182514. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fűszerpaprik féltermék tárolására
182514 célszerűen átlagosan mintegy 1,0 cm2 nagyságú bőrdarabokból álló, vagy túlnyomórészt ilyeneket tartalmazó anyaggá aprítjuk, és ilyen formában tároljuk. Ezzel az intézkedéssel a féltermék térfogatsúlyát 350—370kg/m3-re növeljük, amivel kompaktabb, kevésbé romlékony és kisebb területen tárolható anyaghalmazt kapunk. Kisebb átlagos méretűre már nem célszerű a bőrdarabokat aprítani, mert nagymennyiségű por-szerű szemcsét tartalmazna, a tárolás során az őrleményhez hasonlóan viselkednék, vagyis összetapadásra, csomósodásra hajlamosabbá válnék, könnyebben oxidálódnék, higroszkópossága fokozódnék stb., vagyis rosszabbul lenne tárolható, mint a féltermék. Ennek az átlagosan mintegy 1,0 cm2 nagyságú bőrdarabokká aprítását egyébként például a nyerspaprika aprítására kifejlesztett szöges tépőberendezéssel végezhetjük, amelynek segítségével csökkentett fogszám és megfelelő fordulatszám mellett - kísérleteink szerint — megfelelően megoldható az aprítási feladat. Természetesen bármilyen más típusú aprító-, vagy tépőberendezés is alkalmazható. Az aprítás helyett — vagy az aprítást követően — a tömörítést például olajipari pogácsázó présgéppel, kocka- vagy tablettasajtoló berendezéssel, valamint pelletálással is végezhetjük. E célra használhatunk pl. növényolaj ipari dugattyús présgépsort (3-65 mm átmérőjű pogácsapelletet kapunk), vagy vízszintes főtengelyű pelletizáló gépsort (3—18, illetve 18 x 25 mm-es, ellipszis alakú pelleteket kapunk). A pelletizálás optimálisan 15% körüli nedvességtartalom mellett végezhető. A hűtőszárítás során a pellet a mérések szerint 10% körüli nedvességtartalomra áll be. A pelletálással kapott anyag térfogatsúlya 630-650 kg/nv3, tehát igen kedvező tárolótér kihasználási lehetőséget nyújt, emellett festéktartalma mintegy 30%-kal kevésbé bomlik, mint a pelletálatlan féltermék festéktartalma. A levegőn tárolt, pelletált féltermék festéktartalmának bomlását további 20%-kal csökkenthetjük úgy, hogy miután a félterméket - célszerűen 1,0 cm2 körüli bőrdarabokká aprított anyaghalmazt, vagy/és pelletált anyagot - a mért térben elhelyeztük, a mért teret inert gázzal, például széndioxiddal vagy nitrogénnel feltöltjük, és a tárolás időtartama alatt légmentesen zárva tartjuk. Ha a gázt cseppfolyós állapotban alkalmazzuk, az egyben hűtőközegként is szolgál. A tömörítés végrehajtható fizikai módszerekkel is, például betöltés esetén a rétegek tömörítésével. Tárolás során az önsúly hatására is létrejön tömörödés. A találmány szerinti eljárással betárolt féltermék kitárolása gyakorlatilag bármely, a gabonaiparban használatos kitárolórendszerrel, gépesített úton történhet. Amennyiben nem pelletált, csak aprított anyagot kell kitárolni, amely átboltozódásra hajlamos, a kitárolást felülről, porszívó elven, pneumatikusan, vagy gabonaipari felületi kaparócsigával célszerű végezni. A találmány szerinti eljárás előnyös hatásai a következők: Ugrásszerűen javul a tárolt anyag minősége és azonos területen lényegesen több féltermék tárolható, mint a korábbi tárolási módszerek bármelyiké5 vei. A rágcsálók és rovarok által okozott károsodásokat is kiküszöböljük a zárt tér alkalmazásával. A találmány meggátolja a nedvességvisszaszívást, ezáltal a bevezetőben részletezett barnulási jelenség és annak súlyos következményei ki vannak küszöbölve. Inert gázadagolással a levegő oxigénjének károsító hatását teljes mértékben kiküszöbölhetjük. A napfény- és hőhatással szembeni védelem hatásos, mert bizonyos vastagságú hőszigetelő fal, valamint fényvisszaverő, sugárzásvédő külső festés mellett a betömörített, nagy tömegű féltermék hőtehetetlensége is érvényesül, ami 10m3-es silónál mintegy 8 órát tesz ki. Ugyancsak előnyös, hogy lényegesen magasabb nedvességtartalmú féltermék tárolható. A találmány szerinti eljárás minden vonatkozásában kiemelkedően kedvező tárolást tesz lehetővé. Hagyományos raktártérben történő tárolás esetén azonos alapterületen — a mintegy háromszoros térfogatsúly növekedésnek köszönhetően — sokkal több féltermék tárolható, tehát a meglevő raktárkapacitások jobban használhatók ki. A silós tárolás azt jelenti, hogy a silók készen kaphatók, a szabadban felállítható tárolóegységek, így a költséges és időigényes raktárépítésre nincs szükség. Lényegesen csökken az élőmunka- és göngyölegigény is. Mindezen tényezők eredményeként a találmány szerinti eljárás nemcsak kiváló minőségű végtermék előállítását teszi lehetővé, hanem igen gazdaságos is. A találmányt a továbbiakban példákon keresztül ismertetjük részletesen. 6 1. példa A termőszáron bepirosodott és kézzel betakarított 1200 q nyers 18% szárazanyag tartalmú 4,0 g/kg összes színezéktartalmú fűszerpaprikát mosás, szeletelés után 2 db Binder HB 5-ös típusú szárítóberendezésen folyamatosan 8 óra alatt 6-10% maradék nedvességtartalomra szárítjuk. A kapott mintegy 200 q fűszerpaprika féltermékből a csutát gépi úton kiválasztjuk, majd csigás feladó segítségével HP 100 tip. présgépbe továbbítjuk. A 18 mm 0-jű 20- -40 mm hosszú 60 °C-os 650 kg/m3 térfogatsúlyú pelletet Labirint rendszerű léghűtő toronyban hűtjük 20 °C-ig. Szállítószalaggal és kanalas felhordóval 35 m3 űrtartalmú kúpos fenekű zárható tartályban tároljuk, melynek külső felületét hő- és fényvisszaverő festékkel vonjuk be, majd rovarok, rágcsálók és nedvesség bejutása ellen hermetikusan lezáijuk. A gyártást követő év júliusában a pelletet felső kaparócsigával kitároljuk, mely zúzás után malmi feldolgozásra kerül. A féltermék nedvességtartalma a tárolás alatt nem változott, 8%-ra kiegyenlítődött. Festéktartalma 3,2g/kg-ra, tehát 20%-kal csökkent. Az anyagban fizikai és egyéb, főleg rovarok és rágcsálók okozta szennyeződés, károsodás nem jött létre. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
