182478. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőelem-készlet és eljárás rögzítőelem-készlet előállítására

3 182478 4 A találmány tárgya eljárás rögzítőelem-kész­let előállítására, valamint ilyen rögzítőelem­készlet. A rögzítőelem-készlet rögzítőelemei a kiskereskedelemben konfekcionált árucikkek fű­zésére, összekapcsolására vagy áru jelzésre va­lók. Árucikkek fűzésére és összekapcsolására kü­lönféle rögzítőelemeket használnak. Ilyent is­mertet például a 3 103 666 számú USA-beli sza­badalmi leírás. Eszerint a rögzítőelemeket .soro­zatban fröccsöntéssel gyártják. Mindegyikük vé­kony szálon át fejjel ellátott keresztrúddal van összekapcsolva, a nyakuknál fogva pedig közös összekötőrúddal vannak kapcsolatban. A fenti javaslat egy változatát ismerteti a 3 185 367 szá­mú USA-beli szabadalmi leírásban. Ezek a rög­zítőelemek nem bizonyultak a kereskedelemben eléggé sikeresnek, továbbfejlesztéseik a 3 650 451, 3 650 452 és 3 652 004 számú USA-beli szabadal­mi leírásokból ismerhetők meg. Ezeknél a rög­zítőelemek szálaiknak a keresztrudakkal való csatlakozás helyénél vannak feszítve. Továbbá, rögzítőelemekből álló készlet együttes feszítés is ismert a fenti nyomtatványokból. Jóllehet, az extrudált szálak, például folyto­nos nylonmonofilok feszítése ismeretes volt, azonban ekkor a fröccsöntött részek feszítése még nem volt ismeretes. Továbbá, a fröccsön­tött részek feszítését közbenső részekhez alkal­mazták. Az volt ekkor még a szakmai felfogás ugyanis, hogy ha a fröccsöntött szálat feszítik a keresztmetszetváltozás körzetében (például a szál és a keresztrúd csatlakozásánál), akkor ott törések, repedések keletkezhetnek. Feszített rögzítőelemek gyártására különféle eljárások ismeretesek még, például a 3 380 120, 3 444 597, 3 457 389 számú USA-beli szabadalmi leírásokból. Ezek szerint a rögzítődéinek soroza­tát. úgy alakítják ki, hogy a szál részben kissé kúposán elvékonyodjon, és ezáltal a feszítés a szál és a keresztrúd találkozásáná nőjön. Ezekkel az eljárásokkal ugyan megfelelő rög­zítőelemek gyárthatók, viszont a fröccsöntés és a feszítés között meglehetősen nagy időközt kell tartani, így a gyártási ciklusidő viszonylag hosz­­szú. Továbbá, ezek az eljárások legfőképpen könnyen feszíthető kristályos anyagokhoz, mint például nylonhoz, de viszonylag ridegebb kris­tályos anyagokhoz, például polipropilénhez alig alkalmazhatók. A találmánnyal célunk, hogy árucikkek tűzé­sére és összekapcsolására való rögzítőelem-kész­letek gyártási eljárását egyszerűsítsük. Célunk továbbá a találmánnyal a gyártási cik­lusidő rövidítése és ennélfogva a termelékenyég növelése a feszített rögzítőelemek gyártásánál. Ezeken túlmenően célunk olyan gyártási eljá­rás létrehozása, amely kristályos műanyagokból való rögzítőelemek gyártásához általánosan al­kalmazhatók. A kitűzött feladatot olyan rögzítőelem-készlet előállítására való eljárással oldattuk meg, amely­nél a készletet összekötött egyéni rögzítőelemek sorozataként fröccsöntéssel készítjük, majd az egyéni rögzítőelemeket együttesen feszítjük, mi­közben azokat a találmány szerint szabályozott melegítésnek tesszük ki. A találmány további jellemzője szerint min­den rögzítőelem végtagját szállal kapcsoljuk ösz­­sze, és a szabályozott melegítést a szálakra irá­nyítjuk. Előnyös továbbá, ha minden egyes szálat részben kúposra alakítunk ki, és az egyes szá­lakat legalább egyik végük közös összekötő rúdhoz kapcsoljuk, a feszítést p>edig pofák alkal­mazásával végezzük, amelyekbe a közös elemet és,/vagy a rögzítőelemek végét fogjuk be. A találmány szerinti eljárás előnyös fogana­tos! tási módjánál a szabályzott melegítést infra­vörös sugárzással a műanyag olvadási hőmérsék­letéig végezzük. A találmány szerinti eljárásokkal előállított rögzítőelemek anyaga olyan kristályos műanyag lehet, amelynek molekulái nyújtással vannak át­rendezve. Ez a műanyag pedig nylonból, polieti­lénből, polipropilénből, poliészterből és acetált­­gyantából álló csoportból választható. A találmányt részletesebben a rajz alapján is­mertetjük. A rajzon: az 1A. ábra a találmány szerinti rögzítőelem­készlet perspektivikus képe; az 1B. ábrán az 1A. ábra szerinti rögzítőelem­készlet egyetlen rögzítőelemének részlete vi­szonylag nagyobb léptékben látható, a 2A ábra feszítőberendezés részletének felül­­nézete; a 2B. ábra másik feszítőberendezés fdülnézete ; a 3. ábrán a 2B. ábra szerinti berendezés rész­letének perspektivikus képiét tüntettük fel; a 4A. és 4B. ábrán a találmány szerinti feszí­tőelem feszítés előtt és után látható ; az 5. ábrán a találmány szerinti feszítőelem­készlet további példakénti kiviteli alakjának távlati képe látható; a 6A—6C. ábrákon rögzítőelemek további pél­da, kénti kiviteli alakjai látható. Az 1A. ábrán a találmány szerinti 10 rögzítő­­elem-készlet példakénti kiviteli alakja látható, amely 20—1, 20—2, 20..., 20—n rögzítőelem­­mek sorozatából áll. Minden egyes rögzítőelem­nek, például a 20—1 rögzítőelemnek 20c kereszt­­rúdja van, amely 20h fejhez 20f szálon át kap­csolódik. A 20—1, 20—2, 20— ..., 20—n rögzí­tőelemek 20n nyakuknál fogva közös 11 össze­kötő rúdhoz vannak kapcsolva. A 20n nyakak a 20c keresztrudakból nyúlnák ki. Jóllehet, a 20—1, 20—2, 20— ..., 20—n rög­zítőelemek 20f szálai a 20 c keresztrudafotól kez­dődően hosszuk legnagyobb részén át hengeres kialakításúnak tűnnek, ezeknek jellegzetesen enyhén kúpos részük is van. Ez jól látható az 1B. ábrán, ahol a 20—1 rögzítőegység részletét viszonylag nagyobb léptékben ábrázoltuk. Ennél az A-val jelölt helyen a minimális átmérő köze­lítőleg 5,6 mm, ez a hely a 20c keresztrúddal való csatlakozási 20j helytől mintegy 16,8 mm-re van. A 20f szál átmérője a B-veJ jelölt helyig 6,1 mm-ig, a C-vel jelölt helyig 6,35 mm-,ig, a D jelzésű helyig pedig 6,6 mm-ig fokozatosan nő. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents