182525. lajstromszámú szabadalom • Belsőégésű motor motorfékkel
5 1S252S 6 ütköző és az adott esetben fellépő résolaj veszteségek azonnal kiegyenlítődnek, úgyhogy a pontosan meghatározott szeleplöketet biztosítjuk. Mivel a dugattyú nyomását a szivattyúval állítjuk elő, az olaj levegőtartalma többé nem játszik szerepet. Továbbá az olajból származó esetleges szennyező anyagok nem ülepedhetnek le a finommechanikai elemekben, mivel azokat túlnyomórészt a résolaj kiöblíti. Ezeken túlmenően a fenti elrendezés esetében csupán egyetlen szivattyú és irányváltószelep szükséges az egész motorhoz, tekintet nélkül a hengerszámra. Ennek következtében a berendezés jól áttekinthető, üzembiztos és olcsó. Végül, ha a szivattyú teljesítményigényét tekintjük megállapítható, hogy az csupán néhány kilowattra tehető, ugyanis az csupán a motorfékezésnél szükséges. A motor normál üzeménél a szivattyú ugyanis nyomás nélkül szállít a nyitott irányváltószelepen át, igy nem igényel teljesítményt. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás két példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Azvl. ábra a találmány szerinti vezérlőszeleppel ellátott szelepemelő hosszmetszete; A 2. ábra az 1. ábra szerinti szelepemelő vázlatos metszete, más vezérléssel. Amint az 1. ábrán látható, 1 házban 2 bütyökkel működtethető, belső 3 üreggel rendelkező 4 szelepemelő hosszirányban eltolhatóan van ágyazva. A 2 bütyöknek járulékos 5 kiemelkedése van. A 4 szelepemelő 3 üregében 6 dugattyú felső 7 ütköző és alsó 8 ütköző között eltolhatóan van ágyazva. A 6 dugattyú normál esetben 9 rugóval a felső 7 ütközőre, illetve 10 szelepemelőrúd alsó szélére van szorítva. A 10 szelepemelő rúd vázlatosan ábrázolt 11 himbán át külön nem ábrázolt motorhenger 13 kiömlőszelepét zárt helyzetbe tartó 12 szeleprugó ellenében a 13 kiömlőszeleppel működik együtt. A 4 szelepemelő 3 ürege egy, vagy több 14 furaton és 15 gyűrűhomyon át 16 vezérlőközeg-tápvezetékkel van összekötve, amelyben golyó alakú 17 záróelemből és 18 rugóból álló elzárószelep van elrendezve. A 16 vezérlőközeg-tápvezetékbe 19 csap nyúlik, amely pneumatikus 20 henger dugattyúrúdjaként van kialakítva és a motor normál üzeménél a pneumatikus 20 henger 21 dugattyújára ható 22 rugóval a 17 záróelemre hat, amely ezáltal nyitott helyzetben van tartva. A 21 dugattyú 23 vezetéken át 22 rugó ellenében sűrítettlevegővel működtethető. A szivárgóveszteség elvezetésére 24 vezetékkel van ellátva, így a pneumatikus 20 hengerbe nem juthat vezérlőközeg. A motor normál üzeménél a 17 záróelemet a 19 csap nyitott helyzetben tartja, a vezérlőközeg tehát ide-oda áramolhat. így a 6 dugattyúra a vezérlőközeg és a 9 rugó révén ható erő lényegesen kisebb, mint a 12 szeleprugó ereje, úgyhogy az 5 kiemelkedés feletti elhaladáskor a 6 dugattyút a 8 ütközőre nyomjuk, a 13 kiömlőszelep azonban zárva marad. Motorfékezésnél a 21 dugattyút sűrített levegővel terheljük, a 19 csap a 17 záróelemet szabaddá teszi, amelyet a 18 rugó ekkor lilékére szorít. Ezáltal a vezérlőközeg visszaáramlását megakadályozzuk. Amikor az 5 kiemelkedés a 4 szelepemelőhöz ér, a 6 dugattyú nem tud eltolódni, a 10 szelepemelőrúd azonban rögtön megemelkedik és ezzel a 13 kiömlőszelep meghatározott részlökettel nyit. Az eközben keletkező résolajveszteségek - a 6 dugattyúban magában, valamint a szelepemelő vezetékben - a 16 vezérlőközeg-tápvezetéken át akkor vannak kiegyenlítve, amikor a 4 szelepemelő a 2 bütyök alapkörén fut. Amikor a 4 szelepemelő annyira elmozdul lefelé, hogy a 6 dugattyút a 10 szelepemelőrúd már nem nyomja lefelé, ekkor már a 9 rugó ereje önmagában is elegendő ahhoz, hogy a 6 dugattyút a felső 7 ütközőre szorítsa. Ekkor a 17 záróelem lilékéről leemelkedik és vezérlőközeget szív be. A 2. ábrán a hasonló részleteket azonos hivatkozási számmal jelöltük, mint az 1. ábrán és a szelep emelő felépítése azonos. A vezérlést illetően a motor valamennyi 4 szelepemelőjének 16 vezérlőközegtápvezetékei közös 25 gyűjtővezetékbe torkollnak, amely 26 vezetéken át nagynyomású 27 szivattyúval van összekötve. A 25 vezetékbe 28 nyomáshatárolószelep és mágneses 29 irányváltószelep van építve. A motor normál üzemében a 29 irányváltószelep az ábrázolt helyzetben van, a vezérlőközeg szabadon elfolyhat, úgyhogy a 26 vezetékben és a 25 gyűjtővezetékben nincs nyomás. Mihelyt azonban az 5 kiemelkedés a 4 szelepemelő alá ér, a 6 dugattyú lefelé mozdul el, a 13 szelep nem nyit. Amikor a 29 irányváltószelepet másik állásába hozzuk, megkezdődik a motorfékezés, amikor is a 25 gyűjtővezetékben és ezzel együtt a 4 szelepemelő valamennyi 3 üregében nyomás alakul ki, amely nyomást a 28 nyomáshatároló szelep határozza meg. Ez a nyomás elegendő ahhoz, hogy a 6 dugattyút a felső 7 ütközőn tartsa, még akkor is, amikor az 5 kiemelkedés a 4 szelepemelőt megemeli. Megemlítjük, hogy a motorfékezésnél a szelep löket az 5 kiemelkedés magasságával nő, ami annyit jelent, hogy lehetőség szerint a motor dugattyúit a kiömlési oldalon az összeütközések elkerülése végett ennek figyelembevételével kell kialakítani. Ezen túlmenően a nagyobb szeleplöketet az előfeszítés megválasztásánál (Herz-feszültség a bütyökcsúcson), valamint a szeleprugó hosszánál tekintetbe keli venni. Szabadalmi igénypontok: 1. Belsőégésű motor az egyik gázcsereszelep nyitásával előidézett motorfékkel, amelynek szelepmozgató szerkezetébe hidraulikus szelepemelő van iktatva, ebben legalább egy dugattyú felső és alsó ütköző között axiálisan eltolhatóan van vezetve és tartósan rugóval van terhelve, valamint motorfékezésnél folyékony vezérlőközeggel a felső ütközőn van tartva, amikor is a szelepemelő működő hossza megnő, azzal jellemezve, hogy a kiömlőszelep (13) szelepemelőjének (4) fékezésre szolgáló dugattyúja (6) van, mely a motor normál üzeménél rugóval (9) a felső ütközőhöz (7) és/vagy a szelepemelőrúdhoz (10) van szorítva, a szelepemelőt (4) működtető bütyöknek (2) a szelepemelőt (4) főleg a komp resszióütem közben eltolni képes kiemelkedése (5) van, a rugónak (9) a folyékony vezérlőközeg teljes 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
