182784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egészében vagy részben szigetelő anyagból álló munkadarabok elektrosztatikus bevonására

182.784 feltöltő-elektródokkal kialakítótb örvényágyas berendezések /lásd például 123 644 számú Német Demokratikus Köztársaság-beli szabadalmi leírás/. A szigetelőanyag elektrosztatikusán félvezetőként visel­kedő felületet a találmány szerinti eIjárást továbbfejlesztve olyan módon is elő lehet állítani^ hogy a szigetelőanyagot a formáját létrehozó megmunkálás előtt antisztatikua hatású ada­lékanyagokkal keverjük ki, majd az alakító megmunkálás után vagy alatt az előállított munkadarabokat felmelegitjük, hogy ily módon az antisztatikus adalékanyagok a felületre diffundál­­janak. A kidiffundáltatásnak ezt a folyamatát úgy is el lehet érni, hogy a munkadarabot a további megmunkálás előtt néhány napon át vagy szükség szerint hosszabb ideig pihentetjük. Az elektrosztatikusán félvezető módon viselkedő felüle­tek előállításának egy másik módszere a szigetelőanyagok ese­tében abban áll, hogy a munkadarabra olyan vizes oldatot vi­szünk fel, amely 1 ... 10 suly% kvaterner aluminiumvegyületet és 0 ... 5 suly?S habzásfékezőszert tartalmaz, vagy olyan szer­ves oldószeralax^u keveréket viszünk fel, amelyben 5 • •• 40 suly% kvaterner aluminiumvegyület és 95 •• 60 suly% kis alifás monokarbonsav-észter, különösen butilacetát van. Ezeknek fel­vitele az ismert módszerekkel, például szórással, merítéssel, gőzölögtetésael vagy rákenéssel végezhető. A munkadarab hővel végzett szárításával és a mé^ meleg munkadarabra a poralaku anyagok felvitelével a hatás meg erő­síthető. A találmány szerinti eljárásban előnyös, ha a szigete­lő anyagból álló munkadarabokat bevonás előtt olyan felfüggesz­tő készülékre erősítjük fel, amely legalább a munkadarabbal é­­rintkező tartományában szigetelőanyagból áll. Ily módon ennek az alkatrésznek a felületét vagy a munkadarabok felfüggeszté­sét követően vagy azokkal együtt az egyik leirt eljárás alkal­mazásával lehet elektrosztatikusán félvezető felülettel ellát­ni. A találmány szerinti megoldás előnye az, hogy lehetővé teszi a szigetelő anyagú munkadarabok elektrosztatikus bevoná­sát anélkül, hogy azokat vezetőképes bevonattal kellene ellát­ni. Az elektrosztatikusán félvezető hatású felület felhaszná­lása nem rontja le a későbbi felhasználás során a munkadarab jellemzőit, akkor sem, há villamos készülékben és berendezések­ben kell alkalmazni őket, mivel az içy kezelt munkadarab a be­vonattal együtt továbbra is teljes mértékben szigetelő tulaj­donságú marad. A találmány szerinti megoldás^alkalmazásával a műszaki biztonság is javul, mivel a szigetelőanyagból készült és 109 ohm-nál nem kisebb felületi ellenállású munkatárgyak elektrosztatikus bevonásakor nem alakulhat ki olyan szikraki­sülés, amely gyulladásveszélyt idézne elő. Esen kivül a bevo­nat minősége javul, mivel a csak elektrosztatikusán félvezető felület révén a kiálló szélek és csúcsok csak korlátolt mérték­­bentudják a villamos tér inhomogenitásait előidézni és ezért visszaszórási jelenségekkel nem kell számolni. Eszel a bevonat vastagságának kiváló egyenletessége is biztosított. A vissza— szórás lecsökkenése miatt a pórusok és kráterek kialakulása is kismértékű marad. Ez utóbbihoz az is hozzájárul, hogy az utó­lagos hőkezelés során pórus- és kráter képződést okozó mennyi­ségó oldószer nem vesz részt a folyamatban, mivel az elektro­sztatikusán félvezető réteg vastagsága néhány molekulányi. Foganatosítás! példák 4

Next

/
Thumbnails
Contents