182543. lajstromszámú szabadalom • Passzív áramkörű érzékelőlemez, azonosító berendezésekhez
182.543 utóbbi Intézkedésre, még az alábbiak során visszatérünk. Az E' jelet az első 20 multiplex kapcsolás Sei bemenetére közvetlenül adjuk, majd ezt ii jelet, egy 22 ÉS—NKM-knputi át a második 21 multiplex kapcsolás Se2 bemenetére adva invertáljuk. Ilyen mádon biztosíthatjuk, hogy ha az E' jel nagyszintű, akkor az első 20 multiplex kapcsolás egy kódjelet ad, továbbá, ha az E' jel kisszintű, akkor a második 21 multiplex kapcsolás szolgáltatja a kódjelet. A 21 és 20 multiplex kapcsolások kimenőjeleit, egy inverterként alkalmazott 23 ÉS—NEM-kapun íjt egy kapcsolószervre adjuk. A kapesolószerv lényegében egy 25 tranzisztor, amely a kódjelek útján vezető vagy zárt állapotba hozható. A 3. ábrán az F' jel a tranzisztor bázisára egy soros ellenálláson és egy párhuzamos kondenzátoron át jut. I, illetve II szakaszok jelzik azokat az intervallumokat, amikor is a kódjelet a 20, illetve 21 multiplex kapcsolásokra adjuk. Az F' jellel a 25 tranzisztor bázisát vezéreljük. Ha a tranzisztor vezető állapotban van, akkor az Főáramkor ezen kiviteli változat szerint rövidzárban van úgy, hogy az LC-áramkör elhangolásáról van szó. Az LC-áramkör által létrehozott G' jelet a 3. ábrán tüntettük fel. Minthogy az LC-áramkör nem csak kódolt jelet hoz létre, hanem a kódoló áramkör részére szolgáló tápfeszültséget is szolgáltatja, ezért az LC-áramkört nem lehet hosszú ideig rövidzárban hagyni. Ez okból a D' jel fentiekben ismertetett feldolgozása biztosítja, hogy az LC-áramkör 50%-ánál hosszabb ideig nincs rövidrezárva, úgyhogy az ún. energiaátviteli jelcsoport a 0' jelben jön létre. Ezek a 30 energiaátviteli jelcsoportok továbbá felhasználhatók arra, hogy a rendszer detektálási oldalán — amelyek akár adó-, akár vevőoldalon szükségesek — egy szinkronizált jelet hozzunk általuk létre. Ez a szinkronizáló jel órajellé alakítható át, amely — amennyiben az a kódjellel szinkronban van — a kódjelet tolóregiszterbe viszi be. Ilyen módon a W érzékelőlemez jelének megzavarása útján alkalmas kijelzést kaphatunk. A W érzékelőlemez és a dekódoló áramkör közötti jelátvitelt a teljes LC-áramkör periodikus rövidzárásának módszerén kívül még másként is megvalósíthatjuk. így például a kapcsoló 25 tranzisztor ellátható egy pótlólagos tekerccsel vagy pedig egy pótlólagos kondenzátorral az LC-áramkörben vagy pedig az LC- áramkör rövidzárása után csatolásmentesítés érhető el. Lehetséges továbbá, hogy a kapcsoló 25 tranzisztor egy pótlólagos tekercset vagy egy pótlólagos kondenzátort iktassunk be az LC-áramkörbe vagy pedig az IjC-áramkör rövidzárásával csatolásmentcsítést végezzünk. Lehetséges továbbá az is, hogy a kapcsoló 25 tranzisztorral egy nem lineáris elemet, például diódát iktassunk be periodikusan az LC-áramkörbe. Az első esetben az említett LC-áramkör a kódolásnak megfelelő elhangolást. szenved. Az utóbbi esetben az L tekercsből és C kondenzátorból álló LC-áramkör a 7 kódolásnak megfelelően egy harmadik frekvenciát hoz létre, amennyiben két adási frekvenciára van szükség. A fent iekben leírt VV érzékelőlemezt egyaránt alkalmazhatjuk azonosító rendszer részére, amely egyidejűleg vevő áramkörként adó áramkört tartalmaz, továbbá egy azonosító rendszerben adó áramkörrel és vevő áramkörre] alkalmazható. A fent ismerteteti W érzékelőlemez különböző további kiviteli alakjai a szakemberek részére kézenfekvő. Lényeges azonban az, hogy a W érzékelőlemezek saját számlálóimpulzusokat hozzanak létre, amelyekből kódok alkothat ók. A kódokból 30 energiaátviteli jelesoportok és kód jelesoportok alkothatok, és a 30 energiaátviteli jelesoportok feladata az, hogy a detektálási oldalon egy szinkronizált jelet lehessem visszanyerni, például! egy fázis-hurok kapcsolás útján. Ezáltal a W érzékelőfeinezekben zavarokkal szemben majdnem teljesen érzéketlen kódok jönnek létre, míg a kódok dekódolása detektálási oldalon igen megbízhatóan megy végbe. A találmánnyal kapcsolatos előnyöket ezúton röviden az alábbiakban foglaljuk öss»e: Az elektromágneses energiákkal működtetett azonosító berendezés, amelyek 100—150 kHz nagy ságúak e frekvenciáké»! adódóan nagy méretű antennákat igényelnek. A technika állásához tartozó megoldásoknál például ilyen azonosító berendezést ajtóba szerelve — külön adó és vevőfrekvenciákat, és a hozzájuk tartozó antennákat alkalmazva két különböző méretű antennát kell az ajtóba szeretni, ami az antennák egvmásra hatásából, és megnövelt zavarérzékenységéből, valamint a műszaki bonyolult probléma szempontjából hátrányos. A találmány e hátrányokat azáltal küszöböli ki, hogy az adó- és vételifrekvenciák azonosságát választva csupán egyetlen antennára van szükség, amely vételi- és adóantennaként szerepel, és amely antenna tulajdonképpen a W érzékelőlemez LC-áramkörének tekercséből áll. A találmány további igen nagy előnye a következő: A számláié» és kódok» egységtől a rezonanciaáramkörhöz csatolt visszacsatolás lehetővé teszi az LC rezonanciaáramkör választott idejű negálását vagy elhangolását, ennek hatására az adó oldalon negálás esetén jelszünet, impulzus, elhangolás esetén elhangolt frekveneiavétel jön létre, amelyek információt hordoznak. A technika állásához tartozó berendezésnél hasonló célra az általunk alkalmazott egyszerű visszacsatolás helyett külön adóegységről kell gondoskodnunk. 8 Sziibailalm i j/jxinlob: 1. Passzív áramkört! érzékelőlemez azonosító berendezés részére célszerűen 100 — 150 kHz frekvenciájú elektromágneses jelek átvitelért1, amely jelvevő-rezonanciaáramkört, kapcsolószervet, számláié»- és kéwlolószervet, valamint reflektáló eszközt tartalmaz, azzal 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 00 5
