182677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás trágyák, levaek, szerves hulladékanyagok e/v talajok biológiai értékének fokozására

3 182677 4 A találmány tárgya új eljárás trágyák, levek, szer­ves hulladékanyagok és/vagy nagy lizintartalmú tala­jok biológiai értékének fokozására. A találmány szerinti eljárást a növénytermesztésben alkalmazva különböző növénykultúrákon igen jelentős hozamnö­vekedést érhetünk el. A növénytermesztésben eddig már igen sokféle anya­got használtak fel a növényi növekedés szabályozására, köztük a terméshozam fokozására. A növényi növe­kedést szabályozó ismert anyagok tömeges felhaszná­lásának azonban gátat szab, hogy ezek az anyagok nem állnak korlátlanul rendelkezésre, és előállításuk költséges. A növényi növekedést szabályozó szinte­tikus anyagok tömegméretű felhasználása esetén nem­kívánt környezeti ártalmak fellépésével is számolni kell. A találmány értelmében olyan új eljárást kívánunk biztosítani, amellyel a fenti hátrányok kiküszöbölhe­tők, és amelynek alkalmazásával igen nagy mértékben fokozható a növények növekedése. Állati szervezeteken végzett korábbi kísérletek során megállapították már, hogy az Ne-metilezett L-amino­­savak közül az Ne-trimetil-L-lizin (TML) jelentős sejt­szaporodást serkentő hatással rendelkezik, és ezt a ha­tását egészséges és daganatos sejtpopulációkon egy­aránt kifejti (Szende és munkatársai: Neoplasma 17, 433 (1970); Kopper és munkatársai: Neoplasma 18, 251 (1971)). A későbbi kísérletek során az is bebizonyo­sodott, hogy az Ne-trimetil-L-lizint 5 jig/nü-es vagy 25 fxg/ml-es egyszeri dózisban alkalmazva a csecsemő­­mirigy-dependens emberi limfociták egy része blaszto­­san átalakul (Stotz és munkatársai: Exp. Pathol. (Jena) 9, 317 (1974)). Az Ne-trimetil-L-lizin előállítá­sára irányuló kémiai kísérletek kimutatták, hogy a szabad és peptidkötésben lévő L-lizint a formaldehid egészen a trimetil-származék kialakulásáig spontán ké­pes metilezni, és ezzel egyidőben az L-lizin Ne-formi­­lezése is végbemegy (Tyihák és munkatársai: Proc' Hung. Ann. Meet. Biochem., Miskolc (1975); Chem. Abstr. 85, 118 182 (1976); TrézI és munkatársai: Proc. 5th Inter. Vool. Text. Res. Conf., Aachen (1975); Chem. Abstr. 81, 7372 (1977); Tyihák és munkatársai: Pharmazie 35, 25 (1980)). Ez a spontán (tehát sem kémiai} sem biológiai katalizátort nem igénylő) reakció minden olyan rendszerben végbemehet, ahol szabad vagy kötött L- vagy D-lizin és formaldehid van jelen. A metilezett lizín-származékok növénybiológiai ha­tását mindeddig még nem vizsgálták. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy ha termé­szetes összetételű vagy lizinnel vagy valamely lizin­­forrással és adott esetben egy vagy több ismert mező­­gazdasági vegyszerre] kiegészített trágyát, levet, szer­ves hulladékanyagot és/vagy nagy lizintartalmú (azaz lizinnel vagy lizinforrással adalékolt) talajt formalde­hiddel vagy formaldehid-forrással kezelünk, jelentősen fokozódik a kezelt anyagok biológiai értéke. A formal­dehiddel, illetve formaldehid-forrással kezelt trágyán, leven, szerves hulladékanyagokon, illetve nagy lizin­tartalmú talajon fejlődő növények növekedésének üte­me nagymértékben felülmúlja az egyébként azonos körülmények között, azonban formaldehiddel elő nem kezelt területeken termesztett növények (kontroli-nö­vények) növekedési ütemét, és a terméshozam a kont­rolihoz viszonyítva igen nagy mértékben (esetenként két-háromszorosára) emelkedik. A növényeket károsító mikroorganizmusokkal éa gombákkal súlyosan fertőzött talajok kezelésére már korábban is alkalmaztak formaldehidet (565 198 sz. francia szabadalmi leírás ; Doran és munkatársai : Mass. Agr. Exp. Sta. Ann. Rept. 1939, 23 (1940); Cook és munkatársai: Virginia Truck Expt. Sta. Bulletin 104, 1663 (1940); Danies és munkatársai; N. J. Agr. Exp. Sta. Circular No. 437, 8 (1942); Bewely: Chem. Ind. (London) 63, 237 (1944); Sewell: East Mailing Research Station, Report for 1977, 97—99 (1978)). A formaldehides kezelés ezekben az esetekben mindig a talajt fertőző és a növények növe­kedését gátló mikroorganizmusok és gombák elpusztí­tására szolgált. Az idézett közlemények szerint a for­maldehiddel végzett talajfertőtlenítés hatására gyakor­latilag helyreállt a talaj eredeti (fertőzés előtti) termő­­képessége, és a kezelt talajba vetett vagy ültetett növények a fertőzés fellépése előtt észlelhetővel gya­korlatilag azonosan növekedtek. Az idézett közlemé­nyek szerint hasonló eredmények érhetők el, ha a ta­lajt formaldehid helyett gőzöléssel vagy egyéb mikro­­bicid vagy fungicid vegyszerek (például klórpikrin, Furalaxyl stb.) felhasználásával fertőtlenítik. A fel­sorolt közlemények trágyák, levek, illetve szerves hulladékanyagok kezelésével nem foglalkoznak, és ar­ról sem számolnak be, hogy hogyan változik a növé­nyek növekedése, ha a kezelést eleve jó termőképes­ségű, nem fertőzött talajon végzik. A találmány szerinti kezelés hatására elért nagy­mértékű növekedés- és terméshozam-fokozódás fel­tevésünk szerint azzal magyarázható, hogy a trágyák­ban, levekben, szerves hulladékanyagokban, illetve nagy lizintartalmú talajokban szabad vagy kötött állapotban előforduló L- és/vagy D-lizin a formalde­hiddel reakcióba lépve metilezett lizin-származékokat, köztük Ne-trimetil-lizint képez, és az utóbbi anyagok a növényi szervezetekben sejtszaporodást serkentő hatást fejtenek ki. Ez a felismerésünk az idézett körül­mények alapján nem volt előre látható. Ismert ugyan, hogy az Ne-trimetil-L-lizin állati szervezeteken fokozza a sejtszaporodást, az állati és növényi szervezetek fel­építése és növekedésük biológiai mechanizmusa között azonban olyan jelentős eltérések vannak, hogy az ál­latkísérletekben észlelt eredmények alapján a növény­­biológia területére is érvényes következtetéseket nem lehet levonni. Az általunk kezelt trágyák, levek és szerves hulladékanyagok, valamint a talaj az L-lizin mellett számos egyéb olyan komponenest is tartal­maznak, amelyek formaldehiddel szintén reakcióba lépnek ; az így kialakuló új vegyületek biológiai hatása azonban nem ismert és az összetétel jelentős változásai miatt előre meg sem határozható. Rendkívül meglepő tehát az a felismerésünk, hogy a találmány szerinti kezelés eredő hatásaként fokozódik a növények növe­kedése és terméshozama, mert joggal számíthattunk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents