182772. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású nátriumlámpa

182.772 A találmány tárgya nagynyomású nátriumlámpa, mely nagy hőállóságú, íényátereaztő anyagból, célszerűen kerámiából ké­szült csőben legalább két elektródot, továbbá nemesgáztöltetet, célszerűen xenont, továbbá üzemi, hőmérsékleten telitett gőz­nyomással rendelkező nátrium, valamint higany és/vagy kadmium adalékanyagokat tartalmaz. A nagynyomású nátriumlámpákban az ivkiaülés nagy hőálló-* ságú, fényateresztő anyagból, célszerűen kerámiából készült csőben jön létre, mely csövet általában a bevezetőivel együtt leszivattyúzott külső búréban helyeznek el. A csőben, annak két végén elhelyezett elektródokhoz nióbium bevezetőkön, vagy fémezett kerámiadugón, vagy fémkerámián keresztül jut az áram. A'cső nemesgázt /nemesgázokat/, valamint ádalékanyagokat tar­talmaz. A nemesgáznak a kisülés megindításában van szerepe és erre általában xenont szoktak alkalmezni. Adalékanyagként nát­riumot, azonkívül higanyt, valamint kadmiumot szokás használni. A már bemelegedett nátriumlámpánál a kisülés jellegét a kb. 0,1-1,0 bar nyomású nátrium határozza meg döntő mértékben, a többi adalékanyag elsősorban a villamos paraméterek beállítá­sára szolgál. A nátriumlámpa működése folyamán a benne levő nátrium mennyisége fokozatosan csökken. Ezért az adalékanyagok mennyi­ségét olyan nagyra szokás választani, hogy a nátrium fogyása az adalékanyagok folyadékfázisának összetételét minél kevésbé változtassa meg. Ehhez nagymennyiségű adalékanyagra van szük­ség és ilyen esetben a folyadékfázisban levő adalékmennyiség sokszorosa a gőzfázisban levő adalékmennyis égnek. Ilyen elven konstruált nátriumlámpát ismertet a 3 384 798 lajstromszámú USA szabadalmi leírás. Az ilyen éa ehhez hasonló nátriumlám­pák közös hátrányos tulajdonsága, hogy a nátrium fogyásával és a kerámiából készült cső végének feketedésével egyidejűleg a nátriumlámpa égési feszültsége emelkedik, mig olyan magas ér­téket nem ex el, ahol a hálózati feszültség ingadozásának hatá­sára kialszik. Annak érdekében, hogy ez minél hosszabb működé­si idő után következhessen csak be, a nátriumlámpákat viszony­lag alacsony égési feszültségre állítják be, ez viszont azzal a hátránnyal jár, hogy a nátriumlámpák életük kezdeti szaka­szában nem veszik fel a névleges teljesítményüket éa, igy nem is adják le a kívánt fényteljesítményt• Ismeretes olyan megoldás is, például a 4 075 530 lajst­­romszámu USA szabadalmi leírásból, melynél a nátriumlámpa te­lítetlen gőzzel működik, vagyis működés közben a teljes nátri­um és higany mennyisége gőzfázisban van. Itt ugyan a nátrium­­lámpa égési feszültsége nem változik a hálózati feszültség vál­tozásakor, viszont oly csekély mennyiségű adalékanyagokat hasz­nálnak, hogy a szokásosnál hamarabb elfogy belőle a nátrium, fogyásakor pedig megváltozik az égési feszültség, a teljes nát­rium mennyiség elfogyásakor pedig higanylámpaként működik az eredeti nátriumlámpa. A találmány célja olyan megoldás biztosítása, melynél a nátriumlámpa minél hosszabb ideig nátriumlámpaként üzemel és élete folyamán az égési feszültsége közel állandó marad ill. nem éri el a kialváahoz elegendő értéket. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az üzemi hőmérsékleten telített gőznyomással rendelkező nátrium mennyi­ség alkalmazása mellett a higany és/vagy kadmium mennyiségé­nek alkalmas megválasztásával - meglepő módon - a kívánt hatás elérhető. 2

Next

/
Thumbnails
Contents