182689. lajstromszámú szabadalom • Világító egység
17 182689 18 szerű kialvása tekintetében. A túlságosan magas hálózati feszültség, ha hosszú időn keresztül jelentkezik, túlmelegedési okozhat, és ez rendszerint nem veszélyes, de a hálózati feszültség csökkenése, különösen a rövid ideig tartó feszültségcsökkenések az ívet kiolthatják. Üzemi körülmények mellett az egyenáramú tápegység olyan kimeneti egyenfeszültséget szolgáltat, amelynek 15-20%-os hullámossága van. Ez durván 50%-os hullámosságot idéz elő a lámpa áramában, és egy fordított irányú 8—10%-os változást a váltakozóáramú lámpafeszültségben. Dyen körülmények mellett a teljesítmény disszipáció pillanatértéke ingadozhat, de ha átlagértéke megfelelő, akkor a pillanatnyi változásainak kis következményei vannak. Ha a váltakozóáramú hálózati feszültség 20%-kal lecsökken, és a lámpa váltakozófeszültsége 10%-kal megnövekszik, előadódhat olyan pillanat, amelynél a lámpa ívképződéséhez a tápfeszültségből rendelkezésre álló feszültségnél nagyobb feszültségre van szükség, és ekkor a lámpa kialszik. Ha a vonalfeszültség váltakozóáramú jelalakja 120 Hz-es váltakozófeszültségű hullámossággá rendelkezik, akkor a tápfeszültség minimumai nagyon hirtelenek, és a maximumok viszonylag laposak. A lámpa által igényelt feszültséget reprezentáló ennek megfelelő diagram hegyes fölfelé irányuló csúcsokat tartalmaz, ahol a csúcsok előtt és mögött fokozatos lejtők vannak. A csúcsok a tápfeszültség minimumaihoz képest a 120 Hz-es periódusidő egy kis töredékének megfelelően késleltetettek. A csökkenő váltakozóáramú tápfeszültség diagramja és a növekvő váltakozóáramú lámpaigény egy közös értéken is keresztülmehet, de ez különböző időpontokban következhet be, amely feltétel a lámpa kioltását igyekszik maga után vonni. Ha a tápfeszültség további 20%-kal lecsökken a hálózaton megjelenő valamilyen tranziens terhelés következtében néhány hálózati perióduson keresztül, akkor a görbék egymást még akkor is metszhetik, ha a minimumok és maximumok kölcsönösen egymáshoz képest eltöltan helyezkednek el. Ha egy ilyen metszés bekövetkezik, akkor az ív pillanatnyilag kialszik, és ha a deionizáció bekövetkezése előtt ismételt ívképződés nem következik be, akkor a kisüléses lámpa kialszik. Ezt a lehetőséget csökkenti a tranziens visszatartó áramkör, amely a lámpát újra begyújtja mielőtt a deionizáció bekövetkeznék. A tranziens megfogó áramkörnek, amelyet az alábbiakban fogunk ismertetni képesnek kell lennie arra, hogy egyaránt reagáljon a lámpa áramának csökkenésére, jellegzetesen S0 mA-re való csökkenésére, valamint a lámpa feszültségének lOV-nál nagyobb mértékben történő megnövekedésére, mert mindkét feltétel akkor következik be, amikor a lámpa a kialváshoz közeli állapotban van. Az áramkörnek a kieséssel szemben tanúsított érzékenységét csökkenthetjük a 16 szűrőkondenzátor méretének a növelésében. A választott 50juF-os kapacitásértéket részben gazdasági megfontolások, részben pedig a kis össztérfogat követelménye diktálta. Azoknál az eseteknél, ahol ezek a megfontolások nagy jelentőséggel nem bírnak, a kapacitás bizonyos mértékű növelése előnyös lehet Tízszeres mértéket meghaladó kapacitásnövelést általában nem javasolhatunk, mert ennek az áramkör bemeneti oldalára gyakorolt hatásai előtérbe kerülnek. A ballasztot képező 12 elemet elegendően magas hőmérsékleten tarijuk ahhoz, hogy parázsizzásban maradjon, és ez az üvegbura törése esetéi az izzószál tönkremenetelét eredményezi, megszakítja az ívkisüléses lámpa áramkörét, amivel megvédi a környezetet az ultraibolya sugárzástól. Az elhalványított üzemmódban a 18 kapcsoló nyitott állapotban van, és az izzószálból képzett 13 elem a főáramkor részét fogja képezni. Ebben az elhalványított üzemmódban a gázkisüléses lámpa áramerősségét 1/3 A-ről 1/4-Are csökkentjük, ahol ezt a csökkenést az újonnan beiktatott soros ellenállás képezi, és a fényteljesítmény közelítően felére csökken. Az elhalványított üzemmódban az áramerősség értéke még elegendően nagy ahhoz, hogy az izzószálak egyikének megszakadása biztonsággal bekövetkezzen, ha a lámpa üvegburája elreped, vagy eltörik, aminek következtében a lámpa áramellátása szintén megszakad. Az ívkisüléses lámpának a felmelegedési feltételei határozottan eltérnek az ezt megelőző II fázistól, de fokozatos az átmenet a végleges üzemi állapot irányába. A II fázisban (azaz a parázs-ív átmenetnél) az ionizáció már bekövetkezett, de a lámpa átlagos árama, disszipációja és fényteljesítménye alacsony és a kisülés is instabil. A felmelegedés kezdetekor a kisülés stabilizálódik, és ez az átlagos áramot a diszszipációt és a fényteljesítményt növeli. A végleges üzemi állapotba való átmenet simának mondható, és a feszültség fokozatosan növekszik mintegy 15 V-ról a végleges 87 V-os értékig, és a lámpa teljesítmény disszipációja fokozatosan 12W-ról 32W-ra növekszik, és a fényteljesítmény, amely kezdetben alacsony értékű, fokozatosan éri el végleges értékét. A bemelegedés során a lámpán belül az elektródok, a bura és az ebben lévő gázok elérik a végső üzemi hőmérsékletüket és a gáznyomás is a végleges értékre növekszik. A felmelegedés jellegzetesen 30-45 másodpercig tart. A felmelegedési üzemmódban a működtető hálózat egyenáramú kimeneti feszültséget hoz létre, amelyen jelentős, 120 Hz-es hullámosság van, kezdetben magas, majd alacsonyabb teljesítményfelvétel mellett. A felmelegedés során az egyenáramú villamos kimeneti teljesítmény hirtelen megváltozik a parázs-ív átmenet során leadott nagyfrekvenciás kimeneti teljesítményhez képest, de a felmelegedés kezdetétől a végleges üzemi állapot eléréséig mindkét egyenáramú kimeneti teljesítmény fokozatosan változik. A felmelegedéskor használt villamos áramkörök ugyanazok, mint amelyeket a végleges állapottal kapcsolatban ismertettünk, és a villamos táplálásban és az átmeneti megvilágításban bekövetkező változások a működtető hálózatnak a lámpában bekövetkező villamos változásokra adott enyhe válaszainak tekinthetők. A felmelegedés során a működtető hálózatban a fő lámpa áramától függően fokozatosan villamos állapotváltozások következnek be. A fő lámpa fokozott disszipációját a hálózat megakadályozza és az átmeneti megvilágítás maximális fényteljesítményről minimális fényteljesítményre változik miközben a fő lámpa fényereje alacsony értékről a végső magas 5 10 15 20 25 <0 15 4Ö 45 50 55 60 65 10
