182468. lajstromszámú szabadalom • Növénynövekedést szabályozó készítmény
5 182 486 6 Hatóanyag Koncentráció A növekedés gátlása a . kontrolihoz viszonyítva AJ 10_1 52 A ío-2 9 B 10'2 21 2. példa Egy klímateremben gabonanövényeket kezelünk a találmány szerinti készítménnyel. Vizsgálati növényként nyáribúzát (Hatri fajta) használunk. A vizsgálandó oldatokat (10°, 10'1 súly%) petricsészékbe öntjük és 14 napos növények (2 leveles stádium) levéllemezeit lassan áthúzzuk az oldatokon (merítéses kezelés). Ennél a kezelési eljárásnál feltétlenül szükséges nedvesítő-1. táblázat Nyáribúza állásszilárdságának növelése Hatóanyag Koncentráció súly% Dózisrész % Relatív hossz % A 10° 66 100 50 100 33 100 25 100 20 100 ío-1 66 90 50. 85 33 90 25 93 20 93 B 10° 33 40 50 44 60 43 66 43 75 42 ÍO'1 20 81 25 78 33 73 50 63 66 55 75 5 % C 10° 20 85 10-1 25 80 50 81 60 84 szer adagolása a gabona viaszrétege miatt. Lecsepegtetés után a növényeket ismét a tenyésztőedényekbe; helyezzük. A kiértékelést 4 héttel a csírázás kezdete után végezzük. Bonitáljuk a szár kereszmetszetét az első és második levél között, és összehasonlítjuk a kezeletlen kontrolion mé'rt értékkel. 2. táblázat Nyáribúza állásszilárdságának növelése a találmány szerinti készítmények felhasználásával Hatóanyag Koncentráció súly% Arány Dózisrész % Relatív hossz % B/A 10» 1:2 100 22 1:1 100 22 2:1 100 22 3:1 100 22 ío-1 1:2 100 59 1:1 100 44 2:1 100 37 3:1 100 44 B/C/A 10° 3:1:1 100 37 10 -1 2:1:1 íoo 56 1:2:1 100 67 1:3:1 100 81 A kombináció által elért hatásnövekedés, mint a 2. táblázatból látszik, szinergetikus hatáson alapszik. A kombinációs hatást a következő képlet alapján lehet számolni (COLBY): ^1- 100 xj = relatív hossz, melyet az A vegyülettel értünk el a p dózissal y1 = relatív hossz, melyet a B vegyülettel értünk el a q dózissal Ej = várt hossz az A+B vegyületek p+q dózisú adagolása után * ER= kapott hossz az A+B vegyületek p+q dózisú adagolása után Ej > Eb szinegetikus hatás Ej = EB O additiv hatás Ej < Eb antagonisztikus hatáB 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 4
