182653. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fájdalomcsillapító hatású gyógyászati készítmények előállítására

A találmány tárgya eljárás fájdalomcsillapító hatás­sal rendelkező új gyógyászati készítmények előállítá­sára. A találmány szerinti eljárással előállított készít­mények egyes képviselői a fájdalomcsillapító hatás mellett gyulladásgátló és/vagy prosztaglandin-szinte­­táz-gátló hatással is rendelkeznek. A találmány tárgya közelebbről eljárás hatóanyag­ként ismert módon előállított (I) általános képletű vegyületeket — ahol R1 jelentése 1—6 szénatomos alkil-csoport vagy 3—6 szénatomos cikloalkil-csoport, R2 jelentése 1—10 szénatomos alkil-csoport, a nitro­génatomhoz szekunder szénatomon keresztül kap­csolódó 5—10 szénatomos alkil-csoportok kivételé­vel, és R3 jelentése metil-csoport — vagy azok gyógyászatilag alkalmazható, bázissal ké­pezett addíciós sóit tartalmazó, fájdalomcsillapító ha­tással rendelkező gyógyászati készítmények előállítá­sára. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy az (I) általános képletű vegyületeket vagy azok gyógyá­szatilag alkalmazható, bázissal képezett addíciós sóit szokásos gyógyszerészeti hordozó-, hígító- és/vagy se­gédanyagok felhasználásával gyógyászati készítmé­nyekké alakítjuk. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői aszimmetrikus szénatomot tartalmaznak, ennek meg­felelően optikai izomerek formájában képződhetnek. Oltalmi igényünk a kívánt gyógyászati hatással rendel­kező izomereket vagy izomer-elegyeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására is kiterjed. Az optikailag aktív (I) általános képletű vegyületeket ismert módon, a megfelelő racemátok rezolválásával állíthatjuk elő, vagy e vegyületeket optikailag aktív kiindulási anyagokból alakíthatjuk ki. Az (I) általános képletű vegyületekben R1 1—6 szénatomos alkil-csoportként például metil-, etil-, n­­propil-, izopropil-, n-butil-, izobutil-, szek-butil- vagy neopentil-csoportot, 3—6 szénatomos cikloalkil-cso­­portként pedig például ciklopropil-, ciklobutil-, ciklo­­pentil- vagy ciklohexil-csoportot jelenthet. R2 például egyenesláncú 1—10 szénatomos alkil­­csoport, így metil-, etil-, n-propil, n-butil- vagy n-pen­­til-csoport, vagy elágazó láncú 3—10 szénatomos alkil­­csoport, például izopropil-, izobutil-, szek-butil- vagy neopentil-csoport lehet. Az (I) általános képletű vegyületek bázisokkal képe­zett addíciós sói közül példaként az alkálifém- és alká­­li-földfémsókat (így nátrium-, kalcium-, kálium- és magnéziumsót), az alumíniumsókat (így az alumí­­niumhidroxid-disókat), a rézsókat és rézkomplexeket, továbbá a gyógyászatilag alkalmazható kationt szol­gáltató szerves bázisokkal (így trietanol-aminnal vagy benzilaminnal) képezett sókat említjük meg. Az (I) általános képletű vegyületek különösen elő­nyös csoportjait képezik azok a származékok, amelyek­ben (a) R1 izopropil-, n-propil-, szek-butil-, n-butil- vagy ciklohexil-csoportot jelent, (b) R2 jelentése izopropil-, izobutil- vagy szek-butil­­csoport, vagy (c) R3 jelentése metil-csoport, és az egyes csoportokban a további szubsztituensek jelentése azonos az általános, illetve az előnyös meg­határozásokban közöltekkel ; továbbá e vegyületek gyógyászatilag alkalmazható, bázisokkal képezett ad­díciós sói. A találmány szerinti eljárás során az (I) általános képletű vegyületeket, továbbá azok gyógyászatilag alkalmazható, bázissal képezett addíciós sóit a szoká­sos gyógyszerészeti hordozó-, hígító- és/vagy segéd­anyagok felhasználásával ismert módon gyógyászati készít ményekké, például orálisan adagolható kompozí­ciókká (így tablettákká, kapszulákká, szirupokká vagy elixírekké), parenterálisan adagolható kompozíciókká (például steril, injektálható vizes vagy olajos szuszpen­ziókká vagy olajos oldatokká), rektálisan adagolható kompozíciókká (például kúpokká) vagy intravagináli­­san adagolható kompozíciókká (például pesszáriumok­­ká) alakítjuk. Az orálisan adagolható kompozíciókat önmagukban ismert módszerekkel állítjuk elő. A kompozíciók kül­alakjának, illetve ízének javítására a keverékhez egy vagy több segédanyagot, például édesítőszereket (így szacharózt), ízesítőszereket (így illóolajokat) és/vagy színezékeket adhatunk. A tabletták a gyógyhatású anyagon kívül szokásos gyógyszerészeti excipienseket, például közömbös hígí­tóanyagokat (így laktózt), granulálószereket és szét­esést elősegítő anyagokat (így kalcium-karboximetil­­cellulózt, mikrokristályos cellulózt vagy kukoricakemé­nyítőt), kötőanyagokat (így polivinil-pirrolidont) és lubrikánsokat (így magnéziumsztearátot) tartalmaz­hatnak . Kívánt esetben a tablettákat a stabilitás foko­zása vagy a kellemetlen íz elfedése érdekében ismert módon bevonattal láthatjuk el. Kívánt esetben a tab­lettákhoz a szétesést és/vagy a gyomor- és bélrend­szerben történő felszívódást késleltető anyagokat is adhatunk, és így nyújtott hatású készítményeket állít­hatunk elő. Orális adagolás céljára kemény zselatin-kapszulás készítményeket is előállíthatunk, amelyek a kapszulá­tokban tiszta hatóanyagot vagy a hatóanyag és vala­mely közömbös szilárd hígítószer keverékét tartalmaz­zák. A kapszulás készítmények lágy zselatin-kapszulák is lehetnek, amelyek a hatóanyagot olajjal elegyítve tartalmazzák. Az orálisan adagolható szirupok és elixírek a ható­anyag mellett édesítőszert, továbbá adott esetben fáj­dalomcsillapító, konzerváló, édesítő és/vagy színező­anyagokat is tartalmazhatnak. A parenterális adagolásra szánt gyógyászati készít­ményeket ismert módon sterilizálhatjuk. A vizes szusz­penziók a hatóanyagon és vízen kívül szokásos gyógy­szerészeti segédanyagokat, például egy vagy több szuszpendálószert, diszpergálószert és/vagy nedvesítő­szert is tartalmazhatnak. Az olajos oldatok vagy szusz­penziók a hatóanyag mellett egy vagy több gyógyá­szatilag alkalmazható növényi vagy ásványi olajat, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents