182505. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés interface létesítésére legalább egyetlen előfizetői csatorna és egy egy kapcsoló mátrixot tartalmazó digitális áramkör között
182505 veszteség vagy csillapítás a központi hivataltól minden távolságban és minden továbbított frekvenciára nézve egyenlő nagyságú legyen. A korábbi ismert szintkiegyenlítő áramkörök jellegzetes példáját David Tally: Basic Carrier Telephony (A vivőhullámú távbeszélő technika alapjai) című könyvében, annak 121. oldalán írják le (átdolgozott 2. kiadás, Hayden Book Co.). Azon feldatok ellátása, amelyek mindezideig külön hozzáférést igényeltek, mint például a beszéd akkumulátorok, a csengető feszültségek, az ellenőrző mérések, a tárcsaimpulzusok kódhangja, stb. szükségtelenné vált, és ezeket a feladatokat külön hozzáférés nélkül el lehet látni, amint azt a 3. ábra kapcsán ismertetjük. Ilyen módon ezáltal a kapcsolómátrixtól eltávolítható vonal/trunk áramkör keletkezett, amely modul-rendszerű felépítésű és vonalankénti bázisban szervezhető, és mindennek eredményeként a kapcsolórendszerhez olyan standard interface tartozik, amely független annak az átviteli áramkörnek a típusától, ahonnan a jeleket fel kell dolgozni. A mikroprocesszor programozhatósága rugalmasságot biztosít a programmódosításokhoz, melyekre akkor van szükség, amíkora vonal/ /trunk áramkör különböző jellemzőit és az általa támasztott követelményeket a bemeneti vonalakhoz, például a 102 vonalhoz képest adaptálni kell. A digitális visszavert jelet a 126 inikroprocesszortól a 116 vonalon keresztül a digitál-analóg átalakítást végző 118 dekóderhez vezetjük, mely alkalmasan kiképzett digitál-analóg átalakítóból készülhet, mint például a jól ismert súlyozott ellenálláshálózatos típusú digitál-analóg átalakítóból. A 120 szűrővel végzett analóg szűrés után az analóg beszédjelet a 122 összegző impedancián keresztül a kéthuzalos 102 vonalra küldjük. A 126 mikroprocesszor a programtároláshoz memóriakapacitással rendelkezik, amely szükség esetén hozzáférhető, és ezt a nagysebességű 116 vonal, mint adatbusz által hozzáférhetően szemléltettük. A 126 mikroprocesszorban elhelyezett csak olvasható tár segítségével megvalósítható állandó adattárolási lehetőség biztosítja azoknak a programoknak a tárolását, amelyek könnyen nem továbbíthatók a vonaláramkörhöz szükség szerinti alapon. A tárolási követelményt azonban a nagysebességű adatbusz alkalmazása minimálissá teszi, mert az egyes vonaláramkörökkel társított memóriának az összes vonaláramkör esetében léteznie kell, és ilyen módon a csökkentett távkapacitással elért bármely költségmegtakarítás lényeges megtakarítást képvisel, ha ezt a teljes rendszerre vonatkoztatottan vizsgáljuk. Jellegzetesen azonban egy tényleges telefonrendszert jelentő kivitel esetében a nem könnyen hozzáférhető programok központi tárolásához az előfizetői vonaláramkörök hatvannégy vonalas blokkja tartozna és ebből adódóan egyetlen központi memória hatvannégy kéthuzalos vonalat szolgálna ki, mint például a 102 vonalat. A 3. ábrán a 2. ábra tömbvázlatában szemléltetett kiviteli alaknál általánosabb előfizetői vonaláramkor hardware kivitelét tüntettük fel, és ezt 200 vonaláramkor szemlélteti. A 3. ábrán vázolt kapcsolás kulcsfontosságú elemét 202 programozható jelgenerátor képezi, amely az előfizetői 200 vonaláramkor részére mikroszámítógépes vezérlés hatására a 7 szükséges váltóáramú és egyenáramú feszültségeket generálja. A kéthuzalos 102 vonalon keresztül bejövő analóg jeleket, tehát a 204 vonalon keresztül érkező foglaltság jelet és a 206 vonal csengetés jelét alkalmas módon méretezett 208 túlfeszültségvédő áramkörön keresztül az előzőekben leírt kódoló áramkörhöz vezetjük, amelyet a 104 analóg-digitál átalakító képez, ez érzékeli a foglaltság és csengetésjelző 204 és 206 vonalak pillanatnyi feszültségét, az érzékelt feszültséget digitalizálja és a digitalizált feszültséget a 126 mikroprocesszoron keresztül tovább irányítja, és eközben impulzusszélesség modulált meghajtó jelet hoz létre, és ezt a jelet a 210 meghajtóegységen keresztül visszavezeti a 202 programozható jelgenerátorhoz, hogy ezzel előállítsa a szükséges beszélgetési egyenfeszültséget és a csengetőfeszültséget. Ezen túlmenően több kapcsolót oly módon vezérlünk, hogy ennek eredményeként a rendszer hardware szükséglete minimálissá válik. Valóban a kóder nagyon alkalmas eszköz ahhoz, hogy programozható feszültségforrást vezéreljen, amelynek folyamatos egyenáramú jele van és amelyen belül egyen- és váltakozóáramú szigetelés érvényesül, jóllehet a kóder transzformátoros csatolású. Ezt az egyenáramú összetevőt is tartalmazó jel modulálásával és a kimenetre való transzformátoros csatolásával éljük el. A demodulációt úgy végezzük el, hogy a digitális jelet a i26 mikroprocesszorban visszaállítjuk, és a 126 mikroprocesszorban digitális vezérlő jelet hozunk létre a 202 programozható jelgenerátor meghajtására. Az összes vizsgálatot és ellenőrzést a 202 programozható jelgenerátor és a kapcsolók alkalmas vezérlésével érjük el. A 202 programozható jelgenerátort a vázolt kapcsolás egyéb részeitől ferrit transzformátor választja el. A foglíiltsági és a csengetésjelző vonalakat 212 és 214 vonalak csatlakoztatják a 216 digitál-analóg dekóderhez, és 220 és 222 vonalak a 218 analóg-digitál kóderhez, és eközben nincs szükség a mindezideig alkalmazott kettő/négyhuzalos konverterre. A 224 vonalon keresztül a 126 mikroprocesszor digitális feszültségvezérlő kimenete nagyon hatásos olyan visszacsatolás vezérlést biztosít, amely impulzusszélesség modulált jellel működik, és ezt a jelet a 226 tranzisztoros erősítő vezérlő bázisbemenetéhez csatlakoztatjuk, és ennek pulzált kimenetű jelét a kisméretű 228 transzformátorral megvalósított transzformátoros csatoláson keresztül a 202 programozható jelgenerátorhoz továbbítjuk. A 126 mikroprocesszor a 230 vonalakon keresztül polaritás vezérlő jelet hoz létre, amelyet transzformátoros csatoláson keresztül a 202 programozható jelgenerátorhoz továbbítunk. Ezen kívül 231 akkumulátor leválasztó impedanciát és 232 vonalillesztő impedanciát alkalmazunk. A korábban hivatkozott 126 mikroprocesszorral előállított impulzus időtartam modulált vezérlő jel előnyösen az 50/100 k kHz-es tartományban van. A 224 vonalon megjelenő és a 202 programozható jelgenerátort vezérlő jel előállításakor először megmérjük a 218 analóg-digitál kóder segítségével a 202 programozható jelgenerátor kimeneti jelét, miközben a 220 és a 222 vonalakon bejövő analóg jelet nem analóg érzékeny digitális kimeneti jellé alakítjuk át 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
