182653. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fájdalomcsillapító hatású gyógyászati készítmények előállítására

képletű vegyületeket a megfelelő bázisokkal reagáltat­­ják. Az (I) általános képletű vegyületek fájdalomcsilla­pító hatását Hackett és Buckett módszerével (Euro­pean J. Pharmacology 30, 280 /1975/) vizsgáltuk. E vizsgálat során egereknek intraperitoneális injekció formájában acetilkolint adtunk be, az acetilkolin hatá­sára fellépő vonaglások számát meghatároztuk, majd vizsgáltuk, hogy a hatóanyag milyen mértékben csök­kenti a vonaglások számát. Az (I) általános képletű vegyületek e kísérletben 50 mg/kg-os vagy annál ki­sebb orális dózisban beadva jelentős fájdalomcsillapító hatást fejtettek ki anélkül, hogy az állatokon bármi­féle toxikus tüneteket észleltünk volna. Az 1. táblázat­ban felsorolt (I) általános képletű vegyületek 5 mg/kg­­os, sőt annál sokkal kisebb orális dózisokban is kiváló aktivitást fejtenek ki. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői gyulladásgátló hatással is rendelkeznek. A vegyületek gyulladásgátló hatását a következő módszerekkel vizs­gáltuk : a) patkányokon kiváltott adjuváns-arthritis (lásd B. tv Newbould: British Journal of Pharmacology 21, 127 1963/), és i« I patkányokon kiváltott carrageenin-ödéma (lásd C. 4 Winter és munkatársai: Proceedings of the So­ciety of Experimental Biology /New York/, 111, 544 /1961V)-Az a) módszer esetén a hatóanyagokat 14 napon át adagoltuk, míg a b) módszer esetén egyszeri dózist al­kalmaztunk. Az (I) általános képletű vegyületek az -.) és/vagy b) módszer szerint végrehajtott kísérletek­­iben 50 mg/kg-os vagy7 annál kisebb orális dózisban adagolva jelentős gyulladásgátló hatást fejtettek ki. Különösen jó gyulladásgátló hatással rendelkezik az 1. táblázatban felsorolt 1—8. sz. vegyület. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői továbbá a prosztaglandin-szintetáz-enzim működését is gátolják. A vegyületek e hatását in vitro körülmé­­; nyék között végzett kísérlettel, kos-ondóhólyagból el­különített prosztaglandin-szintetáz felhasználásával : vizsgáltuk. Az aktív (I) általános képletű vegyületek e kísérletben rendszerint 10~3 mólos vagy7 annál kisebb koncentrációban fejtették ki gátló hatásukat. Különö­sen előnyös gátló hatással rendelkezik az 1. táblázat­ban felsorolt 1—3. sz. vegyület. Ismert, hogy a prosztaglandin-szintetáz-gátló hatás­sal rendelkező anyagok, így az indometacin vagy7 a flufenaminsav a klinikai gyakorlatban a szövetek túl­zott prosztaglandin-koncentrációjával kapcsolatos rendellenességek (például a menstruáció elmaradása vagy erős menstruációs vérzés), valamint a fájdalmas, gyulladásos ízületi rendellenességek (például arthritis és osteoarthritis) kezelésére használhatók fel. Az (I) általános képletű vegyületeket a) fájdalomcsillapító hatás kiváltása céljából körül­belül 0,1—25 mg/kg-os napi orális dózisban (a humán gyógyászatban körülbelül 2,5—625 mg-os napi dó­zisban), b) gyulladásgátló hatás kiváltása céljából körülbe­lül 1—50 mg/kg-os napi orális dózisban (a humán gyó­gyászatban körülbelül 25—1250 mg-os napi dózisban), c) prosztaglandin-szintetáz-gátló hatás kiváltása cél­jából pedig körülbelül 1—50 mg/kg-os napi dózisban (a humán gyógyászatban körülbelül 25—1250 mg-os napi dózisban) adagolhatjuk. A szükséges napi dózist rendszerint több részletre elosztva adjuk be a betegeknek ; az egyes dózisrészletek azonosak vagy eltérőek lehetnek. Az (I) általános kép­it7 tű vegyületek helyett azok gyógyászatilag alkalmaz­ható, bázisokkal képezett addíciós sóit is felhasznál­hatjuk ekvivalens mennyiségben. Az (I) általános képletű vegy7ületeket, illetve azok gyógyászatilag alkalmazható, bázisokkal képezett ad­­dícíós sóit előnyösen dózisegy7ségek formájában készít­jük ki. A dózisegységek például 5, 10, 50, 100 vagy 200 mg hatóanyagot tartalmazhatnak. A fájdalomcsillapító vagy gyulladásgátló hatás ki­váltására szánt gyógyszerek (például a fájdalmas, gyul­ladásos ízületi rendellenességek, így arthritis vagy7 os­teoarthritis kezelésére szánt kompozíciók) az (I) álta­lános képletű hatóanyagok mellett egy vagy több is­mert, az adott rendellenesség kezelésére szokásosan alkalmazott egyéb gyógyhatású any7agot is tartalmaz­hatnak. E további gyógyhatású anyagok közül példa­ként a következőket soroljuk fel: gyulladásgátló és fájdalomcsillapító any7agok, így aeetilszalieílsav, para­cetamol, dexpropoxifen, kodein, fenilbutazon, indo­metacin, ibuprofen, ketoprofen és naproxen ; arthritis­­ellenes hatóanyagok, így chloroquine, D-penieillamin és szerves aranyvegydiletek ; gyulladásgátló hatású szteroidok, így prednizolon ; továbbá urikozurikus ha­tású any7agok, így7 probenecid. Ezen készítmények elő­állítása nem képezi találmányunk tárgyát. A találmány7 szerinti eljárást az oltalmi kör korlá­tozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismer­tet jük. 1. példa 50 súlyíész l-izopropil-4-(N-acetil)-izopropilamino­­-tetrahidro-l,3,5-triazin-2,6-diont 27 súlyrész laktóz­­zal és 20 súlyrész kukoricakeményítővel alaposan ösz­­szeke verünk. A keverékhez 2 súly rész kukoricakemé­­nydtőből és 40 súlyrész vízből készített pépet adunk, és a szilárd anyagot alaposan összegyúrjuk a péppel. A kapott masszát 16 mesh száltávolságú szitán granu­láljuk, a granulátumot 60 °C-on állandó súlyig szárít­juk, majd 20 mesh száltávolságú szitán újragranulál­juk. A kapott granulátumhoz 1 súlyrész magnézium­­sztearátot keverünk, majd a keveréket ismert módon 5, 10, 50, 100, illetve 200 mg hatóanyagtartalmú tab­lettákká préseljük. 2. példa 50 súlyrész l-izopropil-4-(N-acetil)-izopropilamino­­-tetrahidro-l,3,5-triazin-2,6-dionhoz 33 súlyrrész kal-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents