182592. lajstromszámú szabadalom • Tartórendszer

7 182592 8 A 15. ábrán a 100 oldalfalat 113 fejjel ellátott 98 csap merevíti, amelynek 114 bemaratott szára van, és amely a 100 oldalfal segédfuratán és a 116 lap 115 homlokfuratán van keresztüldugva, valamint a 117 fejjel ellátott 99 csavar, amelynek menetes szára van és hasonlóképpen a 100 oldalfal segédfuratán van át­bújtatva és a 119 lap 118 homlokfuratában meg­fogatva. A 16. ábrán 120 laposfejjel ellátott 101 csap látható, amelyre különböző részeket lehet 121 dróthuzal révén felakasztani, és amely csap a 123 lap peremének 122 furatában van elrendezve. A 17. ábrán a 125 lap peremének furatába 124 kam­póval ellátott 102 csap illeszkedik. A 18. ábra 126 szívóserleggel ellátott 103 csapja a 127 lemez peremének homlokfuratába van illesztve és lapos részek oldható felerősítésére alkalmazható. A szabadon maradó fészeklyukakat 128—130 záró­­dugaszok, közöttük díszdugaszok takarják el, amint az a 19—21. ábrákon látható. A 22. ábra számos, egymás fölött elrendezett 131 és 132 lapból és 133—136 összekötő kapcsokból álló játék-építményt tüntet fel, ahol az összekötő kapcsok a felül elrendezett 132 lapot az alul elrendezett 131 lapon támasztják alá és kötik vele össze. A 131 és 132 lapok peremeiben fészeklyukak vannak. A 23. ábrán látható 137 és 138 lapok peremeiben 139—142 fészeklyukak vannak, amelyek egy vagy két sorban és egymástól egyforma, az egységtáv többszö­rösének megfelelő távolságra vannak elrendezve. A 22. ábrán látható 133—136 összekötő Kapcsok és a 23. ábrán látható 143—145 összekötő kapcsok csap­ként kialakított végeikkel illeszkednek a számmal nem jelölt, illetve a 139—142 fészeklyukakba. Az egyik 143 összekötő kapocs más a dőlésszöget alkot a 138 lappal, mint a többi, 144 és 145 összekötő kapcsok fi dőlésszöge. Ezek a 143—145 összekötő kapcsok a 137 és 138 lapokat kötik össze és támaszt­ják ki. A 143 összekötő kapocs és a 138 lapra bocsátott .1 merőleges által alkotott — a szög, illetve a 144 és 145 összekötő kapcsok és a 138 lapra bocsátott merő-71 leges által alkotott ——ß szög hegyesszögek és kiseb­­ír bek, mint — Az összekötő kapcsok és az összekötött lapok peremei trapézalakzatokat alkotnak. A 23, áb­rán takarva elhelyezkedő, szaggatott vonallal rajzolt 146 és 147 összekötő kapcsok a 137 és 138 lapok pere­meivel (a 23. ábra hátterében) egyszerű trapézalakza­tot alkotnak. Ezzel szemben a 143, 144 és 145 össze­kötő kapcsok a 137 és 138 lapok peremével 1,5-szeres trapézalakzatot képeznek. A 24. ábrán látható 148 és 149 lapokat egyik oldalon négy 150—153 összekötő kapocs köti össze, amelyek az összekötött 148 és 149 lapokkal kétszeres trapéz­alakzatot hoznak létre. Az első trapézt a 150 és 151 összekötő kapcsok, a másodikat pedig a 152 és 153 összekötő kapcsok alkotják a 148 és 149 lapok pere­meivel. Ugyanezeket a 148 és 149 lapokat a másik oldalon 2,5-szeres trapézalakzat köti össze. Az első trapézt a 154 és 155 összekötő kapcsok alkotják a 148 és 149 lapok peremeivel. A második trapézt a 156 és 157 összekötő kapcsok, valamint a 148 és 149 lapok pere­mei képezik. A 158 összekötő kapocs fél trapézalakzat­nak felel meg. A 139—142 fészeklyukak száma egy sorban nem kevesebb kettőnél és a 139, 141 és 142 külső fészkek távolsága a 137 és 138 lapok peremvégeitől nagyobb, mint az egységtáv fele. A derékszögben behajlított végű 133—136, 143— 147 és 150—158 összekötő kapcsok csapjai egyforma hosszúak és átmérőjük megegyezik a 139—142 fészek­lyukak átmérőjével. Szabadalmi igénypontok: 1. Tartórendszer, egymás fölött és mellett elrende­zett, összekötő kapcsok által összekapcsolt lapokból, különösen bútorokhoz, állványokhoz, játék-építmé­nyekhez és könnyű védőtetőkhöz, azzal jellemezve, hogy- minden lap (1—8) legalább két pereme egy vagy két fészeksorral van ellátva, az egyes fészkek tengelye merőleges a peremre, amely egy soron belül adott távolságokra van felosztva, és ezen távolságok egy adott egységtáv adott sorra érvényes egyszeres, két­szeres, háromszoros vagy négyszeres értékének felel­nek meg; az összekötő kapcsok (9—22) végei egyfor­mán, egyirányba nézőén, derékszögben vannak behaj­lítva és a fészeklyukakba illesztve, a lapok síkjával bezárt dőlésszögük derékszögtől különböző; az össze­kötött lapok bármelyik oldalán legalább egy összekötő kapocs ellentétes dőlésirányú, mint a második vagy a többi összekötő kapocs ; az összekötő kapcsok (9 és 10 ; 11 és 12; 13 és 14; 15 és 16; 17, 18 és 19; 20, 21 és 22) tengelyei és az összekötött lapok (1, 3 és 4; 2 és 6; 3 és 7 ; 5 és 8) peremélei trapézalakzatokat képeznek, amelyek az összekötött lapok két oldalán ellentétesen vannak felépítve, vagyis a trapézok hosszabbik alapja az összekötött lapok egyik oldalán alul, a másik, szein­­befekvő oldalán pedig fölül van elhelyezve. (Elsőbb­sége: 1976. 12. 03.) 2. Az 1. igénypont szerinti tartórendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lapok peremében el­rendezett fészkek száma egy sorban nem kevesebb kettőnél, a külső fészkek peremvégtől mért távolsága pedig egyenlő vagy nagyobb az egységtáv felénél, de nem nagyobb az egységtáv hatszorosánál. (Elsőbb­sége: 1976. 12. 03.) 3. Az 1. igénypont szerinti tartórendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fészkek lapkákra (56 és 57) szerelt hüvelyekből (58) vagy sajtolt lapkákból (61) vannak kialakítva. (Elsőbbsége: 1976. 12. 03.) 4. Az 1. igénypont szerinti tartórendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fészeklyukak (63 és 64) a lap (67) peremét merevítő szalagban (65) vannak kialakítva. (Elsőbbsége: 1976. 12. 03.) 5. Az 1. igénypont szerinti tartórendszer kiviteli 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents