182517. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új plrosztaglandin-szteroid származékok előállítására
17 182517 18 A PGFE méhösszehúzódást kiváltó hatása valamivel később jelentkezett, mint a PGF2a hasonló hatása. Ez arra mutat, hogy a méhben szelektíven abszorbeálódó PGFE-ből hidrolízissel szabadul fel PGFja. Az abortiv hatást vemhes ICR—JCL egereknél vizsgáltuk, négy napon át folyamatosan ' beadva a szert, figyelemmel kisérve a beadást kísérő mellékhatásokat is. Négy napon át egyszer naponta intravénásán beadtunk az egereknek 0,2 ml 50%-os etanol-sósoldatot, mely oldat vagy PGFE-t tartalmazott 10 7/egér, illetve 307/egér mennyiségben, vagy 15 y legér PGF2a-t (az utóbbi adag 30 7 PGFE-vel ekvimoláris), tenyésztésüket folytattuk, egy ellenőrző csoport egereinek pedig hatóanyag nélküli etanol-sósoldatot adtunk be, s a kontroll csoport egereinél bekövetkező szülésig figyeltük a kezelt csoport egereinél a vetéléseket. Az eredménveket a 2. táblázat mutatja: 2. táblázat Minta Adagolás (7/egér) Vajúdás eredménye 5 egér/ csoport Abortiv hatás (%) Ellenőrzés 50% etanol-sós oldat 0 5 0 Referencia PGF2a-oldat 15 5 0 Találmány sze-10 0 100 rinti PGFE-oldat 30 0 100 Vemhes egerek száma - - született egerek száma Abortiv hatás =-------------------------——------ x 100 vemhes egerek száma A 2. példa szerint előállított PGF2aE konjugátum és a 3. példa szerint előállított PGE2P konjugátum kötődési hajlamát hasonló módon ellenőriztük azzal az eltéréssel, hogy megfelelően PGF2aE, illetve PGE2P konjugátumot alkalmaztunk. Azt találtuk, hogy a konjugátum az ösztrogén receptorhoz kapcsolódott és méh összehúzódást váltott ki. A PGFE—3AC és a PGFE—4AC mellékhatásainak vizsgálata: Vizsgáltuk a mérgező hatást (LD50), a rendellenes szívműködést (tachikardia), felvettük a respirogramot és az EKG-t biofiziográf segítségével. 10 db - négy hetes - ICR-JCL nőstény egérből álló csoporton ellenőriztük a mérgező hatást. Hét napon át 0,2 ml 50%-os etanol-sóoldatot adtunk be intravénásán, mely különböző adagolásban tartalmazta a találmány szerinti hatóanyagot és Litchfield-Wilcoxon gráf módszerrel meghatároztuk az LD5o értékeket. Valamennyi egér életben maradt és akkor sem tapasztaltunk rendellenességet, amikor 400 mg/kg PGFE—3AC vagy PGFE—4AC hatóanyagot adtunk be, ami mintegy hétszerese a PGF2aLD50 értékének (56 mg/kg). A találmány szerinti hatóanyag LDS 0 értéke tehát túl magas ahhoz, hogy közvetlenül lehessen meghatározni. Ebből látható, hogy kiemelkedően alacsony toxicitású terméket a PGFE—3AC és PGFE—4AC hatóanyagok. Az EKG-t 180-4 (4ch) típusú biofiziográffal mértük (gyártja: San-ei Sokuki K.K.) olyan ICR-JCL egereknél, melyek hatnapos vemhesek, 3 perccel a szer beadása után. 30 y/egér adagot adtunk be intravénásán 0,2 ml 50%-os etanol-sóoldatban. Referenciaként PGF2a-t adtunk be 15 7/egér adagolásban. A vizsgálat eredményét a 2-5. ábrák mutatják, melyekben az abszcissza az időt mutatja másodpercben, az ordináta a feszültséget millivoltban, a papírsebesség 250mm/s. Az a) ábrák a tachikardiát, a b) ábrák a respirogramot, a c) ábrák az EKG-t mutatják. A 2. ábra az ellenőrző csoporthoz tartozó egereken végzett mérés eredményét mutatja, mely egerek hatóanyag nélküli 50%-os etanol-sóoldatból kaptak 0,2 ml intravénás injekciót. A 3. ábra a referencia csoporthoz tartozó egereken végzett mérések eredményét mutatja, mely egereknél azonos mennyiségű oldat 15 7/egér mennyiségű PGF2a hatóanyagot tartalmazott. A 4. ábra a 30 7/egér mennyiségű PGFE-4AC hatóanyaggal kezelt egereken végzett mérések eredményét mutatja, az 5. ábra pedig a 30 7/egér mennyiségű PGFE-3AC hatóanyaggal kezelt egerekét. A diagramok azt mutatják, hogy a normális működést mutató ellenőrző csoport állapotához képest (2. ábra) a referencia anyaggal (PGF2a) kezelt egerek állapota rendellenes eltéréseket mutat (3. ábra), míg a találmány szerinti hatóanyagok beadása után az egerek állapota (4., illetve 5. ábra) lényegében nem tér el a 2. ábrán mutatott normális állapottól. A találmány szerinti PGFE—3AC és PGFE—4AC hatóanyagok tehát igen kedvező szerek, mert nem váltanak ki abnormális jelenségeket. Hasonló eredményeket tapasztaltunk más találmány szerinti prosztaglandin származékoknál. A PGFE-3AC és a PGFE—4AC abortiv hatásának vizsgálata: Csoportonként 5 db ICR-JCL egérnek a vemhesség hatodik napjától kezdve négy napon át adtunk be 0,2 ml 5%-os etanol-sósoldatot, mely az ellenőrző csoportnál nem tartalmazott hatóanyagot, a referencia-csoportnál PGF2 ol hatóanyagot, további két csoportnál a találmány szerinti PGFE-3AC, illetve PGFE-4AC hatóanyagot tartalmazott. A beadás egyező adagolással intravénásán, illetve bőr alá fecskendezve történt. A tenyésztést folytattuk és figyeltük az ellenőrző csoportnál bekövetkező szülésig az elvetéléseket. A bőr alá beadott injekció hatását a 3. táblázat, az intravénás injekcióét a 4. táblázat mutatja. A vizsgálat eredményéből kitűnik, hogy az ismert hatóanyagnál, a PGF2a-nál jóval hatékonyabb a találmány szerinti PGFE-4AC, illetve PGFE-3AC hatóanyag. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10
