182555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványtartalmú bevonattal ellátott, lignocellulóz tartalmú formatestek előállítására

7 182555 8 A mintákat kicsiny, mintegy 0,5 105 Pa nagyságú tömörítő nyomás alkalmazása mellett állítottuk elő. A sűrűség változása elsősorban a eementáló szilárd anyag mennyiségi változásainak tudható be. Az 1. és 2. kísérletből kitűnik, hogy igen jó minőségű, kis sűrű­ségű termékek állíthatók elő olcsó kiindulási anyagok­ból. 5. példa Lemeztermékeket formázómintákban állítunk elő az V. táblázatban ismertetett fafajtákból, illetve frag­­menstípusokból az ugyancsak ott ismertetett techno­lógiai paramétereket tartva. A mért faaprítékot elő­ször előre meghatározott mennyiségben vett ammó­­nium-polifoszfát-oldattal (NPK-elemzése 10:34:00) kezeljük, majd addig állni hagyjuk, míg az oldat teljes mennyisége abszorbeálódik. A nedves faaprítékot ez­után előre meghatározott mennyiségű és összetételű ásványi kötőanyaggal porozzuk be, majd a kapott ke­veréket polírozott rozsdamentes acél felületűformázó­mintába töltjük. A formázómintát hidegsajtolóba he­lyezzük, majd a keveréket előre meghatározott nomi­nális vastagságra sajtoljuk és 5 percen át nyomás alatt tartjuk. A kikeményedett lemezeket ezután a formázó­mintából eltávolítjuk, majd levegőn szárítjuk 7 napon át szobahőmérsékleten olyan helyiségben, amelyben a levegőt keringtetjük. A hajlításvizsgálatokhoz 6,5 cm-25 cm méretű mintákat használunk, 15 cm fesz­távolságú alapra helyezve. Ásványi kötőanyagként 0,15 mm-nél kisebb szem­cseméretű nyers dolomitot és agyonégetett vagy USA- gyógyszerkönyvi minőségű 3,54-es fajsúlyú magné­­zium-oxidot használunk. Ammónium-polifoszfát-oldat­­ként a foszfátásvány nedves eljárással való feldolgozá­sa során keletkező úgynevezett zöldsavat vagy fekete­savat használunk. A táblázatban szereplő első öt fragmens típus fűrész­áruk és rétegelt termékek előállítására szolgáló mal­mokban kapott olyan maradék, amelyet kalapácsos malomban aprításnak vetünk alá a szemcseméret csökkentése, illetve olyan méretű fragmensek előállí­tására, amelyek hossza legfeljebb 10 cm (jellegzetesen 5 cm) és keresztmetszete 2—5-2—5 mm. A fa: ásványi kötőanyag: P205 arány 1:2,5:0,57 értékű az 1—5. és 7—10. számú kísérletekben, 1:2,9:0,5 értékű a 6. kísér­letben és 1:3:0,55 értékű a 11. kísérletben. 6 6. példa Cukornádhéjból (külső rostos szárrész, amely radiá­lisán egy kemény, viaszos és kovasavtartalmú fedő­vagy bőrrétegen belül helyezkedik el) származó, orien­tált aprítékot használva kiindulási anyagként egy sor lemezt készítünk 1,3 mm és 2,8 mm között változó vastagságban. A belső szárbélt és a külső viaszos réte­geket mechanikai úton eltávolítjuk, majd az 1,5— 5 mm keresztmetszeti felületű és 1,0—2,0 mm vastag csíkokat mechanikusan 15—20 cm hosszú ^arabokra vágjuk. A csíkokból ismert mennyiséget különböző súly­arányokban vett ammónium-polifoszfát-oldattal (fe­ketesav típusú) és olyan ásványi kötőanyaggal kezel­jük, amely 0,75 rész nagy sűrűségű és aktivitású agyonégetett magnézium-oxidból és 2,25 rész őrölt dolomitból áll, az utóbbi pedig elemzésének tanúsága szerint 45,1% magnézium-karbonátot, továbbá a 100 %-hoz szükséges mennyiségben főleg szilicium-dioxi­­dot és kalcium-karbonátot tartalmaz. Az ásványi kötő­anyag teljes mennyisége 0,15 mm lyukméretű szitán átesik. A formázás során a tömörítő nyomás 0,5, 0,7, illetve 7,6 -105 Pa, míg a nominális lemezvastagságot 2,12 cm-re, illetve 1,19 cm-re állítjuk be. A lemezeket vizsgálat előtt 7 napon át tároljuk. A hajlítási vizsgá­lathoz ugyanolyan mintát hasznosítunk, mint az előző példában. A kapott eredményeket a VI. táblázatban adjuk meg. 7. példa Cukornádmaradékból, azaz bagasszból (amelyet úgy kapunk, hogy a levelek levágása után a szárakat saj­toló hengerek között vezetjük át a nádlevelek kisaj­­tolása céljából, majd vizes öblítést végzünk) lángálló, kis sűrűségű strukturált lemeztermékeket állítunk elő úgy, hogy a bagasszt kalapácsos malomban eltérő nagyságú darabokra aprítjuk, amelyek még tartal­mazzák a szár rostos szerkezetét, továbbá szárbélt és minden olyan további növényi komponenst, amely a szárban megtalálható, azaz például a szokásosan jelen­levő viaszos és kovasavtartalmú bevonatokat. A kalapácsos malomban végzett őrlés után kapott fragmensek legfeljebb 8 cm hosszúak, illetve vastag­ságuk 1 mm és 4 mm közötti. Ezután szitálás útján eltávolítjuk a port és a 0,83 mm méretnél kisebb finom fragmenseket. Az őrölt bagassz fajsúlya 0,21 g/cm3, továbbá 100 g légszáraz fragmens felülete 19 000 cm2. A légszáraz fragmensekből 200 g-ot 360 g kereske­delmi műtrágya minőségű ammónium-polifoszfát-oldat­tal kezelünk. Az oldat fajsúlya 1,4 g/cm3, NPK-elem­zése 10:34:00. A fa: P205 arány értéke tehát 1:0,68. 150 g agyonégetett magnézium-oxidból és 450 g po­rított, 0,15 mm lyukméretű szitán áteső dolomitból álló, legfeljebb 149 jzm szemcseméretű ásványi kötő­anyagot rászitálunk ezután a polifoszfát-oldattal ned­vesített fragmensekre, majd 22 másodpercen át kop­tató keverést végzünk. 3,36 g/cm3 értékű mért sűrűség alapján a magnézium-oxid szemcsék 11,5% vagy 17,3 g, oxifoszfáttá reagálni képes magnézium-oxidot tar­talmaznak, így 132,7 g anyag csak sűrű közömbös töltőanyagként funkcionál. Hasonló alapon a dolomit 10,5 g magnézium-oxidot biztosít a reakcióhoz, a ma­radék pedig inert töltőanyag (428 g). A bagassztartalmú keveréket haladéktalanul 15 cm-30 cm méretű, peremes lemezformaszerszámba döntjük, elegyengetjük és 7,5 kg/cm2 nyomással nyo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Thumbnails
Contents