182564. lajstromszámú szabadalom • Héjcsatorna különösen folyadékszállítási célokra
182 564 A találmány tárgya héj csatorna, főleg folyadékszállítási célokra. Mezőgazdasági kultúrák vízzel való ellátására ismeretesek különféle típusú héjcsatornák. Ezeket elsősorban egyenetlen terepviszonyok esetén alkalmazzák, ha talaj csatornák kialakítására nincs mód. Az ismert héj csatornáknak 4—8 m hosszú, általában vasbetonból, esetleg fémből készült merev csatornaelemei és ezeket az alapszint fölött tartó hordszerkezetei vannak. A merev csatornaelemeket a hordszerkezetek segítségével vonalba hozzák és csatornává egyesítik. A hordszerkezetet általában szakaszonként felállított lábazat alkotja. Ilyen héjcsatomákat ismertet például Budavári Kurt : Mezőgazdasági vízgazdálkodás, IV. Vízhasznosítás 1. rész c. Felsőfokú Vízgazdálkodási technikumi jegyzete (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964.) a 103—105. és 201—220. oldalakon, továbbá Perényi Károly: Héjcsatornák az öntözésben c. tanulmánya (Vízügyi Közlemények 1964/4 575— 600. oldal). Az ismert héjcsatomák széleskörű alkalmazását lényeges hiányosságok gátolják. Mindenekelőtt az, hogy az ismert héj csatornák igen költségesek. A csatornaelemek és hordszerkezetek gyártása, szállítása és szerelése komoly felkészültséget igényel. A tervezési és kivitelezési idő is hosszú. Lényeges hiányosságot jelent továbbá, hogy a merev csatornaelemek sérülékenyek, javításuk, illetve cseréjük viszont hoszszadalmas és körülményes, ami hosszú üzemszünetekhez vezethet. Ez egyes öntözési feladatoknál megengedhetetlen. Fontos hiányosság az is, hogy a csatornaelemek toldási helyeinél megfelelő illesztésről és tömítésről kell gondoskodni. A tömítések ugyancsak hajlamosak a meghibásodásra. Ezek javítása is sokszor időigényes, és adott esetben csak a megfelelő csatornaszakasz időleges kiiktatása mellett végrehajtható feladat. A merev csatornaelemek ugyanakkor igen érzékenyek a fagy hatásokra. A téli időszakra le nem ürített vagy csapadék formájában bejutott víz megfagyva szétfeszítheti az illesztéseket, esetleg magukat a csatornaelemeket is. Ugyancsak nehezen viselik el a merev csatornaelemek a hordszerkezet megsüllyedéséből vagy a hődilatációból eredő igénybevételeket. Felmerült a héjcsatomák műanyagból való kialakításának lehetősége is, minthogy azonban nem állt rendelkezésre olyan műanyag, amelyből a vasbeton csatornaelemekkel műszaki és gazdaságossági szempontból versenyképes csatornaelemeket tudtak volna előállítani, ezt a gondolatot mint időszerűtlent elvetették (lásd Perényi Károly idézett tanulmányát, 595. oldal, 8, bekezdés). A találmány célja az ismert héjcsatomák fenti hiányosságainak kiküszöbölése. A találmány feladata olyan héj csatorna létrehozása, amely lényegesen olcsóbb az ismerteknél, gyártóeszközöket gyakorlatilag nem kíván, rendkívül rövid idő alatt felállítható, toldásokat egyáltalán nem vagy csak hosszabb szakaszok után igényel, a hordszerkezet mozgásaira, a hődilatációra és a fagyhatásokra nem érzékeny, esetleges meghibásodás alkalmával egyszerű 3 eszközökkel gyorsan javítható, továbbá adott esetben könnyen szétszerelhető és más helyen újra felállítható. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a héjcsatorna két fő statikai funkcióját, a folyadék kétoldali összetartását (csatornafunkció) és a folyadéktest emelt helyzetben való tartását (tartófunkció) az eddigiektől eltérően nem egyazon eszközzel (merev csatornaelem) biztosítjuk, hanem külön eszközzel (hajlékony csatornaelem) gátoljuk meg a folyadék szétterülését és külön eszközzel (merev hosszanti tartórúd) gondoskodunk az emelt helyzetben való tartásról, a héjcsatorna — meglepő módon — sokkal egyszerűbbé, olcsóbbá és üzembiztosabbá válik. Ezen felismerés alapján a kitűzött feladat megoldása olyan héjcsatorna, főleg folyadékszállítási célokra, amelynek csatornaeleme és azt alapszint fölött tartó hordszerkezete van, és amelynél a csatornaelem kézzel hajtogatható hajlékony lapanyagból — célszerűen műanyagfóliából — van kialakítva, amely legalább egy, a hordszerkezet részét képező hosszanti tartórúdra van felerősítve. A találmány szerinti héjcsatorna egy előnyös kiviteli alakjánál a csatornaelem folytonos, szélességi méretét többszörösen meghaladó hosszúságú — célszerűen tekercsben gyártott — lapanyagból van kialakítva. Egy másik előnyös kiviteli alaknál a hosszanti tartórúd végüknél egymáshoz toldott Hídelemekből áll. Előnyös, ha a találmány szerinti héj csatornának felül nyitott, kétoldalt egy-egy hosszanti tartórúdhoz erősített csatornaeleme van. Más esetekben előnyös, ha a találmány szerinti héjcsatornának alsó oldalán legalább egy hosszanti támasztórúddal ellátott csatornaeleme van. Előnyös lehet továbbá, ha a csatornaelem legalább egy oldalról mechanikai behatások elleni védőburkolattal van ellátva. Egyes esetekben előnyös, ha a csatornaelem felül párolgásgátlóval van lezárva. Más esetekben előnyös, ha a csatornaelem zárt szelvényű. Ilyen esetekben a hosszanti tartórúdnak a zárt szelvényű csatornaelem belsejében való elrendezése is előnyös lehet. A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzon vázolt kiviteli példák kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra egyetlen hosszanti tartórúdra függesztett csatornaelemmel kialakított héjcsatorna metszete, a 2. ábra két hosszanti tartórúd között függő csatornaelemmel kialakított héj csatorna metszete, a 3. ábra a 2. ábra szerinti héjcsatorna egy másik változatának metszete, a 4. ábra alul egy hosszanti támasztórúddal ellátott héj csat orna metszete, és az 5. ábra alul több hosszanti támasztórúddal ellátott héjcsatorna metszete. Az 1. ábra szerinti héj csatornának első hosszant i 1 tartórúdra 7 függesztőelemek, 8 fogóelemek és második hosszanti 11 tartórúd segítségével felerősített 2 csatornaeleme van. Az 1, 11 tartórudak egyszerű fapallók, betongerendák vagy esetleg fémrudak lehetnek, amelyek valamely ismert (ezért nem ábrázolt) hordszerkezet részét képezik. A hordszerkezet a héjcsatornát alapszint fölött tartja. A 7 függesztőelemek 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
