182465. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet terepszintből kiálló műtárgyak, vagy egyéb szerkezetelemek altalajban való kihorgonyzására
5 182 465 6 1. ábra egy lejtős terepen a talaj szint alatt lehorgonyzóit példaképpen! találmány szerinti szerkezet merőleges metszete felfelé kiálló kihorgonyzott szerkezetelemmel, a 2. ábra a támasztólap felülnézete a ferde E'— E osztósíkra merőlegesen nézve, a 3. ábra egy vízszintes terepen a talajszint alatt lehorgonyzóit példaképpen! találmány szerinti szerkezet merőleges metszete a szerkezet használaton kívüli állapotában, a 4. ábra a szerkezetelem helyzetbeállítására szolgáló állító- és rögzítőmechanizmus egy másik példaképpeni kivitelének nézete, míg az 5. ábra a 4. ábra felülnézete. A találmány szerinti kihorgonyzó szerkezet 1. ábrán vázlatos metszetben feltüntetett példaképpeni kiviteli alakja tetszés szerinti lejtős 1 terepszintbe besüllyesztett, 10’ fenéklap közbeiktatásával 3 acélidommal mereven összekötött, lényegében henger alakú 10 készülékházzal rendelkezik. A 3 acélidom az 1 terepszintre merőlegesen van beállítva, és alsó vége önmagában ismert módon 2 alaptestbe van beágyazva. A találmány szerinti szerkezet az adott esetben egy csőelemként kialakított, rendeltetése miatt függőleges helyzetbe állítandó, és ezen beállított helyzetében rögzítendő, az 1 terepszintből kinyúló 7 szerkezetelem tartására és kihorgonyzására szolgál. Kívánt helyzetbeállítás és rögzítés céljára a találmány szerinti szerkezetnek egy 4 felfogólappal ellátott, 10’ fenéklap révén közvetve a kihorgonyzó 3 acélidomhoz beállíthatóan rögzíthető 4’ alsórészből és 5 támasztólapos 6 tartóelemből álló állító- és rögzítőegysége van, amely teljes terjedelmében az 1 terepszint alá süllyesztett 10 készülékházban helyezkedik el. A 4’ alsórész és a 7 szerkezetelem (átmeneti vagy állandó) befogadására és befogására alkalmasan kialakított 6 tartóelem egymással egy ferde E —jE osztósík mentén kapcsolódik, amely E—E osztósík a 4 felfogólap és az 5 támasztólap közös síkja. Az adott példaképpeni kiviteli alak esetében maga a 4’ alsórész is elforgatással kombinált lineáris elmozgatás révén tetszőleges helyzetbe állítható ~és rögzíthető a 10 készülékházon belül. Ennek érdekében a 4’ alsórész 4” fenéklapjában egy átmérőmenti 11 horony van kiképezve, és kívánt helyzetbe állítás után a 4’ alsórész egy, ezen 11 hornyon átmenő 12 rögzítőcsavar kellő meghúzásával helytállóan rögzíthető a 10 készülékház lehorgonyzóit 3 acélidomhoz mereven csatlakozó 10’ fenéklapjához. A 10’ fenéklapban egyébként (a 2. ábrán is jól érzékeltetett módon) a peremkerület mentén több vízelvezető 16 nyílás is ki van képezve. A találmány szerinti szerkezet állító- és rögzítőegysége az 1—3. ábra szerinti kiviteli alak esetében egy a 4’ alsórész ferdesíkú 4 felfogólapjában kimunkált 11’ áttörésen át 13 résbe bevezethető, maid 90 °-os elforgatással 15 ütközőcsapokkal behatárolt reteszelőhelyzetbe hozható 14 keresztpántot tartalmaz, amely a 6 tartóelem 5 támasztólapjának furatán átmenő 9 szorítócsavar meghúzásával a 4’ alsórész és a 6 tartóelem tetszőleges elforgatás és lineáris elmozgatás révén beállított kívánt helyzetét kellő biztonsággal rögzíti. Könnyen belátható, hogy — például az 1. ábra szerinti alkalmazási esetben — a 7 szerkezetelem bármely lejtésszögű 1 terepszint esetén függőleges helyzetbe hozható és abban rögzíthető. A rögzítőelemek, tehát a 12 rögzítőcsavar és a 9 szorítócsavar teljes mértékben hozzáférhetetlenek és 'külső behatások ellen védettek. A 3. ábrán jól látható, hogy üzemen, ill. használaton kívüli állapotban a 10 készülékház egy, az 1 terepszinttel szintazonos 10” zárófedéllel lefedhető. Magától értetődik, hogy a találmány szerinti szerkezet alkalmas szerkezetelemek, tereptárgyak, épület- és építményelemek függőlegestől eltérő, beállítható helyzetekben is az altalajban való tartós vagy csupán időleges kihorgonyzására. A 6 tartóelem 7 szerkezetelemmel csatlakozó, kapcsolódó felső része a 7 szerkezetelem mindenkori kialakításának megfelelően képezhető ki. Minthogy a használati helyzetben 10” zárófedéllel lefedhető, üzemi helyzetben pedig a 7 szerkezetelemmel kellőképpen takart 10 készülékház önmagában is kellő védelmet biztosít az állító- és rögzítőegység számára, így bizonyos esetekben célszerűnek bizonyulhat a találmány szerinti szerkezet 4. és 5. ábrán látható példaképpeni kiviteli alakja, ill. változata is, amelynél az állító- és rögzítőegység a 4’ alsórészének 4 felfogólapja és 6 tartóelemének 5 támasztólapja egyaránt peremes tárcsaalakú síklapként van kialakítva, amelyek egymásra ferde E—E osztósík mentén fekszenek fel. A peremkerületek közelében azonos átmérő mentén a 4 felfogólapban és az 5 támasztólapban egyaránt íves 8, 8’ hornyok vannak kimunkálva, és (az egymáshoz képest helyzetbeállítás céljából elforgatható) 4’ alsórész és 6 tartóelem ezen 8, 8’ hornyokon átdugott anyás 9 szorítócsavarokkal van összeerősítve. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Szerkezet terepszinbből kiálló műtárgyak vagy egyéb szerkezetelemek altalajban való kihorgonyzására, főként lejtős területen, amely egy, altalajban kihorgonyzott alsórész ferdesíkú felfogólapján elforgathatóan és rögzíthetően feltámasztott tartóelemmel bíró állító- és rögzítőegységet tartalmaz, azzal jellemezve, hogy közös ferde osztósík (E—E) mentén egymásra felfekvő felfogólapot (4) és támasztólapot (5) tartalmazó állító- és rögzítőegysége van, amely egy, az altalajban létesített alaptestbe (2) a mindenkori telepszintre (1) lényegében merőlegesen beágyazott idomlemezhez (3) mereven csatlakoztatott, a terepszintbe (1) besüllyesztett készülékházban (10) van elhelyezve. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állító- és rögzítőegységnek elforgatással kombinált lineáris eltolással a készülékházon (10) belül tetszőleges helyzetbe beállítható és a beállított 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
