182643. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként (1-fenil- 2-tiazolil-etil)- tio-éter-származékokat tartalmazó fungicid és növénynövekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
182 643 l-(2,4-diklór-fenil)-l-merkapto-2-(l,2,4-triazol-l-il)etán, l-(4'-klór-4-bifenilil)-l-(pentaklór-fenil-tio)-2-(l,2,4-triazol-l-il)-etán, l-(4'-klór-4-bifenilil)-1- (4-terc-butil-fenil-tio)-2- (1,2,4- triazol-l-il)-etán, l-(4'-klór-4-bifenilil)-l-(benzil-tio)-2-(l,2,4-triazoll-il)-etán, l-(4'-klór-4-bifenilil)-l-(2,4-diklór-benzil-tio)-2-(l,2,4-triazol-l-il)-etán, l-(4'-klór-4-bifenilil)-l-(4-klór-benzil-tio)-2-(l,2,4- triazol- l-il)-etán, l-(4'-klór-4-bifenilil)-l-(metil-tio)-2-(l,2,4-triazol-l-il)etán, l-(4'-klór-4-bifenilil)-l-(terc-butil-tio)-2-(l,2,4-triazol-l-il)-etán, l-(4'-klór-4-bifenilil)-l-merkapto-2-(l,2,4-triazol-l-il)etán, l-(4'-klór-4-fenoxi-fenil)-l-(2,4-diklór-fenil-tio)-2- ( 1,2,4-triazol- l-il)-etán, l-(4'-klór-4-fenoxi-fenil)-l-(pentaklór-fenil-tio)-2- ( 1,2,4-triazol- l-il)-etán, l-(4'-klór-4-fenoxi-fenil)-l-(4-terc-butil-fenil-tio)-2-(l,2,4-triazol-l-il)-etán, l-(4'-klór-4-fenoxi-fenil)-l-(benzil-tio)-2-(l,2,4-triazol-l-il)-etán, l-(4'-klór-4-fenoxi-fenil)-l-(2,4-diklór-benzil-tio)-2-(l,2,4-triazol-l-il)-etán, l-(4'-klór-4-fenoxi-fenil)-l-(4-klór-benzil-tio)-2- 1,2,4-triazol- l-il)-etán, 1- (4'-klór-4-f enoxi-fenil )- l-(metil-tio )-2- ( 1,2,4- triazol-l-il)-etán, l-(4'-klór-4-fenoxi-fenil)-l-(terc-butil-tio)-2-(l,2,4-triazol-l-il)-etán, l-(4'-klór-4-fenoxi-fenil)-l-merkapto-2-(l,2,4-triazoll-il)-etán, A találmány szerinti hatóanyagoknak erős fungisztatikus és bakteriosztatikus hatásuk van. A gombák és baktériumok elpusztításához szükséges koncentrációban nem károsítják a kultúrnövényeket. Éppen ezért alkalmazhatjuk e hatóanyagokat növényvédőszerekként a gombák és baktériumok ellen. A fungisztatikus készítményeket a növényvédelemben a Plasmodioromycetes, Oomycetes, Chrytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basidiomycetes és Deuteromycetes ellen használjuk. A találmány szerinti hatóanyagoknak széles a hatásspektrumuk, ezért alkalmazhatók a parazita gombák ellen, amelyek a talaj feletti növényrészeket károsítják vagy a növényeket a talaj felől támadják meg, valamint a vetőmaggal átvihető kórokozókkal szemben. A találmány szerinti hatóanyagok különösen hatásosak a parazita gombák ellen, amelyek a talaj feletti növényrészeket károsítják. így például alkalmazhatók a következő növényi kórokozók ellen: Erysiphe-fajták, Uromyces-fajták és Venturia-fajták ellen; például az uborkalisztharmat kórokozója (Erysiphe cichoriacearum) ellen, az almafalisztharmat kórokozója (Podosphaera leucotricha) ellen, és az almafalevélfoltosság kórokozója (Fusicladium dendriticum) ellen. A talál7 mány szerinti hatóanyagok továbbá igen hatásosak a gabona-megbetegedések, különösen a gabonalisztharmat ellen. Hangsúlyoznunk kell, hogy a találmány szerinti hatóanyagok nem csak protektiv hatásúak, hanem kurativ effektusuk is van, azaz alkalmazhatók a már bekövetkezett fertőzés után is. A találmány szerinti hatóanyagok növényvédő készítményekként alkalmazhatók a talaj, a vetőmag, valamint a talajfeletti növényrészek kezelésére egyaránt. A találmány szerinti hatóanyagok befolyásolják a növény metabolizmusát és ezért növénynövekedésszabályozóként is használhatók. A növénynövekedés-szabályozók hatásmódjával kapcsolatban az az eddigi tapasztalat, hogy valamely hatóanyag egy vagy több különböző hatást gyakorolhat a növényre. Az anyagok hatása lényegében függ az alkalmazás időpontjától — a vetőmag vagy a növény fejlődési stádiumára vonatkoztatva, valamint a növényre vagy annak környezetére felvitt hatóanyagmennyiségtől és az alkalmazás módjától. A növénynövekedés-szabályozók minden esetben-a kívánt módon, pozitív értelemben kell hogy befolyásolják a kultúrnövényeket . Növénynövekedés-szabályozó készítményeket alkalmazhatunk például a vegetatív növénynövekedés gátlására. Gazdasági szempontból fontos az ilyen növekedésgátlás többek között a füvek esetében, ahol is a fűnövekedés csökkentése esetén ritkábban kell füvet vágni a díszkertekben, sportpályákon vagy az utak szélén. Ugyancsak fontos a növekedésgátlás gazos és fás növények esetében, amelyek az utak szélén, távvezetékek mentén vagy általában olyan helyeken, ahol nem kívánatos az erős növénynövekedés. Olyan esetben is fontos a növekedés-szabályozók alkalmazása, amikor a gabona hosszirányú növekedését akarjuk gátolni, ugyanis a szárhossz-csökkenés következtében csökken vagy teljesen megszűnik annak a veszélye, hogy a gabona az aratáskor lehajlik a földre. A növekedés-szabályozók a gabona esetében továbbá azt is okozzák, hogy megvastagszik, megerősödik a szár, ami ugyancsak csökkenti a földrehajlási veszélyt. Számos kultúrnövénynél sűrűbb ültetést tesz lehetővé a vegetatív növekedés gátlása, aminek következtében megnő a talajterület egységére eső termés. Ugyancsak a vegetatív növekedés csökkenésének tudható be, hogy a növekedésgátlók hatására megnő a termelési eredmény oly módon, hogy a tápanyagok hatására a virágok és a gyümölcsök azok, amelyek erősebben fejlődnek. A növekedésszabályozók segítségével gyakran elő is segíthető a vegetatív növekedés. Ez akkor hasznos, ha az aratás célja a vegetatív növényrészek aratása. A vegetatív növekedés elősegítése azonban gyakran egyúttal emeli a generatív növekedést is, úgyhogy például több vagy nagyobb gyümölcsök képződnek. Néhány esetben úgy is elérhetünk termésnövekedést, hogy befolyásoljuk a növényi anyagcserét anél8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
