182646. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diazin-vegyületeket tartalmazó takarmány-adalék és a hatóanyag előállítására
182 646 valamely alkalmas oxidáló szerrel, például persavval, oxidjaikká, így N-oxidokká, szulfoxidokká vagy szulfonokká alakíthatók. Ezenkívül az (I) általános képletű vegyületek, amennyiben ezek az Rx csoportban egy kvatemerezhető gyűrűnitrogén-atomot tartalmaznak, adott esetben megfelelő kvaternerező szerekkel kvaterner sóikká alakíthatók. A következő példák a találmány szerinti eljárás bemutatására szolgálnak. A hőmérsékletértékeket Celsius-fokokban adjuk meg. 1. példa 50,6 g N-(metilaminometil)-pirazinamid-hidroklorid 500 ml vízzel készített szuszpenzióját 0 °C és 25 °C közötti hőmérsékleten 125 ml 2 n nátriumhidroxid-oldattal semlegesítjük, utána pedig etilacetáttal extraháljuk. A szerves fázist magnéziumszulfát felett szárítjuk és az oldószert lepároljuk. A maradékot 300 ml tetrahidrofuránban felvesszük és az oldathoz cseppenként hozzáadjuk 24,8 g foszgén 300 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát. A hozzáadást 0° és 25° közötti hőmérsékleten 1 óra leforgása alatt hajtjuk végre. Ezután további 1 óra alatt szobahőmérsékleten 39,5 g piridin 100 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát adjuk az elegyhez. A reakcióelegyet még 2 óra hosszat tovább keverjük és utána 3 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. Az elegy lehűlése után a keletkezett csapadékot szűréssel elválasztjuk, a szűrletet szárazra pároljuk, a maradékot kloroformban felvesszük, az oldatot előbb nátriumhidrogénkarbonát-oldattal és utána vízzel mossuk, majd szárítjuk. Ezután az oldószert lepároljuk és a maradékot etilacetát/n-hexán-elegyből kikristályosítjuk. Ily módon a 6-pirazino-3-metil-3,4- dihidro-2H-l,3,5-oxadiazin-2-ont kapjuk. Op. 151—152°. 5 2. példa 19 g N-(metilaminometil)-pikolinamid-bisz-hidroklorid 400 ml etilacetáttal készített szuszpenzióját felesleges mennyiségű tömény nátriumhidroxid-oldattal jéggel való hűtés közben kezeljük és a szerves fázisban lévő szabad bázist gyorsan elkülönítjük, szárítjuk és az oldószertől megszabadítjuk. A szabad bázist 120 ml dimetoxietánban oldjuk és az oldatot 1 óra leforgása alatt 0—5°-on hozzácsepegtetjük 10 g foszgén 120 ml dimetoxietánnal készített oldatához. Ezután a hőmérsékletet 25°-ra hagyjuk emelkedni és az elegyhez 1 óra alatt hozzácsepegtetünk 7,6 g 120 ml dimetoxietánban oldott piridint, majd az egészet még 2 óra hosszat keverjük szobahőmérsékleten. Ezután az esetleg keletkezett csapadékot szűréssel leválasztjuk és a szűrletet bepároljuk. A szűrletet bepároljuk és a maradékot 500 ml etilacetát és 20 ml víz elegyében felvesszük. A vizes fázist 50—50 ml etilacetáttal még kétszer extraháljuk. Az egyesített etilacetátos kivonatokból betöményítés útján barna színű olajat kapunk, amelyet benzolhexán-eleggyel való kezeléssel kristályosodásra bírunk. A kristályos termék az N'-(klórkarbonil)-N'-metilaminometil-pikolinamid, amely 89—91 °0-on olvad. A eiklizáláshoz kereskedelmi NaH olajos diszperzióját használjuk, amelyet benzollal és dimetoxietánnal mosunk és így 0,78 g NaH 40 ml dimetoxietánnal készített szuszpenzióját állítjuk elő. Ehhez a szuszpenzióhoz szobahőmérsékleten 20 perc leforgása alatt hozzácsepegtetünk 5,4 g fent leírt (89—91 °C olvadáspontú) közbenső terméket 40 ml dimetoxietánban oldva. A reakció kezdetben gyengén exoterm. A hozzácsepegtetés befejezése után a hőmérsékletet lassan + 60°-ra emeljük és ezen a hőmérsékleten még körülbelül 5 óra hoszszat keverjük. Az elegyet ezután lehűlni hagyjuk, nátriumacetát és jég elegyére öntjük és kloroformmal extraháljuk. A kloroformos kivonatot bepároljuk és a maradékot etilacetát/hexán-elegyből átkristályosítjuk. A kapott termék 6-(2-piridil)-3-metil-3,4-dihidro-2H- l,3,5-oxadiazin-2-on, amely 174—177°-on olvad. 6 3. példa 150 ml száraz dimetoxietánba bevezetünk 3,8 g (0,105 mól) száraz HCl-gázt. A kapott oldatot —35°-ra lehűtjük és 4,3 g (0,033 mól) trimetil-hexahidrotriazint csepegtetünk hozzá. Ezután a —30°-ra hűtött oldathoz 19,1 g (0,1 mól) finoman porított, jó száraz 2,6- diklór-nikotinamidot adunk. Az amid hozzáadását erőteljes keverés közben hajtjuk végre. Az elegyet körülbelül még 1 óra hosszat —30°-on keverjük és utána szobahőmérsékleten éjszakán át állni hagyjuk, eközben az elegy hőmérséklete szobahőmérsékletig emelkedik. Ezután az elegyet ismét —35°-ra hűtjük és egymásután hozzáadunk ugyancsak —35°-on 100 ml száraz dimetoxietánt, 11,9 g (0,12 mól) 60 ml toluolban oldott foszgént és 14,4 ml 20 ml dimetoxietánban oldott száraz piridint, mimellett e két utóbbi oldatot cseppenként, erőteljes keverés közben adjuk az elegyhez. A reakcióelegyet körülbelül 1 óra hosszat —30°-on keverjük, utána pedig a hőmérsékletét körülbelül 2 óra alatt 0°-ig hagyjuk emelkedni. Ezután még 26 ml (0,33 mól) piridint csepegtetünk (keverés közben) az elegyhez. A hőmérsékletet 1 óra elteltével lassan szobahőmérsékletig hagyjuk emelkedni és a keverést megszüntetjük. A reakcióelegyet ezt követően visszafotyatás közben 15 óra hosszat forraljuk. Az elegyet lehűlni hagyjuk, a folyékony fázist leöntjük a kenőcsös csapadékról és az oldószert teljesen eltávolítjuk. A maradékot víz és etilacetát elegyében felvesszük. A vizes fázist még kétszer extraháljuk etilacetáttal és utána elöntjük. Az egyesített etilacetátos kivonatokat bepároljuk. Oszlopkromatográfiás, kovasavgélen való tisztítással ebből tiszta terméket kapunk, amely a 6-(2,6- diklór-3-piridinil)-3-metil-3,4-dihidro-2H-l,3,5-oxadiazin-2-on. Op. 126—128°. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
