182853. lajstromszámú szabadalom • Többáramú gázdinamikus nyomáshullám-turbókompresszor

1 2 182 853 fámára megfelelő csatornák és zsebek vannak a 22 levegőház peremoldalán (lásd az 1. ábrát) is kiképezve. A nagynyomású gáz betáplálócsatomái és a zsebek sugárirányban osztófalakkal vannak elválasztva, 5 amelyek egyikét 9, ill. 35 hivatkozási számokkal jelöltük. Ily módon a gáznemű munkaközegeknek már a 2 rotor két áramába történő belépésük előtti szétválasztása és vezetése biztosított. A 2. ábrán látható, hogy a 19 és 21 csatornák, valamint 20 zse- 10 bek rotorkerületre keresztirányú élei egyenesvona­­lúak és sugárirányúak. Amennyiben a 2 rotor 15, 16 cellafalai a 3. ábrán feltüntetett kiviteii alak esetében látható módon ugyancsak egyenesvonalúak és sugár­irányúak, akkor a'rotor belső és külső áramának 15 cellacsatomái a levegő- és gázház helytálló csator­náival fedésbe kerülésükkor hirtelen válnak sza­baddá, és a szabad, összenyitott csatorna-kereszt­metszet meredeken növekszik. A hirtelen kereszt­metszet-növekedés a gáz, ill. levegő lökésszerű be- 20 áramlását eredményezi, ami szubjektív megítélés szempontjából kedvezőtlen zajt kelt, minthogy a nyomásváltozás jelleggörbéje következtében olyan frekvenciatartományba eső összetevők keletkeznek, amelyek megszüntetésére vagy legalábbis csiliapí- 25 tására törekszünk. Kísérletek tanúsága szerint a fentebb ismertetett forrásból származó zajártalom azzal csökkenthető, hogy a kerületi irányra keresztirányú levegő- és gáz­betápláló, valamint kilépőcsatorna-éleket nem sugár- 30 irányban, hanem a 4. és 5. ábrán feltüntetett módon egy szelő mentén haladva, ill. lényegében sugárirány­ban fekvő hullámvonalakban képezzük ki. A 4. ábra szerint egy alacsony nyomású gázcsa­­toma vagy alacsony nyomású levegőcsatorna 23 35 vezérlőélét olyan egyenes mentén alakítottuk ki, amely lényegében a burkolóköpeny körének a 24 sugár irányával 25 szöget bezáró szelője. Ezen egye­nes felfogható a rotortengelybe eső középpontú 26 segédkor érintőjeként is. A vezérlőéi természetszerű- 40 leg a 24 sugárral ellenkező értelemben szöget be­záró módon is kialakítható lenne. A vezérlőélek fenti ferde kialakítása révén elkerül­hető a lökésszerű levegő-, ill. gázbeáramlás, mint­hogy az áramló-keresztmetszet fokozatosan nyílva 45 válik szabaddá, s így az ezzel összefüggő zaj csökkent mértékű lesz. A rotor forgásirányában nézve hátsó, második 27 vezérlőéi ugyancsak a sugárhoz képest ferdén van az érintett helyen kiképezve, miáltal a gáz, ill. levegő 50 rotorcellákba áramlása nem hirtelen, ütésszerűen, hanem a már ecsetelt módon fokozatos fojtással szűnik meg, ami ugyancsak hozzájárul a zajcsök­kenéshez A vezérlőélek másik lehetséges formai kialakítá- 55 sát, amelynek célját részben ugyancsak az képezi, hogy az áramlási keresztmetszet fokozatos nyitása és zárása révén zajcsökkentő hatás lépjen fel, az 5. ábrán tüntettük fel. Ez esetben pl. egy nagy­nyomású csatornáról van szó, amelynél a 28, 29 60 vezérlőélek hullámvonal alakúak. A nyitó 28 ve­zérlőéi a nyitófolyamat kezdeti fázisában a 4. ábra szerinti megoldáshoz képest nagyobb mértékű át­­áramlási keresztmetszet-növekedést eredményez. A fentieken túlmenően a vezérlőélek ez utóbbi 65 formai kiképzése akusztikai szempontból azonos hatású, mint a cellák korábban ismertetett egymás­hoz képest fáziseltolt elrendezése. A hullámvonalú vezérlőélek következtében ugyanis minden cella fel­töltése két, egymástól fél osztásnyival eltolt lépésben történik, és érvényesül a már fentebb leírt zajcsök­kentő interferenciahatás. Az 5. ábrán csupán részlegesen feltüntetett rotor a többi ismertetett rotorral ellentétben körhenger alakú közbenső csőelemmel van kialakítva. Ennek következtében nem rendelkezik a cik-cakk alakú és hullámvonal alakú közbenső csőelernű rotorok aláb­biakban ismertetésre kerülő szilárdsági előnyeivel, noha akusztikai szempontból azokkal egyenértékű. A közbenső 12 csöelem 3. ábra kapcsán leírt cik­cakk alakú kialakítása a szokványos körgyűrű keresztmetszetű hengeres közbenső csőszakasz­kiképzésekkel szemben szilárdsági előnyökkel jár. Ez utóbbiak esetéber, az üzemi terhelés hatására jelentős hajlítófeszültségek ébrednek, amelyek húzó­feszültség-csúcsértékei helyenként a rotoranyag folyáshatárát is elérik, amely határ a magas üzemi hőmérséklet miatt viszonylag alacsony. A 6. ábra szerinti közbenső 30 csőelem cik-cakk alakú, ill. a 7. ábra szerinti 31 csőelem hullámvonal alakú kiképzésével maximális üzemi terhelés esetén is nyomatékmentes feszültségi állapot érhető el a 32, ill. 33 cellafal csőelemjbe torkolló tartományainak közvetlen közelében. Emellett a közbenső 30 cső­elem és a 32 cellafal középvonalai 34 metszéspontjá­nak az üzemi terhelések hatására beálló eltolódása és ezzel a burkolóköpeny tágulása is csökkent mér­tékű lesz. Ez utóbbi tehát tehermentesítődik, míg a cső alakú agyrész tokozott mértékben vonódik be a teherviselésbe. Eredő hatásként egyenletesebb feszültségelosztás és ezzel jobb anyagkihasználás következik be, ami kisebb falvastagságok alkalmaz­hatóságához vezet. Ebből adódnak további előnyök, mint a kisebb tömegtehetetlenségi nyomaték, csök­kent gyorsítási teljesítményszükséglet és könnyebb, ezzel olcsóbb rotorhajtó elemek alkalmazásának lehetősége. Minthogy a több áramra felosztás következtében a cellafalak szabad hosszúsága is csökken, a szom­szédos cellákban uralkodó gáznyomások különb­ségeiből származó váltakozó falierhelés is cseké­lyebb, így a falvastagság ezen okból is kisebbre választható. A cellafalak a burkolóköpenybe, köz­benső csőelem(ek)be és agyrészbe történő betorkol­­lási, csatlakozási helyeken alkalmazott megvastagí­tásai következtében az e helyeken fellépő, befogó­nyomatékok által ébresztett igénybevételek is nagy­mértékben csökkennek. A 8. ábrán feltüntetett példaképpeni rotornál a két áramot ugyancsak egy cikk-cakk alakú közbenső cső­elem választja el egymástól. Mindegyik áramban a cellák egyenletesebb és fiziológiailag jobban elvisel­hető zajspektrum elérése érdekében önmagában ismert módon (lásd a 47Ü 588 sz. svájci BBC szaba­dalmi leírást) különböző, eltérő szélességűre vannak kiképezve. Meghatározott, számítható séma szerint váltakoznak keskenyebb és szélesebb cellák csoport­jai. Az egyik áram cellafalai a másik áram cella­falaihoz képest itt is legalább közelítőleg fél cella­­osztásnyival eltoltan vannak kialakítva a már ismer-3

Next

/
Thumbnails
Contents