182747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamosan fűthető üvegtáblák és kerámiai anyagok előállítására
182.747 A találmány tárgya eljárás villamosán füthető üvegtáblák és kerámiai anyagok előállitására, különösen gépjármüvek, sinpályás jármüvek, hajók és hasonlók jég- és páramentes ablaktábláihoz. Ismertek eljárások füthető üvegtáblák előállítására, különösen gépjármüvek hátsó ablakaihoz? amelyeknél szitanyomással legalább az egyik tábla oldalra, néhány cm-es távolságra egymással párhuzamosan haladó ellenállás csikókat helyeznek el 0,1-1,0 mm szélességgel, és kívánt hosszúsággal; mindkét oldalon egy-egy gyüjtősinnel, mintegy 10 mm-es szélességgel. A fémpor, előnyösen ezüstpor, valamint alacsony hőmérsékleten olvadó üvegfitt szerves kötőanyagba'adagolásával keletkező ellenállás csikókat a lenyomat száradása után beégetik az üvegtábla hajlító- és/vagy merevítő folyamata alatt. Az úgynevezett "nyersdarab” ellenállás csikjai a meghatározott kimenő ellenállásokkal galvanikusan és/vagy kémiailag reduktivan a kívánt villamos vezetőképességre erősitik. A gyüjtős inekre végül elhelyezik a villamos csatlakozóelemeket. A beégetett ellenállás csikókra galvanikusan vagy árammentes utón lecsapatott fém erősítő részeknek nagy egyenletességgel kell rendelkezniük, hogy szériagyártásnál a villamos teljesitmény csak szűk határok között ingadozz on. Ezen kivül az egyenletes^üvegtábla melegítés céljából el kell kerülni az egyes ellenállás csikók eltérő vezetőképesség értékeit, valamint a leszűküléseket, és ezáltal a helyi tulhevitéseket. Az egyes ellenállás csikók egyenetlenségei, és az ezzel összekötött villamos vezető képesség toleranciái különösen a szitanyomásra vezethetők vissza. Az általánosan bevált szitanyomó eljárásoknál füthető üvegtáblák előállitására egyrétegű biztonsági üvegből, mégpedig az úgynevezett."közvetlen fotosablon" alkalmazásával, a szitanyomó-szövetet fényérzékeny másoló oldattal, például polivinil-alkohol bázisúval vonják be, és ennek során a megvilágitás után a présmintának megfelelő diapozitivon keresztül a megvilágított helyeken a réteg megkeményedik. és a nem megvilágított helyekről pedig eltűnik. Az ellenállás csikók oldalirányú behatárolásaa nem hajlított táblánál sem egyenesvonalu, mivel az ellenállás csikók és a szitányomó sablon szövetszálai között a különböző pontokon eltérő, kis szögek keletkeznek. Ezeken a pontokon az ellenállás csikók oldalirányú behatárolása bizonyos mértékben az egyik szövetszálról átugrik a szomszédosra, aminek következtében nem egyenletes, az előbb emlitett szögekre visszavezethető lépcsőképződés, szélességi változással összekötve /az úgynevezett für észfog-eff ektus/ keletkezik. Ez a szitanyomó technikával kényszerűen összekötött hatás az ellenállás csikók nemkivánt beszűküléseihez és kiszélesedéseihez vezet, és emiatt jelentős okozója a villamos ellenállások szórásának. Javasoltak, hogy a szitanyomó sablont diagonális szövetieszitéssel úgy kell kialakítani, hogy az ellenállás csikók és a szövetszálak lé- és 76° közötti szögeket alkossanak, aminek következtében tudatosan fürészfog-alaku behatárolással nagyobb egyenletességet lehet elérni, ami egyenletesebb galvanikas fémleválasztást és az ezzel összekötött szükebb ellenállás érték-szóródást biztosíthatja. Az ellenállás értékek szórásának erősebb beszükitéséré javasolták továbbá, hogy a nyers darabok ellenállás értékeit a galvanizálás előtt meg kell határozni, és a mindenkori ellenállásuk függvényében c3oportbaosztást kell végezni. Ekkor összefogják 2
