182756. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(helyettesített fenil)-5-alkil-tiazolidin-4-on-származéko, valamint hatóanyagként ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

182.756 A találmány értelemében az /!/ általános képletü vegyü­­letek az alábbi /!/ és /2/ pontokban ismertetett módszerek sze­rint állíthatók elő. /I/ Az egyik módszer szerint valamely /II/ általános képletü aldehidet - a /II/ általános képletben Rí jelentése 1-5 szénatomos alkilcsoport, mig n értéke 1, 2 vagy 3 - inert oldószerben, például benzolban, toluolban vagy xilolban vala­mely /III/ altalános képletü 2-merkapto-propionsavval vagy ész­ter-származékkal - a /III/ általános képletben R^ jelentess 1-3 szénatomos alkil-csoport, mig r3 jelentése hidroxil- vagy 1- 2 szénatomos alkoxicsoport - és valamely ammónium-vegyülettel reagáltatunk. A 2-merkapto-propionsavat vagy annak észterét e­­lőnyösen ekvimoláris mennyiségben vagy enyhe fölöslegben alkal­mazzuk. Az ammónium-vegyületet, előnyösen ammonium-karbonátot, enyhe fölöslegben alkalmazzuk. A reakciót 50 és 150 °G között, általában az oldószer forráspontján hajtjuk végre, 1-10 órás reakcióidővel. Az /l/ módszert az 1. reakcióvázlat szemlélteti. Az 1. reakcióvázlaton Rí és R^ egyaránt 1-3 szénatomos alkil­­csoportot jelent, R? jelentése hidroxil-csoport vagy 1-2 szén­atomos alkoxicsoport, mig n értéke 1, 2 vagy 3« /2/ A másik módszer szerint valamely /II/ általános kép­letü aldehidet inert oldószerben, például benzolban, toluolban vagy xilolban, 2-merkapto-propionsav-amiddal reagáltatunk. A 2- merkapto-propionsav-amidot előnyösen ekvimoláris mennyiség­ben vagy enyhe fölöslegben alkalmazzuk. A reakciót 50 és 150°C közötti hőmérsékleten, általában az oldószer forráspontján hajtjuk végre, 1-3 órás reakcióidővel. Attól függetlenül, hogy melyik módszer szerint járunk el, a reakció befejeződése után a reakcióelegy lehűlésekor a kivánt termék kristályok formájában kiválik. Ezt követően a .kristályo­kat szűréssel összegyűjtjük, az átkristályositáshoz szokásosan használt oldószerek egyikét, például benzolt, metanolt vagy e­­tanolt használva a kapott terméket átkristályositáasal tisztít­juk. A leirás további részében a találmány szerinti eljárás­sal előállított vegyületek farmakológiai és toxikológiai tulaj­donságait tárgyaljuk. A gyomorfekélyellenes gyógyszerek kifejlesztésénél fon­tos problémát jelent, hogy azokat milyen módszerrel vizsgáljuk. Mindezidáig a fekélyellenes gyógyszerek kiértékelését gyakran azok akut fekély ellenében kifejtett profilaktikus hatasa alap­ján végezték. Az akut fekélyt a gyomorvég elkötésével, aszpi­rinnel vagy indometacinnal idéztek elő. Azonban azt, hogy e gyomorfekély-modell által szolgáltatott eredmények milyen mér­tékben tükrözik a gyógyszerek humán fekélyek kezelésében várha­tó gyógyító hatását, azt még nem értelmezték teljesen. Eigyelembe véve az említett helyzetet, a találmány meg­alkotói a fenti kiértékelési módszert kibővítették a gyomorfe­kély gyógyulására gyakorolt gyorsitó hatás vizsgálatával. Ez úgy végezhető el, hogy a találmány szerinti eljárással előál­lított vegyületeket es egy kereskedelmi forgalomban lévő gyo­morfekélyellenes gyógyszert orális utón beadunk patkányoknak, melyekben mesterséges utón, ecetsavval /vö. Okabe /I9777/& hu­mán gyomorfekélyhez legközelebb állónak tekintett nyomoélfe­­kélyt idézünk elő. 5

Next

/
Thumbnails
Contents