182555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványtartalmú bevonattal ellátott, lignocellulóz tartalmú formatestek előállítására
7 182555 8 A mintákat kicsiny, mintegy 0,5 105 Pa nagyságú tömörítő nyomás alkalmazása mellett állítottuk elő. A sűrűség változása elsősorban a eementáló szilárd anyag mennyiségi változásainak tudható be. Az 1. és 2. kísérletből kitűnik, hogy igen jó minőségű, kis sűrűségű termékek állíthatók elő olcsó kiindulási anyagokból. 5. példa Lemeztermékeket formázómintákban állítunk elő az V. táblázatban ismertetett fafajtákból, illetve fragmenstípusokból az ugyancsak ott ismertetett technológiai paramétereket tartva. A mért faaprítékot először előre meghatározott mennyiségben vett ammónium-polifoszfát-oldattal (NPK-elemzése 10:34:00) kezeljük, majd addig állni hagyjuk, míg az oldat teljes mennyisége abszorbeálódik. A nedves faaprítékot ezután előre meghatározott mennyiségű és összetételű ásványi kötőanyaggal porozzuk be, majd a kapott keveréket polírozott rozsdamentes acél felületűformázómintába töltjük. A formázómintát hidegsajtolóba helyezzük, majd a keveréket előre meghatározott nominális vastagságra sajtoljuk és 5 percen át nyomás alatt tartjuk. A kikeményedett lemezeket ezután a formázómintából eltávolítjuk, majd levegőn szárítjuk 7 napon át szobahőmérsékleten olyan helyiségben, amelyben a levegőt keringtetjük. A hajlításvizsgálatokhoz 6,5 cm-25 cm méretű mintákat használunk, 15 cm fesztávolságú alapra helyezve. Ásványi kötőanyagként 0,15 mm-nél kisebb szemcseméretű nyers dolomitot és agyonégetett vagy USA- gyógyszerkönyvi minőségű 3,54-es fajsúlyú magnézium-oxidot használunk. Ammónium-polifoszfát-oldatként a foszfátásvány nedves eljárással való feldolgozása során keletkező úgynevezett zöldsavat vagy feketesavat használunk. A táblázatban szereplő első öt fragmens típus fűrészáruk és rétegelt termékek előállítására szolgáló malmokban kapott olyan maradék, amelyet kalapácsos malomban aprításnak vetünk alá a szemcseméret csökkentése, illetve olyan méretű fragmensek előállítására, amelyek hossza legfeljebb 10 cm (jellegzetesen 5 cm) és keresztmetszete 2—5-2—5 mm. A fa: ásványi kötőanyag: P205 arány 1:2,5:0,57 értékű az 1—5. és 7—10. számú kísérletekben, 1:2,9:0,5 értékű a 6. kísérletben és 1:3:0,55 értékű a 11. kísérletben. 6 6. példa Cukornádhéjból (külső rostos szárrész, amely radiálisán egy kemény, viaszos és kovasavtartalmú fedővagy bőrrétegen belül helyezkedik el) származó, orientált aprítékot használva kiindulási anyagként egy sor lemezt készítünk 1,3 mm és 2,8 mm között változó vastagságban. A belső szárbélt és a külső viaszos rétegeket mechanikai úton eltávolítjuk, majd az 1,5— 5 mm keresztmetszeti felületű és 1,0—2,0 mm vastag csíkokat mechanikusan 15—20 cm hosszú ^arabokra vágjuk. A csíkokból ismert mennyiséget különböző súlyarányokban vett ammónium-polifoszfát-oldattal (feketesav típusú) és olyan ásványi kötőanyaggal kezeljük, amely 0,75 rész nagy sűrűségű és aktivitású agyonégetett magnézium-oxidból és 2,25 rész őrölt dolomitból áll, az utóbbi pedig elemzésének tanúsága szerint 45,1% magnézium-karbonátot, továbbá a 100 %-hoz szükséges mennyiségben főleg szilicium-dioxidot és kalcium-karbonátot tartalmaz. Az ásványi kötőanyag teljes mennyisége 0,15 mm lyukméretű szitán átesik. A formázás során a tömörítő nyomás 0,5, 0,7, illetve 7,6 -105 Pa, míg a nominális lemezvastagságot 2,12 cm-re, illetve 1,19 cm-re állítjuk be. A lemezeket vizsgálat előtt 7 napon át tároljuk. A hajlítási vizsgálathoz ugyanolyan mintát hasznosítunk, mint az előző példában. A kapott eredményeket a VI. táblázatban adjuk meg. 7. példa Cukornádmaradékból, azaz bagasszból (amelyet úgy kapunk, hogy a levelek levágása után a szárakat sajtoló hengerek között vezetjük át a nádlevelek kisajtolása céljából, majd vizes öblítést végzünk) lángálló, kis sűrűségű strukturált lemeztermékeket állítunk elő úgy, hogy a bagasszt kalapácsos malomban eltérő nagyságú darabokra aprítjuk, amelyek még tartalmazzák a szár rostos szerkezetét, továbbá szárbélt és minden olyan további növényi komponenst, amely a szárban megtalálható, azaz például a szokásosan jelenlevő viaszos és kovasavtartalmú bevonatokat. A kalapácsos malomban végzett őrlés után kapott fragmensek legfeljebb 8 cm hosszúak, illetve vastagságuk 1 mm és 4 mm közötti. Ezután szitálás útján eltávolítjuk a port és a 0,83 mm méretnél kisebb finom fragmenseket. Az őrölt bagassz fajsúlya 0,21 g/cm3, továbbá 100 g légszáraz fragmens felülete 19 000 cm2. A légszáraz fragmensekből 200 g-ot 360 g kereskedelmi műtrágya minőségű ammónium-polifoszfát-oldattal kezelünk. Az oldat fajsúlya 1,4 g/cm3, NPK-elemzése 10:34:00. A fa: P205 arány értéke tehát 1:0,68. 150 g agyonégetett magnézium-oxidból és 450 g porított, 0,15 mm lyukméretű szitán áteső dolomitból álló, legfeljebb 149 jzm szemcseméretű ásványi kötőanyagot rászitálunk ezután a polifoszfát-oldattal nedvesített fragmensekre, majd 22 másodpercen át koptató keverést végzünk. 3,36 g/cm3 értékű mért sűrűség alapján a magnézium-oxid szemcsék 11,5% vagy 17,3 g, oxifoszfáttá reagálni képes magnézium-oxidot tartalmaznak, így 132,7 g anyag csak sűrű közömbös töltőanyagként funkcionál. Hasonló alapon a dolomit 10,5 g magnézium-oxidot biztosít a reakcióhoz, a maradék pedig inert töltőanyag (428 g). A bagassztartalmú keveréket haladéktalanul 15 cm-30 cm méretű, peremes lemezformaszerszámba döntjük, elegyengetjük és 7,5 kg/cm2 nyomással nyo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
