfal 32a—d folyadékátlépő nyílások kivételével folyadékzáró. A folyadékátlépő nyílásokban 33a-d csodarabok vannak beengedve, amelyeknek a magassága az oldatnak a közlapon történő felgyűlését határozza meg. A közlapon továbbá 34 gőzátlépő nyílás helyezkedik el, amelybe viszonylag hosszú 35 csodarab van beengedve és ezen csodarab felső nyílása a 33a—d csodarabok felső nyílása fölött van. Mint ahogy az ábrán látható részleteiben, a közlapon négy darab folyadék­átlépő nyílás van, amelynek egy képzeletbeli középten­gely körüli koncentrikus körön fekszenek. A 34 gázát­lépő nyílás ezen körön kívül fekszik. A gázátlépő nyílás egy vonalba esik a 28 fenéklapon levő 30 torkollódarab­bal. A kolonnafej ezen kialakításánál a fenéklap és a köz­lap között egy tér alakul ki a kívülfekvő elgőzölögtető­­ből üzem közben a 30 torkollódarabon keresztül be­áramló ammoniagáz és vízgőz keverék számára, amely a 31 közlapot melegíti. A közlapon felfogott ammóniák vizes oldat, amelynek már kisebb a koncentrációja, és amely szabálytalan mennyiségben és koncentrációban a második 18 csatlakozócsonkon keresztül áramlik a 31 közlapra, megközelítően az ammoniákgáz-vízgőz keverék hőmérsékletére melegszik fel. Ennek következtében az ammóniák vizes oldat ammóniák tartalma az ammóniák elpárolgása révén lényegesen lecsökken. Az eközben sza­baddá váló ammóniák a 35 csodarabon keresztül áramló ammoniákgáz-vízgőz keverékkel a 27 fedőlap és a folya­dékfelszín között összekeveredik és ezt a teret a 17 csatlakozócsonkon keresztül hagyja el. A 15 csővezeték alját elhagyó tartalékvíz, amely gya­korlatilag ammoniákmentes, csak részben kerül a 19 pihentető edényben az anyagcseréhez szükséges gőz­áram előállításához elgőzölögtetésre. A tartalékvíz feles­leges része a tartalékvíz-csatlakozócsonkon keresztül a 22 elpárologtatóba jut és ott teljes egészében elgőzö­lögtetésre kerül. Az így keletkező, gyakorlatilag ammo­niákmentes gőzt a 9 leszívóvezetéken keresztül szívjuk el. Ha bizonyos üzemi körülmények között pl. a kívül­fekvő elgőzölögtető és elpárologtató kikapcsolása után a még maradék kondenzátum vagy oldat a második csat­lakozócsonkon keresztül a 14 elgőzölögte tőbe áramlik és ezt az elgőzölögtető viszonylag nagy térfogata felveszi. Ha ezen felül még további kondenzátum és/vagy ammo­­niákos oldat folyik a kívülfekvő elgőzölögtetőbe, akkor a felesleges rész szintén nem tud a leszívóvezetékbe jutni, mivel az a 25 túlfolyócsonkon keresztül az oldattar­tályba lefolyik. Ez az üzemi állapot azonban igen ritkán fordul elő és így gyakorlatilag az oldattartályban az oldat hígulása nem következik be. A 25 túlfolyócsonknak az elpárologtatóba fekvő nyílása és a 26 leszívócsonk között egy nagyobb köztér van a felemelkedő buborék számára pufferzónaként. Ezek a buborékok a maradékvíz kiküszöbölése közben keletkezhetnek. A pufferzóna révén nem kerülhetnek buhorékok, illetve folyadékrészecskék a leszívóveze­tékbe. A 4. ábrán látható, hogyan van a 13 acélház 36 az­beszthab borítással ellátva. Menetes lyukakkal ellátott 39, 40 szemek biztosítják a rajzon nem ábrázolt fedél felerősítését. A 41 lépcső a 19 pihentető edény tartására szolgál. Szabadalmi igénypontok 1. Elgőzölögtető, ammoniáktartalmú előhívógáznak ammóniák vizes oldatából történő előállítására diazo­­típusú másolóanyagok előhívásához rektifikációs kolon­nával, melynek cserélőszakasza van, továbbá fedőlappal és fenéklappal rendelkező, lényegében zárt kolonnafejjel, amelyben egy csatlakozócsonk van az előhívógáz elvé­telére és csatlakozócsonk van az ammóniák vizes olda­tának beadagolására, továbbá fűtött gőzfejlesztő edény­nyel a cserélőszakasz aljánál, azzal jellemezve, hogy a kolonnafejben (16) a fedőlap (27) és fenékíap (28) között a cserélőszakasz fölött lényegében az egész keresztmetszetre elnyúló legalább egy folyadékátlépő nyílással (32a-d) és legalább egy gőzátlépőnyílással ellátott folyadéktorlasztó van elrendezve. 2. Az l. igénypont szerinti elgőzölögtető kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a folyadéktorlasztó a ko­­'onnafej belső falához rögzített közlap (31) legalább egy átlépőnyílással (32) és egy abban elhelyezett csodarab­bal (33), valamint legalább egy gőzátlépőnyílással (34) és abban elhelyezett csodarabbal (35), amely csodarab felső széle magasabban van, mint a folyadékátlépő nyí­lásban levő csodarab felső széle. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti elgőzölögtető kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a folyadékátlépő nyílások (32) csodarabokkal (33) vannak ellátva, melyek a nyílásokban vannak rögzítve, míg a gőzátlépőnyílásban (34) ugyancsak csodarab (35) van rögzítve. 5. A 2—4. igénypontok bármelyike szerinti elgőzö­­lögtető kiviteli alakja, hengeres kolonnafejjel, azzal jel­lemezve, hogy a közlapon (31) négy folyadékátlépő nyílás (32a—d) van kialakítva, amelyek a kolonnafej. (16) középtengelye körüli koncentrikus körön fekszenek és a gázátlépőnyílás (34) ezen körön kívül van a közla­pon elrendezve, míg az ammóniák vizes oldatának be­vezetésére szolgáló csatlakozócsonkok (18) a kolonnafej (16) falán a csodarabokra (33a—d és 35) merőlegesen vannak elhelyezve és a fejlesztőgáz elvételére szolgáló csatlakozócsonk (17) a kolonnafej (16) középtengelyé­ben van elrendezve. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyik szerinti elgő­zölögtető kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy cserélő­szakaszként menetes csővezeték (15) van elrendezve, amely kolonnafejbe (16) a fenéklap (28) és a közlap (31) közé torkollik. 7. A 6. igénypont szerinti elgőzölögtető kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a menetes csővezeték (15) torkollódarabja (30) a fenéklapon (28) és a gőzátlépő­nyílás (34) a közlapon (31) egymással egy vonalba esően van elrendezve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents