182875. lajstromszámú szabadalom • Változó ütemű eltolt fázisú membránszivattyú

1 182 875 2 A találmány tárgya változó ütemű, eltolt fázisú membránszivattyú fejőgépekhez. À fáziseltolásnak — azaz a szívóütemnek a terhelés­mentes ütemhez képesti meghosszabbításának — létre­hozásához különféle vezérlő mechanizmusok ismerete­sek. A bütykök és emelőkarok útján vezérelt szelepek igen költségesek. A tolattyús vezérlések igen nagy gyár­tási pontosságot igényelnek, mivel enélkül vagy beragad­nak, vagy a nagy tapadósúrlódás következtében az ütem­idő egy bizonyos, meghatározott üzemelési idő után már nem tartható be. Igen érzékenyek arra, hogyha a meg­sérült tőgygumi révén tej hatol beléjük. Leginkább hid­raulikus csillapítókat alkalmaznak ezeknél az átkapcsolás késleltetésére. Ismeretesek olyan egyen- és változó ütemű membrán­szivattyúk csatolt szelepekkel, amelyek lehetővé teszik a fáziseltolást. A 174.891 sz. szovjet szerzői tanúsítvány olyan fajtájú szivattyúkészüléket ismertet, amely két membránból és a rájuk erősített tányérszelepekből áll. A második szelep fáziskésleltetését a második munka­kamra levegőelszívásának egy golyósszelep útján történő járulékos fojtásával érik itt el. Ez a szelep és a szabaddá tett keresztmetszet határozzák meg a második szelep fázisviszonyát. Az első szelep fázisviszonyát ugyanakkor a membrán és a tányérszelep hatásos felülete, valamint a tányérszelep önsúlya szabja meg. A membránok feletti munkakamra levegőhozzávezetése, illetve elszívása egy változtatható fojtáson keresztül történik. Ennek a szivattyúnak, vagy pulzátomak az a hát­ránya, hogy a második szelep fázisviszonyát csak meg­határozott ütemszám esetén lehet összehangolni az első szelep fázisviszonyával. Ennek az az oka, hogy a máso­dik szelep zárásának késleltetése állandó, miközben az ütemek száma a fojtókészülék beállításával mindkét sze­lepnél változik, aminek azután az a következménye, hogy magasabb ütemszámok esetén a második szelep­nél a tehermentesítési fázis a szívási fázishoz képest rövi­­debb, alacsonyabb ütemszámok esetén viszont hosszabb. Szennyeződés hatására a fojtási keresztmetszet a máso­dik szelepnél megváltozhat, ami azt jelenti; hogy kisebb lesz az átfolyás, úgy, hogy jól beállított ütemszám esetén is magától fellép a második szelepnél a fázisviszonyok változása, a késleltetés változásából adódóan. Ez a szabályozatlanság a gyakorlatban, mérőberendezés nélkül nem ismerhető fel és ezáltal befolyásolja a fejési folyamatot. A fojtószelep tisztítása és helyes beállítása csakis szakember által végezhető el. A találmány célja olyan fáziseltolásos változó ütemű membránszivattyú létrehozása, melynek fázisviszonya messzemenően független a pulzátor ütemszámától és más befolyásoló értékektől, ugyanakkor előállítása olcsó. A műszaki feladat abból áll, hogy olyan szeleprendszert alakítsunk ki, amely csak egy, beállítható fojtással dol­gozik és amelynél a felsorolt hiányosságok kiküszöböl­hetők. A találmány értelmében a célt úgy érjük el, s a felada­tot úgy oldjuk meg, hogy a változó ütemű membránszi­vattyút két, párhuzamosan elhelyezkedő kapcsolóegység­ből építjük fel. Az egyik kapcsolóegység egy egyszerű membrán-szelepcsatolás, a másik kapcsolóegység pedig egy kombinált membrán-membrán-szelepegység. Az egyes kapcsolóegységek szelepemelők útján vannak összekötve. A membránok működő felületei, s az azokra erősített tányérszelepek úgy vannak összehangolva, hogy a meg­állapított kapcsolónyomás elérésekor megtörténjék a sze­1 lepek átkapcsolása. Az előre megadott kapcsolópontok eléréséhez szolgál a stabilizáló kamra és a munkakamra. A stabilizáló kamrát a membrán-membrán-szelepegység kisebbik membránja határolja és fojtás nélkül van össze­kötve az egyszerű membrán-szelepegység kimenetével, amely a fejőkelyhekhez vezet. A közös munkakamrát a ház és a három membrán határolja. A munkakamra egy fojtáson keresztül van összekötve az egyszerű membrán­­-szelepegység kimenetével, amely a fejőkelyhekhez vezet. Az állandó vákuum csatlakozása mindkét kapcsolóegység membránja és szelepe között torkollik be. A frisslevegő­­hozzávezetés a külső szelepülékeken keresztül történik. A fejőkelyhekhez vezető kimenetek mindkét membrán­­szelepegységnél a szelepülékek között vannak. A membránszivattyú a következőképpen működik: A vákuum rákapcsolásakor mindkét szelepnél zár a frisslevegő-hozzávezetés és valamennyi fejőkehely vá­kuum alatt van. Eközben a fojtáson keresztül lassan le­csökken a munkakamrában lévő nyomás. Miután leküz­döttük a kombinált membrán-membrán-szelepegységnél az ellentartó erőt, ezen egység átkapcsol, ami azt jelenti, hogy az egyik fejőkehelypárra atmoszférikus levegő­­nyomás hat. A munkakamrában lévő nyomás a fojtáson át tovább csökken egészen addig, amíg le nem győzzük az egyszerű membrán-szelepegységnél is az ellentartó­erőt, úgy, hogy ez a szelep is átkapcsol. Rövid ideig tehát a fejőkelyhekhez vezető mindkét kimenetre at­moszférikus levegőnyomás hat. Az összekötőcsatornán át a stabilizáló kamrába áramló levegő azonnal átkap­csolja a kombinált kapcsolóegységet úgy, hogy a hozzá tartozó fejőkehelypár vákuum alá kerül. Az összekötő­csatornán és a fojtáson keresztül lassú nyomásemelkedés következik be a munkakamrában. Az ellentartóerő le­győzése után az egyszerű kapcsolóegység átkapcsol, a fejőkelyhekhez vezető mindkét kimenet vákuum alá kerül, s elkezdődig egy újabb ütem. A találmányt a továbbiakban annak két, példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül: — az 1. ábra a kapcsolóberendezést kiindulási hely­zetben mutatja; — a 2. ábrán a kapcsolóberendezés az első átkapcso­lás után látható; — a 3. ábra a kapcsolóberendezésnek a második át­kapcsolás utáni helyzetét szemlélteti; — 4. ábránk a kapcsolóberendezést az egy ütemhez tartozó utolsó kapcsolási helyzetben mutatja be; — az 5. ábrán a munkakamárban lejátszódó nyomás­változás diagramját látjuk, például 2:1 ütem vi­szonynál, végül — a 6. ábrán a kapcsolóberendezésnek változtatott vákuum- és levegőcsatlakozással kialakított meg­oldását tünteti fel. A változó ütemű membránszivattyú az 1 házból áll, amelyben a 2, 3, 4 és 5 szelepülékek találhatók. Az 1 házba a 6, 7 és 8 membránok fixen be vannak fogva, a 9, 10 szelepek pedig mozgathatóan helyezkednek el. A 6 membránt a 9 szeleppel a 11 rúd köti össze. A 6 és 7 membránok a 12 rúd útján egymáshoz vannak csatolva. A 8 membrán a 13 rúd útján van összekötve a 10 szelep­pel. Az 1 ház és a 7 membrán között található a 14 sta­bilizáló kamra. A 6, 7 és 8 membránok, valamint az 1 ház a 15 munkakamrát határolják. A 6 és 8 membránok, a 3 és 5 szelepülékek, valamint az 1 ház között található az állandó vákuum számára szolgáló 16 kamra. A 3 és 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents