182494. lajstromszámú szabadalom • Állítható terményterelő szerkezet takarmány betakarító gépekhez
7 182494 8 só végükön olyan 118 leütőrúd révén vannak mereven összeerősítve, amely az U-alakú alsó 112 vezető szerkezetrész összekötő rúdrészét képezi. A 118 leütőrúd keresztezi a belső 44 és 46 terménycsatornákat, és mindkét oldalirányban valamivel hosszabb, mint a fölső 104 vezető szerkezetrész 106 összekötő rúdrésze. így az alsó 114 és 116 vezetőrudak valamivel kevésbé gyorsan tartanak össze az összekötő rúdrészként szolgáló 118 leütő rúd felé haladva, mint a fölső 100, 102 vezetőrudak a 106 összekötő rúdrészük felé közeledve. Az alsó 114, 116 vezetőrudak a hosszaik mentén minden ponton belül helyezkednek el a 42, 48 terménycsatornák megfelelő részeihez viszonyítva. Az alsó 112 vezető .szer k ez et résznek a 108 és 110 kapcsolóidomoknál lényegében keresztirányban elhelyezett 120, illetve 122 csapjai vannak, amelyek lehetővé teszik a 112 vezető szerkezetrésznek a felső 104 vezető szerkezetrészhez viszonyított függőleges irányú olyan elfordulását, ami a 2. ábrán látható teljes vonallal föltüntetett helyzet és szaggatott vonallal föltüntetett helyzet között jöhet létre. így a 118 leütőrúd is végezhet ilyen függőleges irányú elforduló mozgást. A 114, 116 vezetőrudak hátsó végei mellett, pontosabban a 118 leütő rúdnál 124 kapcsolószerkezet van kialakítva, amely a 118 leütő rudat úgy kapcsolja a 64 kereszittartóhoz, hogy a 118 leütő rúd lefelé való elfordulását korlátozza, azonban a 118 leütő rúd fölfelé való elfordulását olyan mértékben engedi meg, ami elegendő feladatának elvégzéséhez. E óéiból a 124 kapcsolószerkezetnek egy pár cső alakú 126 kötőrúdja van, amelyek a 64 kereszttartó hossza mentén egymástól térközzel elválasztva vannak elhelyezve, a kereszttartótól párhuzamosan nyúlnak ki egy pár 128 csuklós kapcsolatig, amelyek mellett a 118 leütő rúd van fölerősítve. Mindegyik 126 kötőrúd a fölső végén egy-egy megfelelő 130 hüvelyben csúsztathatóan van tartva, és a 130 hüvelyek fölfelé és lefelé elfordíthatok. Az elfordíthatóságot egy pár egy vonalban levő 132 forgócsap biztosítja és a forgócsapok egy-egy pár, a 64 kereszttartóhoz erősített 134 fül révén vannak tartva. A 126 kötőrudak és 130 hüvelyek teleszkópszerű kapcsolata következtében a 124 kapcsolószerkezet kinyújtható és visszahúzható, és így ennek hatásos hossza változtatható. A 126 kötőrudak legfölső végeire a 7. ábrán látható módon 136 gyűrűk vannak csúsztatva, és ezek a kötőrudak mentén bármilyen kiválasztott helyzetbe tolhatok, és itt tarthatók eltávolítható 138 csapok segítségével. A 138 csapok a 136 gyűrűben levő 140 lyuk és 126 kötörúdban levő 142 lyuk egyvonalba hozása után ezekbe tolhatok, és így a beállított helyzetet rögzítő eszközül szolgálnak, amelyek megakadályozzák, hogy a 126 kötőrudak egy bizonyos, előre megválasztott hosszon túlnyúljanak. A 136 gyűrűik mindig a 130 hüvelyeknek a 128 csuklós kapcsolattal ellentétes oldalán vannak, úgyhogy a 136 gyűrűk hozzá tudnak feküdni a 130 hüvelyek feléjük levő 130a végeihez, és így a határoló, illetve korlátozó feladatukat el tudják látni. Amikor ilyen kapcsolódás létrejön, ez természetesen a 118 leütő rúd lesüllyesztett helyzetének felel meg, ami például a 2. ábrán teljes vonalakkal van föltüntetve. Amikor a 10 vágórész a hozzá tartozó 60 irányítószerkezettel együtt a szántóföldön vagy hasonlón előre halad, az álló termény sorai bejutnak a 26, 28, 30 és 32 bemenőnyílásokba, a terménysorokat a szárak alsó végei melllett a 34, 36, 38 és 40 vágóeszközök levágják, majd ezután a 42, 44, 46 és 48 terménycsatornák belsejében dolgozó 52, ,54, 56 és 58 szállítók fölfelé és hátrafelé, az 50 kimenőnyílás felé szállítják. Anniikor a szárak elérik a 26—32 bemenőnyílásokat, és ezekbe belépnek, közvetlenül ezután a 60 irányítószerkezet a szárak fölső végeit megfogja, vezetni kezdi, még mielőtt a levágás megtörténne. Ezért már a kezelésnek e korai időszakában is a 60 irányítószerkezet vezetni kezdi a szárakat. A külső két terménysor a 42 és 48 terménycsatornákon keresztül mozog. A 3. ábrából kitűnik, hogy a fölső 100, 102 vezetőrudak és az alsó 114, 116 vezetőrudak sokkal gyorsabban tartanak össze, mint a 42, 48 terménycsatornák, ezért az e terménycsatornákban mozgó szárak teteje fölfelé és hátrafelé szállítás folyamán oldalirányban befelé mozdul el. A 44 és 46 terménycsatornákban mozgó középső soroknál ez a hatás, a száraik tetejének befelé mozgatása nem olyan erős, mivel az itt haladó szárak belül vannak a 100, 102 és 114, 116 vezetőrudakon. Ilyen befeléhajlás mégis van, mert amikor a külső sorokban mozgó szárak befelé, a gép közepe felé hajlanak, ezek befelé nyomják a középső sorokban haladó szárak tetejét, mire ezek is kénytelenek befelé hajlani. Amikor a terményszárak elérik a 118 leütő rudat, a 42, 48 terménycsatornákban levő külső terménysorok már olyan mértékben befelé vannak hajolva, hogy a szárak fölső végei oldalirányban már egyvonalban vannak az 50 kimenőnyílás oldalsó széleivel, azonban még szükség van a szárak helyzetének olyan beállítására, amelynél először ezek vastagabb végei haladnak keresztül az 50 kimenőnyíláson, ami megkönnyíti a megfelelő aprítás elvégzését. Ezért amikor a .szárak elérik a 118 leütő rudat, ezek fölső végei nagymértékben visszahajlanak a 10 vágórész 12 elülső végei felé, vastagabb végeik pedig továbbhaladnak az 50 kimenőnyílás felé. így mikor a szárak belépnek az 50 kimenőnyílásba, és ezen keresztülhaladnak, ezek elkerülhetetlenül vastagabb végükkel mozgásirányban előre helyezkednek el, mert ezeket a 118 leütő rúd ilyen helyzetbe kényszeríti. Gyakran előfordul, hogy a termény állapotjellemzői egy kis földterületen belül is nagymértékben változnak. így például a szárak ugyanannak a termő táblának egyes részein sokkal rövidebbek lehetnek, mint más részein. Ezért annak érdekében, hogy a szárak ilyen esetekben is mindig vastagabb végeiknél fogva lépje-5 10 15 20 25 30 55 40 45 50 55 60 65 5
