182681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás androsztán-származékok előállítására
182681 4 A találmány tárgya új eljárás I általános képletű androsztán-származékok előállítására, mely képletben X karbonil- vagy hidroxi-metilén-csoport, és Rj 1-4 szénatomos alkil-csoport. E vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy a) valamely II általános képletű 5-androsztén-17-on-származékot, ahol R2 a fent megadott, a) az I általános képletű androsztán-17-on-származékok előállítására, ahol R2 a fenti és X karbonilcsoport, katalitikusán hidrogénezünk, vagy b) az I általános képletű androsztán-17/3-ol-származékok előállítására, ahol R2 a fenti és X hidroxi-metilén-csoport, egy I általános képletű vegyületet, ahol R2 a fenti és X karbonilcsoport, nátrium-bórhidriddel redukálunk. Az I általános képletű 5a-androsztán-170-ol-származékok például a 17ß-hidroxi-csoport észterezése, az acetálkötés felhasítása és a 3-hidroxi-csoport oxidálása után a megfelelő 170-aciloxi-5a-androsztán-3- -on-származékokká alakíthatók át, melyek ismert anabolikus anyagok (Endocrinologie 66, 1960, 13). Az eljárás előnye, hogy a kiindulási anyagok igen jól hozzáférhetőek. A II általános képletű kiindulási anyagokat egyszerű módon úgy állíthatjuk elő, hogy egy III általános képletű vegyületet, ahol R2 a fenti és R3 valamely szterin 170-helyzetű 8-10 szénatomos szénhidrogéncsoportja, valamely szterin-oldallánc-lebontásra alkalmas mikroorganizmus-tenyészettel fermentálunk. R2 alkilcsoport például a propil-, butil-, izobutil-, szek-butil- vagy mindenekelőtt a metil- vagy etilcsoport. Az R3 8-10 szénatomos szénhidrogéncsoport alatt olyan csoportok értendők, melyek a természetes zoo- és fitoszterinek, például a koleszterin, sztigmaszterin, kampeszterin, brasszikaszterin vagy szitoszterinek oldalláncán találhatók. A II általános képletű vegyületek előállítását ugyanolyan reakciókörülmények között végezzük, mint a már ismert, a szterinek mikrobiológiai oldallánc-lebontási reakciói esetén, olyan mikroorganizmus-tenyészetekkel, melyeket általánosan használnak a szterinek oldalláncának lebontásához. Ilyen célra alkalmas mikroorganizmusok például az Arthrobacter, Brevibacterium, Microbacterium, Protaninobacter, Streptomyces vagy főleg a Mycobacterium genus törzsei. Ilyen alkalmas mikroorganizmusok például a következők: Microbacterium lactum IÁM—1640, Protaminobacter alboflavus IÁM—1040, Bacillus roseus IÁM—1257, Bacillus sphaericus ATCC—7055, Nocardia gardneri IÁM—105, Nocardia minima IAM-374, Nocardia corallina IFO-3338, Streptomyces rubescens IÁM—74 vagy főleg a Mycobacterium avium IFO—3082, Mycobacterium phlei IFO-3158, Mycobacterium phlei OKI-129, Mycobacterium phlei ATCC—354, Mycobacterium smegmatis IFO-3084, Mycobacterium smegmatis ATCC-20, Mycobacterium smegmatis OKI-27, Mycobacterium smegmatis ATCC—19979, Myco3 bacterium foruitum CBS—49556, Mycobacterium spec. NRRL-B-3805 és Mycobacterium spec. NRRL-B-3683. A tenyésztést az ilyen mikroorganizmusok esetén szokásosan alkalmazott süllyesztett, levegőztetett körülmények között végezzük. Ezután adjuk a tenyészethez a szubsztrátot, valamely megfelelő oldószerrel készített oldatként, vagv előnyösen emulgeált formában, és a fermentációt a maximális szubsztrátátalakításig végezzük. A szubsztrát megfelelő oldószerei például a metanol, etanol, glikolmonometiléter, dimetilformamid vagy dimetilszulfoxid. A szubsztrát emulgeálását például úgy végezhetjük, hogy azt mikronizált alakban vagy először egy vízzel elegyedő oldószerben, például metanolban, etanolban, acetonban, glikolmonometiléterben, dimetüformamidban vagy dimetilszulfoxidban oldva, erős zavarosodás fellépte közben adjuk a szokásos emulgeálószereket tartalmazó - és előnyösen ionmentesített - vízhez. A fermentációs eljárás során alkalmazott kiindulási anyagok ismertek, vagy önmagukban ismert módszerekkel állíthatók elő, lásd J. Pharm. Soc. 54, (1965), Cn.J. Chem. 49, 2418 (1971), Synthesis 1975, 276 és 1976, 244, Tetrahedron Letters 1976, 809, Cn. H. Chem. 50, 2788 (1972) és Bull. Soc. Chim. France 1960, 297. A következő példákban a kündulási anyagok előállítását és a találmány szerinti eljárást részletesebben ismertetjük. A) Példák a kiindulási anyagok előállításánál alkalmazott mikrobiológiai oldallánc-lebontás szemléltetésére 1. példa a) 750 ml-es Erienmeyer-lombikba 200 ml steril táptalajt mérünk, mely 1% életsztőextraktumot, 0,45% dinátriumhidrogénfoszfátot, 0,34% káliumhidrogénfoszfátot és 0,2% TagatíR 1-02-t tartalmaz, és pH-ja 6,7, majd Mycobacterium spec. NRRL-B-3805 törzs ferde tenyészetéről lemosott sejtszuszpenzióval oltjuk be, és 3 napon át 190/perc frekvenciával 30 °C hőmérsékleten rázatjuk. b) 40 liter, 1,23%, 68%-os élesztőextraktumot, 0,68% káliumdihidrogénfoszfátot és 0,2% Tagat*R)•02 t tartalmazó, pH 6,0 mértékű táptalajjal töltött 50 literes fermentort a fenti Mycobacterium-tenyészet 200 ml-ével beoltunk, és 30 °C hőmérsékleten, 2 rr3/óra levegőztetés mellett 48 órán át inkubáljuk. c) 400 g koleszterint 6 liter formaldehid-dimetüacetálban oldunk, szobahőmérsékleten történő keverés közben 400 ml szilikagélt és részletekben 200 g foszforpentoxidot adunk hozzá, és 2 órán át szobahőmérsékleten kevertetjük. Az oldhatatlan részeket kiszűrjük, formaldehid-dimetilacetállal mossuk és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. Nátriumhidrogénkarbonát-oldat hozzáadása után a szilárd nyersterméket leszűrjük, vízzel mossuk, és szárítás után 440 g 30-(metoxi-metoxi)-5-kolesztént kapunk. Az acetonból átkristályosított termék 79- 80 °C-on olvad. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
