182828. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kapcsolóhálózatok kapcsolótranzisztorainak vezérlésére

1 182 828 2 t A találmány tárgya kapcsolási elrendezés kapcsoló­hálózatok kapcsolótranzisztorainak vezérlésére, amely kapcsolási elrendezés elektronikus készülékek, például televíziós vevőkészülékek tápáramforrásaiban alkalmaz­hatók. A 2 160 659 számú Német Szövetségi Köztársaság­beli szabadalmi iratban, valamint a 2 336 110 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási irat­ban vázolt kapcsolóhálózatokban a kapcsolótranzisztor vezető fázisának vezérlése céljából önmagában ismert kapcsolási elrendezést alkalmaznak. Ennél a kapcsolásnál a kapcsolótranzisztor vezető állapotának vezérlésére szükséges bázisáramot visszacsatoló tekercsként ki­alakított vezérlőtekercs szolgáltatja, és a bázisáramot egy ellenállással korlátozzák. A kapcsolótranzisztor szüksé­ges periódusonkénti zárását olyan lezárószerv biztosítja, amely a lezárt fázishelyzet létrehozására a vezető állapot­tal ellenkező értelmű bázisáramot hoz létre. A kapcsoló­­tranzisztor emitterkörében alkalmazott ellenállás után a kapcsolótranzisztor kimenőáramával arányos feszültsé­get hoznak létre ezen ellenállás útján, majd egy szabályo­zószerv alkalmazásával a lezáró fázis kialakulásának ide­jét befolyásolják, és ezáltal a kimenő feszültség stabilizál­­hatóvá válik. Ezen kapcsolási elrendezéseknél hátrányos, hogy különösen a bemenő tápfeszültség változásokkor a kap­csolótranzisztor bázisárama a kollektoráram változásával fordítottan arányos. Minthogy a kapcsolótranzisztort minden elképzel­hető szórási viszonyok között is a telítettségi állapotban kell vezérelni, ez a körülmény a kapcsolótranzisztor tárolási idejének figyelembevételével kedvezőtlenül hat a kapcsolóhálózat kívánt szabályozási paramétereire. Ezt a hátrányt azonban a kapcsolótranzisztor tárolási idejének és áramerősítésének megnövelt követelményei útján csak részben lehet korlátozni. Kapcsolóhálózatokban alkalmazott kapcsolótranzisztorok bázisáram vezérlésére szolgáló egyik további ismert megoldást az 1 246 097 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási irat ismertet. Ennél a megoldásnál vezérlőtranzisztorként kialakított korlátozóellenállás szolgál a bázisáram szabá­lyozására, minek következtében a vezetőfázisban a bázis­áram lépcsőzetesen változik a bemenő feszültség függ­vényében. A vezérlőtranzisztor részére szükséges bázis­áramot külön kapcsolófokozatokban állítják elő. Ez a vezérlőtranzisztor egy szabályozószervvel összekötve a kimenő feszültség stabilizálásának céljára is felhasznál­ható, amennyiben a kapcsolótranzisztor kollektoráramát a telítetlenség állapotáig csökkentjük. Ennek a meg­oldásnak hátránya abban van, hogy a kapcsolótranzisz­tor bemenőfeszültségfüggő bázisáram vezérlése nagy ráfordítást igényel és a kapcsolótranzisztornak telítet­­lenségi állapota nagy bemenő feszültségű kapcsolóháló­zatok részére nem alkalmazható, mert a kapcsolótran­zisztornak teljesítményfüggő túlterhelése semmiképpen sem kerülhető el. Célkitűzésünk, hogy találmányunk útján a kapcsoló­hálózatok szabályozási lehetőségeit kialakítsuk, azaz hogy a kapcsolótranzisztor tárolási idejére és áramerősí­tésére vonatkozó eddigi követelmények csökkentését tegyük lehetővé. Az a célkitűzésünk, hogy a kapcsolóhálózatokban al­kalmazott kapcsolótranzisztorok vezetőfázisának vezér­lésére olyan kapcsolási elrendezést javasoljunk, amely egy vezérlőtekerccsel és egy vezérlőtranzisztorral rendel­kezik a kapcsolótranzisztor bázisáramkörében, valamint a kapcsolótranzisztor emitterkörében egy ellenállást al­kalmazunk, amelynek eredményeképpen igen csekély ráfordítás árán a kollektorárammal arányos bázisáram vezérlést hozhatunk létre, és hogy a kapcsolótranzisztor tárolási idejének negatív befolyása a kapcsolóhálózat befolyásolt részének szabályozási jellemzőire jelentős mértékben lecsökkenjen. Célkitűzésünket ^ találmány értelmében úgy való­sítjuk meg, hogy vezérlőtranzisztorként a kapcsoló­tranzisztorral komplementális vezetőképességű tranzisz­tort alkalmazunk, amelynek kollektora a kapcsoló­tranzisztor báziskörében levő vezérlőtekercs talppont­jához, emittere egy ellenálláson át a kapcsolótranzisztor emitteréhez van kötve, bázisa a kapcsolótranzisztor emit­­terellenállásának a kapcsolótranzisztorhoz csatlakozó ellenállásvéggel ellentétes ellenállásvéghez van kötve. A vezérlő tranzisztor kollektora és a bázisa között egy további ellenállás van beiktatva. Minthogy a vezérlő­tranzisztor vezetőképességének állapota, és ezzel a kap­csolótranzisztor bázisárama kizárólagosan a kapcsoló­tranzisztor emitterellenállásán létrejövő feszültségeséssel arányos kollektoráramtól, valamint a vezérlőtranzisztor emitterágában levő ellenállás nagyságától függ, a kap­csolótranzisztor bázisárama úgy a hálózati áram változá­sai által, valamint a hálózat kapcsolt részében fellépő terhelésváltozásoktól mindig helyes értelemben függ, azaz kisebb vagy nagyobb bázisárammal történik a szabá­lyozás, ezért a kapcsolótranzisztor tárolási idejének hát­rányos befolyásoló hatása a hálózat befolyásolt részének szabályozó tulajdonságai szempontjából a kimenő feszültség stabilizálásának lehetőségét figyelembe véve jelentősen csökken. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy további kialakítási módja abban van, hogy a vezérlőtranzisztor bázisirányához képest záró irányú értelemben dióda van a kapcsolótranzisztor emitterellenállásának a vezérlőtranzisztor emitterével ellenkező sarkához kötve, és hogy ez a dióda egy kon­denzátorral van áthidalva. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés példakénti kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajz egy az ismert kapcsolásokhoz képest továbbfej­lesztett, azaz a találmány szerinti kapcsolási elrendezés vázlata. Az 1 kapcsolótranzisztornak emitterkörében 2 emitterellenállás, báziskörében pedig a 3 vezérlőtekercs van elhelyezve. A 4 vezérlőtranzisztor az 1 kapcsoló­tranzisztorhoz képest ellenkező értelmű vezetőképes­ségű, és így a 4 vezérlőtranzisztor emittere az 5 ellen­állás útján az 1 kapcsolótranzisztor emitteréhez van kötve, kollektora pedig a 3 vezérlőtekercsnek az 1 kap­csolótranzisztor bázisához kapcsolt sarkával ellentétes sarkához van kötve, és egy 6 ellenállás útján bázisához csatlakozik. A 4 vezérlőtranzisztor bázisa 7 dióda útján egy, az utóbbival párhuzamosan kapcsolt 8 kondenzátor­ral, a 2 emmitterellenállásnak az 1 kapcsolótranzisztor emitteréhez csatlakozó sarkához képesti másik sarok­hoz van kötve. Az 1 kapcsolótranzisztor kimenőáram­körének árama a 2 emitterellenálláson a vezetőfázisban arányos feszültségesést hoz létre. Ez a feszültségesés az 5 ellenállással együtt a 4 vezérlőtranzisztor vezetőképes­ségének állapotát vezérli, és ilymódon ennek kollektor­áramát befolyásolja. Minthogy a 4 vezérlőtranzisztor kimenő áramköre az 1 kapcsolótranzisztor 3 vezérlő­tekercsével a bemenőáramkörhöz soros kapcsolásban csatlakozik, így bázisáramát a 4 vezérlőtranzisztor kol­lektorárama határozza meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents