182515. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet robbanásveszélyes helyiségek belső terének robbanáskori megnyitására
182515 4 A találmány tárgya robbanásveszélyes helyiségek belsp terének robbanáskori megnyitására való szerkezet. Robbanásveszélyes létesítményeknél rendeletek írják elő olyan ún. „hasadó-nyüó” felületek illetőleg szerkezetek alkalmazását, amelyek a robbanás esetleges bekövetkeztekor fellépő túlnyomásra a létesítmény egyébként zárt belső terét megnyitják, és ezzel védik a létesítményt, például az épületet a nagyobb károsodásoktól. Ilyen szerkezetként alkalmaznak például falba helytállóan épített, egyrétegű üveggel ellátott keretszerkezetet, amelynek üvegrétege azonban szilánkveszélyes, így eleve balesetveszélyt rejt magában. További hiányossága a fenti javaslatnak, hogy az ilyen egyrétegű üvegszerkezet a korszerű hőszigetelési előírásoknak sem felel meg. Födémszerkezeteknél ismeretesek továbbá az ún. „repülő födém”-ek, amelyek a födémben kialakított nyílásra leemelhetően ráültetett lezáróelemként, például többrétegű acélkereten, vagy acélgerendákon elhelyezett trapézlemezes szerkezetként (mintegy 0,8-l,2kN/m2 önsúllyal) vannak kialakítva. Súlyuknál fogva ezek tehetetlensége igen nagy, továbbá, a robbanás során törnek, így szilánkveszélyesek. Robbanáskor a fojtó hatásuk miatt általában nem kielégítően töltik be rendeltetésüket, azaz a védendő épület más részei is gyakran megsérülnek. Továbbá, a meteorológiai terhelések, így a hőteher és a jegesedés és szélterhelés a fenti hiányosságokat még tovább fokozzák. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése. A találmánnyal megoldandó feladat ennek megfelelően robbanásveszélyes helyiségek belső terének robbanáskori megnyitására olyan megoldást létrehozni, amely lehetővé teszi az ismételt felhasználást, garantálja a létesítmény megóvását, a balesetveszélyt pedig teljesen kiküszöböli. A kitűzött feladat megoldásához olyan szerkezetből indultunk ki, amelynek a külső szabad levegővel érintkező térhatároló eleme van. Ezt a találmány szerint azzal fejlesztettük tovább, hogy a térhatároló elem zárt helyzetéből nyitott helyzetébe tengely körül billenthetően van kialakítva és zárt helyzetében robbanáskor oldódni képes reteszelőegységgel van kapcsolatban. Célszerű, ha a térhatároló elem nyitott helyzetében csillapítóegységgel van kapcsolatban, amellyel az ütközési energia csillapítható, így a szerkezet károsodása megakadályozható. A térhatároló elem tetőelemként, vagy falszerkezetbe épített elemként is kialakítható. Célszerű az olyan kivitel, amelynél a reteszelőegységnek rugóterhelésű reteszelőeleme van, amely előfeszítésszabályozóval van kapcsolatban. Ezzel a reteszelőegység oldási határértéke előre tetszés szerint beszabályozható. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás három példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon r az 1. ábra a találmány szerinti szerkezet első példakénti kiviteli alakjának tetőszerkezetbe épített elvi vázlata; 3 a 2. ábra az 1. ábra II részletének viszonylag nagyobb léptékű képe; a 3. ábra az 1. ábra III részletének viszonylag nagyobb léptékű képe; a 4. ábra a 3. ábrán IV—IV vonal mentén vett metszet; az 5. ábrán a találmány szerinti szerkezet második példakénti kiviteli alakjának metszete látható; a 6. ábrán a találmány szerinti szerkezet harmadik példakénti kiviteli alakja függőleges metszetben látható. A rajzon hasonló részleteket azonos hivatkozási számokkal jelöltünk. Az 1—4. ábrák szerint a robbanásveszélyes helyiség belső 1 terének robbanáskori megnyitására szolgáló 2 szerkezet a tetőszerkezet részét képezi. Az 1. ábrán két ilyen 2 szerkezetet szemléltettünk. Mindkét 2 szerkezetnek térhatároló 3 eleme van, ezek külső oldala a külső szabad légtérrel érintkezik. A találmány szerint a térhatároló 3 elem a folytonos vastag vonallal jelölt zárt helyzetéből a vékony eredményvonallal jelölt nyitott helyzetébe 4 tengely körül kibillenthetően van kialakítva és elrendezve. Továbbá, a térhatároló 3 elem zárt helyzetében 5 reteszelőegységgel működik együtt. Ennek az a rendeltetése, hogy csak előre meghatározott belső túlnyomás esetén — amelynek értékét a jelen esetben a szokásos maximális szélszívásnál na-, gyobbra, azaz 800 N/m2 -re választottuk — oldódjék, és ezáltal lehetővé tegye, hogy a 2 szerkezet térhatároló 3 eleme megnyíljék. Az ábrázolt esetben a 2 szerkezet 6 csillapítóegységgel van ellátva. Ez robbanáskor a 4 tengely körül elfordulva kicsapódó térhatároló 3 elem ütközését hivatott úgy csillapítani, hogy az zárt helyzetébe is lágyan billenhessen vissza és így ne sérülhessen meg. A 2 szerkezet részletei a 2-4. ábrákon láthatók. A 2. ábrán a 2 szerkezet alsó részének kialakítása és kapcsolata látható a billenési 4 tengellyel. A 4 tengelyt itt 7 csuklópántok csapjainak középvonalai képezik, ahol a 7 csuklópántok egyik szára 8 falszerkezethez, másik szára pedig a térhatároló 3 elem szögvasból készült 9 keretéhez van rögzítve. A térhatároló 3 elemnek továbbá a 9 kerethez rögzített 10 lemeze és ezt külső oldalán burkoló ismert 11 vízszigetelőrétege van. A 10 lemez készülhet bármely megfelelő anyagból, például műanyag- és cementkötésű faforgácslapból, a 9 keret anyaga viszont acél vagy alumínium. A térhatároló 3 elem a jelen esetben a vízszintessel 60°-os szöget zár be, ami a hó gyors lecsúszása miatt előnyös. A 3. ábrán a 2 szerkezet felső vége látható. A 9 keret a 8 falszerkezethez rögzített 12 alapkereten támaszkodik zárt helyzetében. A 6 csillapítóegység a 3. ábrán nem ábrázolt 2 szerkezettel működik együtt. A 6 csillapítóegységnek a jelen esetben 13 támlappal ellátott 14 dugattyúja van, amely 15 hengerben lágy rugózású 16 rugó ellenében eltolható. A 13 támlap a csillapító hatás fokozására például lágy 17 gumilappal is ellátható. A 6 csillapítóegység 15 hengere a 8 falszerkezethez van rögzítve. Az 5 reteszelőegység oldódási határértéke a 4.' ábrán feltüntetett kivitelnél állítható. Az 5 reteszelőegységnek reteszelőelemként 18 golyója van, amely 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
