182728. lajstromszámú szabadalom • o,o-dmetil-S-(ftálimido-metil)-ditiofoszfát tartalmú folyékpny rovarölő készítmény
182.728 A találmány olyan 0,0-dimetll-S-/ftálimido-metil/-ditiöfoszfát tartalmú folyékony rovarölőszer készítmény, amely az inszekticld hatóanyagot 0,5-40 g/100 ml .mennyiségben, emulgeálóazerként 5-15 g/100 ml mennyiségben anionoa és nemionoa tenzidek keverékét, valamint 55-90 tf% mennyiségben egy vagy két metil- vagy etilcsoporttal szubaztituált benzol és diklór-metán ele^yét tartalmazza. Az elegyben az alkil-benzol és a diklórmetan térfogataránya 2,5:1- 5:1 között lehet. Az 0.0-dimetil-S-/ftálimido-metil/~ditlofoszfát rovarölő hatását és előállítását elsőként a 2 767 194 az. USA szabadalmi leírás ismertette a hatvanas évek elején, s a foszmet nemzetközi szabad névvel jelölt vegyület ma is a leghatásosabb inszektlcidek közé számit. Előállítását azóta is több szabadalmi leírás ismerteti /950 446 sz. NSzK'szabadalmi leírás, 157 085 sz. magyar szabadalmi leírás/. . Irodalmi adatok tanúsága szerint /Brown A,W, At Insect Control by Chemicals. New York. /1951/* - Bánki L.: Permetezőszerék hatás tana. Budapest /1964/7 a rovarölőé zerek'hat ékonysága, felszívódási sebessége függ azok formálásától. A felszívódási sebességet vizsgálva azt találták, hogy a folyékony formálású szerek nagyobb sebességgel, gyorsabban szívódnak fel a rovarok testébe, mint a szilárdak /porozó szerek, nedvesíthető porok, granulátumok/, vagy a szuszçenzlôk. - Ezzel összhangban tapasztalhatók olyan irányú törekvések, hogy a kártevőirtó-szereket - különösen a rovarölőszereket - lehetőség szerint folyékony készítmények alakjában hozzák forgalomba. Stabil folyékony szerek készítésének azonban több, egyidejűleg nehezen teljesíthető feltétele van. Ezek között az első, hogy rendelkezésre álljon olyan szerves, vízzel nem elegyedő oldószer, amely az adott hatóanyagot kellő mértékben oldja szó-’ bahőmérsekleten és alacsony /0°0 alatti/ hőmérsékletén egyaránt. Az esetek többségében ilyen oldószert nem lehet találni, â ezért valamilyen oldás-közvetitő anyagot szoktak alkalmazni. A 151 657 sz. magyar szabadalmi leírás szerint ilyen oldás-közvetitő, eutektikumot képező anyag a fenol. Kétségtelen^ hogy a fenol előnyösen felhasználható erre a célra, azonban hátránya, hogy klçermetezése során'szennyezi a környezetet, s az élővizekbe jutasa nem kívánatos*----- - A 166.201 sz. magyar szabadalmi leírás szerint emulgeálható kártevőirtószert lehet előállítani, ha a foszmetet benzolban vagy toluolban oldják 1-naftll-amin oldás-közvetitő egyidejű hozzáadásával. A tapasztalat szerint azonban az előállított készítmény kémiailag nem stabil, tartósabb állás során az 0,0-dimetil-S-/ftálimido-metil/-ditiofoszfát és az 1 -naftil-" -amin között kémiai reakció játszódik le, amely a hatóanyag át-« alakulásához /bomlásához/, a rovarölő hatás csökkenéséhez ve-' zet. Ahhoz tehát, hogy a kiválasztott oldószer a követelményeknek megfeleljen, kémiailag indifferensnek kell lennie az oldani kívánt vegyülettel szemben, s ez a kedvező oldás! tu-' lajdonságuak egy jelentős részét kizárja az oldószerek közül. Kísérleteink során vizsgáltuk, hogy a 166 201 sz. magyar' szabadalmi leírás 2. példája szerinti készítmény, valamint az irodalomból ismert N-metil-pirrolldon és dimetil-formamid oldószerek - melyek a foszmetet kitünően oldják - milyen mértékben gyakorolnak befolyást a hatóanyag kémiai stabilitására. 2
