182606. lajstromszámú szabadalom • 2-klór-2,6-dimetil-N-(pirazol-1-il-metil)-acetanilides 2-(etoxi-amino butilidén)-5-(2-etiltio-propil)-ciklohexán-1,3-dion keveréket tartalmazó gyomírtószer

182606 anyag virágcserepeket használtunk, a szubsztrátum körülbelül 1,5% humuszt tartalmazó agyagos homok volt. Az 1. táblázatban felsorolt vizsgálandó növények magvait fajták szerint elválasztva vetettük el. Kikelés előtti kezelés esetén közvetlenül ezután vittük fel a hatóanyagokat a talajfelületre. Az egyes hatóanyago­kat és azok keverékeit vízben mint eloszlatószerben szuszpendáltuk vagy emulgáltuk és finom eloszlást biz­tosító fúvókával permeteztük. A szer fölvitele után a cserepeket könnyen megnedvesítettük, hogy megkez­dődjön a csírázás és a növekedés és egyidejűleg a ké­miai hatóanyagokat is aktiváljuk. Ezután a cserepeket átlátszó műanyag fedéllel befedtük, amíg a növények ki nem keltek. Ez a lefedés a vizsgálandó növények egyenletes csírázását eredményezte, amennyiben azt a kémiai hatóanyagok nem befolyásolták. A kísérletet melegházban végeztük, a melegkedvelő fajták esetén előnyösen 25—40 °C hőmérsékletű, melegebb helyen és a mérsékelt klímát kedvelők esetén 15—30 °C-on. A kísérleti periódus 4—6 hét volt. Ezalatt az idő alatt a növényeket ápoltuk és kiértékeltük az egyes kezelé­sek hatására fellépő reakciójukat. A szabadföldi kísérletek esetén a szereket vízben mint hordozó és eloszlató közegben emulgáltuk vagy szuszpendáltuk, motorral hajtott, traktorra felszerelt permetező segítségével vittük fel 5—6 pH-értékű és 1—1,5% humusz-tartalmú agyagos-homokos és agya­gos kisparcellákra. Kultúrnövényként a cukorrépát választottuk. Ezeket a parcellákat először a mechani­kus úton történő gyomirtás helyett hektáronként 2,0—2,5 kg l-fenil-4-amino-5-klór-piridazon-(6) ható­anyagot tartalmazó gyomirtószer mennyiséggel kezel­tük vetés után és a kultúrnövények és nemkívánatos növények kikelése előtt, hogy kiirtsuk a széleslevelű gyomokat. Nyolc héttel ezután, kikelés utáni eljárás­sal végeztük a találmány szerinti gyomirtószerekkel való második permetezést, ez túlnyomórészt a nem­­kívánatos fűfélék kiirtására szolgált. A növények fej­lettségi foka ekkor a talajban még kicsírázatlan magok­tól, az ismert gyomirtószer által nem károsított, kihaj­tott növényekig terjedt. Természetes csapadék hiánya esetén először esőztetést végeztünk, hogy biztosítsuk a kultúrnövények és a nemkívánatos növények nor­mális növekedését. A kísérletek több hónapon át tar­tottak. Az alábbi táblázatok a vizsgált anyagokat, a kg hatóanyag/ha egységben kifejezett dózisokat és a vizs­gált növényfajtákat tartalmazzák. A kiértékelést 0-tól 100-ig terjedő skála alapján végeztük. 0 azt jelenti, hogy nincs károsodás vagy normális a kikelés és 100 15 azt, hogy a növények nem keltek ki, illetve legalább a talaj feletti hajtásrészek teljesen elpusztultak. Az alábbi hatóanyagokat alkalmaztuk : A hatóanyag: 2-klór-2’,6’-dimetil-N-(pirazol-l-il-me­­til)-acetanilid, B hatóanyag: 2-(l-etoxiaminobutilidén)-5-(2-etiltio­­propil)-ciklohexán-l,3-dion és nátriumsója. A keverékek szinergetikus hatásának számszerű vizsgálatához először az egyes vegyületeket tartalma­zó készítmények hatását határoztuk meg emelkedő hatóanyagmennyiségek esetén (dózis-hatás sorozat). Ebből a Rummens, F. H. A. által javasolt módszerrel (Weed Science, 23., 4. [1975.]) kiszámítottuk az elmé­letileg várható hatást, amelyet a korábban megadott hatású két komponens keveréke adhat. Ezt a számított értéket hasonlítottuk össze a keverékeknek a kísérle­tekben meghatározott, tényleges eredményeivel. Ha a tapasztalt károsodási fok magasabb, mint a számí­tott, szinergetikus hatás lépett fel. Eredmények A 2. táblázatban szereplő értékek azt mutatják, hogy a kísérletekben szereplő füfélék ténylegesen ta­pasztalt károsodási foka magasabb, mint az elméleti­leg várt érték. így ezek a hatóanyagkombinációk szi­nergetikus hatást mutatnak, amely meghaladja az egyes hatóanyagok tisztán additív hatását. 16 I. táblázat Növények felsorolása Latin név Rövidítés a táblázatok­ban Magyar név Alopecurus myosuroi­des Alopec. myosur. ecsetpázsit Beta vulgaris Brachiaria Brachiaria cukorrépa platyphylla plat. — Echinochloa Echinochl. crus-galli c.g. kakaslábfű Hordeum vulgare Hord. vulgare árpa Rottboellia Rottboellia exaltata ex.-— 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

Next

/
Thumbnails
Contents