182704. lajstromszámú szabadalom • Javított fajlagos teljesítményű akkumulátor elektróda, továbbá eljárás és berendezés az elektróda páncéltáskájának előállítására

182.704 lyek egy-ogy határoló sik mentén a diafragmát alkotják. Az e­­gyik változat szerint úgy járunk el, ho^y az első éa második fa­lat, mint felső éa alsó szövet-ágat szövessél állitjuk elő és az oldalfalakat és a diafragmát alkotó sávokat is szövési techno­lógiával visszük be egyidejűleg a kettősfal közé; a másik vál­tozat szerint úgy járunk el, hogy önmagában ismert módon előbb előállítjuk a szövetfallal egyező geometriáju szövedéket, vagy­is alsó es felső szövedékágat és a két szövedékágat ezt követő­en varrási művelettel kötjük Össze oly módon, hogy az oldalfa­lakat sűrű öltésekkel varrjuk, a rekeszek közötti határoló sí­kok mentén pedig a kivánt légréseknek megfelelő távközöket biz­tosító öltéssürüséget állítunk be. A két változat közös jellem­zői abból erednek, hogy végeredményben egyező szerkezetet állí­tunk elő, az eltérő jellemzők viszont a szövet és a szövedék szerkezete és gyártástechnológiája közötti eltérésekből adód­nak. E leírásban szövetnek nevezzük azt az anyagot, mely rende­zett szálkombináció összeillesztésével jön létre, szövedéknek azt az anyagot, melyben az elemi szálak serege rendezetlen szer­kezetben kapcsolódik, de oly módon, hoçy a találmány szerinti rendeltetésszerű használatban a szövedék a szövettel egyező vagy hasonló tulajdonságú; ez lehet térhálósított műanyag, töl­tő-, hordozó-, illetve ragasztóanyagba ágyazott szálas közeg. Szövedékként gyártott anyagok néhány jellegzetes tipusát, azok néhány lényeges sajátosságát ismerteti aMüszaki Zsebkönyv /Mű­szaki Könyvkiadó, Budapest, 1979; sserk: dr. Kovács Lajos/,pl. a 687. oldalon. Előnyös anyagfajta pl. a szövedékgyártasi eljá­rással készült fátyolanyag. A találmány szerinti szövési eljárásnál hasznosítjuk azt a körülményt, hogy a gyártó berendezésben való haladás során a kettősszövet alsó és felső szövetága - belső erőhatás folytán - széttartásra törekszik. Ha a széttartást az összeerősités sík­jában /ahol az oldalfalakat, illetve a diafragma elemeit be­­szőjjük/ pl. határoló idomokkal állandó értékre korlátozzuk, akkor az igy kapott távolságnak megfelelő magasságú lesz az ol­dalfal és a diafragma. Ezt az állandó értéket aszerint választ­juk, milyen vastagságú lemezt akarunk kialakítani, mig a szom­szédos diafragmák közötti osztástávolságot aszerint választjuk, milyen szélességű rekeszekre kivánjuk taçolni a páncéltáskát. Mind a falmagasság, mind az osztástávolsag hasonló megfontolás­ból adódik, mint a technika állása szerinti páncéltáskák megfe­lelő méretei, ezért ezek megválasztásának szempontjait nem tár­gyaljuk. A szövedékalapu páncéltáskák gyártásánál viszont a két - alsó és felső - szövedékágat oldalfallal és diafragmákkal úgy kapcsoljuk egymáshoz, hogy az egymásra fektetett két azöve­­dekágat összevarrjuk /az oldalfalnál sürü öltésekkel, a dia­­fragmáknál a légréseket biztositó távköznek megfelelő öltéssü­­rüseggel/, de öltésenként a két szövedékág együttes vastagságát meghaladó fonalhosszt biztosítunk, mely fonalhossz a lemez elő­irt vastagságának megfelelő, igy a páncéltáska feltöltésekor az aktiv elektrokémiai közeg a két szövedékág alkotta első és má­sodik falat a megfelelő távolságra szétfeszíti. Találmányunkat részletesebben ábrák segítségével magyaráz­zuk. Az 1. ábra a találmány szerinti elektródalemezt szemlélte­ti, az l.a ábra szerelt állapotban, az üzemi helyzet szerinti oldalnézetben, az l.b ábra az l.a ábrán jelölt A-A sik mentén vett keresztmetszetben. A 2. és a 3» ábra a technika állása 4

Next

/
Thumbnails
Contents