182784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egészében vagy részben szigetelő anyagból álló munkadarabok elektrosztatikus bevonására
182.784 A találmány tárgya eljárás egészében vagy részben szigetelő anyagból álló munkadarabok elektrosztatikus bevonására. Elektrosztatikus bevonás esetében a bevonáshoz szükséges anyagot porszerü vagy más fluidizált formában villamos tér erőhatását kihasználva visszük fel a munkadarabra és ezt követő hőkezeléssel az anyagot kiszárítjuk, illetve megolvasztjuk. A találmány szerinti eljárás alkalmazási területe a műanyagokból és más szigetelő anyagokból,'például gépekhez és háztartási készülékekhez készülő alkatrészek, mint fogantyúk, bevonatok és fedőelemek bevonása. Mindenek elett dörzsölésálló, illetve vegyileg ellenálló felületek és/vagy dekorativ hatású felületek előállítására szolgál. A találmány szerinti eljárás kerámiából, üvegből vagy porcelánból előállított egészségügyi felszereléseit bevonására is alkalmas. Segítségével felületűkön szigetelő anyagból álló részekkel kialakított fém tárgyakat is be lehet vonni, például olyan felületi részleteket, amelyek a fém tárgyakon a bennük levő üregek müanyagos töltő masszával való kitöltésekor jönnek létre, továbbá azt is lehetővé teszi, hogy u^ból bevonattal lássuk el a már egyszer nem vezető tulajdonsagu bevonattal ellátott munkadarabokat. A műanyagból készült munkadarabok elektrosztatikus bevonására ismeretes olyan eljárás, amely szerint a munkadarabokat előzetesen vezetokéçes alapréteg felvitelével készítik elő, majd erre, akárcsak a femes tárgyak esetében, az elektrosztatikus por- és festékfelvitelt lehetővé teszik /lásd például 24 50 260 számú NSZK-beli közrebocsátási irat, 50-7655 számú japán szabadalmi leírás/. Az eljárás alkalmazhatóságának feltétele, hogy a vezetőképes alapréteggel ellátott munkadarab felületi ellenállása 10^ ohm-nál ne legyen nagyobb. Ennek az eljárásnak hátrányos jellemzője, hogy a felület előzetes előkészítése során felvitt vezetőképes alapréteg a bevonat elkészítése után részben vagy tëljesen megmarad és ezért z igy kezelt szigetelő anyagú felületek kuszóaram vezetésére alkalmasak. Ennek megfelelően ezek az ilyen munkadarabokat számos alkalmazási lehetőségből ki kell zárni, igy például villamos alkatrészekkel kapcsolatban álló, vagy védoszigetelésben alkalmazásra szánt munkadarabok ezzel az eljárással nem állíthatók elő. A vezetőképes alapréteg előállításában alkalmazott anyagok ezen kívül hajlamosak arra is, hogy a kialakuló bevonatban a termikus utókezelés során az oldószer eltávozása miatt pórusok és zárványok, hólyagok keletkezését okozzák, ami a bevonat minőségét előnytelenül befolyásolja. Az ilyen jellegű bevonási hiányosságok az elektrosztatikus bevonás során is kialakulhatnak. mivel a kiálló élek és csúcsok, az egyenetlen felületi vezetőképesség miatt vlsszaszórás következik be. Az ismertetett módszer egy további hátránya az. hogy biztonságtechnikai okokból sok esetben nem alkalmazható. Legalább kiegészítő földelés-ellenőrző eszközök beépítését igényli. Ez abból következik, hogy bár a felület vezető tulajdonsága, de az általában pontszerű felfüggesztés következtében a munkadarab árnyékolt részein, amelyekhez az' előkezelést végző anyaç nehezen jut el, nem^ alakul ki elegendően kis földelési ellenállás. Ennek megfelelően a felfüggesztési pontokon az elektrosztatikus bevonás során gyulladást okozó szikrakisülések keletkezhetnek. Egy másik módszer szerint ismeretes, hogy a szigetelő anyagú földietek kezelésére olyan anyagöt alkalmaznak, amely pigmenteket tartalmaz. A pigmenteket a bevonás előtt sugárzó 2
