182452. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként helyettesített alkil--azoli-oxim-karbamátokat tartalmazó inszekticid akaricid és nematocid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

11 182452 12 A kísérleti eredményei-: azt mutatták, hogy a ta­lálmány szerinti készítmény hatóanyagai jobb ha­tással rendelkeznek, mint a technika állása szerint ismert, összehasonlítóként használt vegyület. jB) példa Tetranychus urticae elleni hatás vizsgálata (re­­zisztens) Oldószer: 3 súlyrész dimetil-formamid Emulgeátor: 1 súlyrész alkil-aril-poli(glikol­éter) Alkalmas hatóanyag-készítmény előállítása cél­jából 1 súlyrész hatóanyagot elkeverünk a fenti mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral, majd a ka­pott koncentrátumot vízzel 0,1 súly% végkoncent­rációra hígítjuk. Közönséges fonóatka és babfonóatka (Tetrany­chus urticae) valamennyi fejlődési stádiumában le- 5 vő egyedei által erősen megfertőzött babnövényeket (Phaseolus vulgaris) alaposan megöntözünk a fenti módon előállított, a kívánt koncentrációra hígított készítn 'én vekkel. Kívánt idő után meghatározzuk a %-os pusztulá- 10 si fokot. 100% azt jelenti, hogy valamennyi kártevő elpuszt ult, míg 0% azt jelenti, hogy egyetlen kárte­vő sem pusztult el. Az eredményeket a B táblázat tartalmazza. B táblázat: (I) általános képletű vegyületek hatása 15 Tetranychus urticae ellen Hatóanyag (példaszám, képletszám) X X’ B,1 R2 n Hatóanyag koncentrációja <%) Pusztulás (%) 2 nap után (i) F H H ch3 í 0,1 98 (3) Cl H H ch3 í 0,1 60 (5) Cl H H ch3 0 0,1 70 — F F H ch3 í 0,1 90 (i2) képletű ismert hatóanyag 0,1 0 A kísérlet végrehajtása során azt találtuk, hogy a találmány szerinti készítmény hatóanyagai jobb ha­tást mutatnak, mint az összehasonlítóként hasz­nált, a technika állása szerint ismert vegyület. C) példa Határkoncentráció-próba (gyökérszisztematikus hatás) Vizsgált kártevő : Myzus persicae Oldószer: 3 súlyrész aceton Emulgeátor: 1 súlyrész alkil-aril-poli(glikol­éter) Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása cél­jából 1 súlyrész hatóanyagot elkeverünk a fenti mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a fenti meny­­nyiségű emulgeátort, majd a kapott koncentrátu­mot vízzel hígítjuk. A kapott készítményt alaposan elkeverjük talaj­jal. Ennek következtében a készítmény hatóanyag­­koncentrációja egyáltalán nem játszik szerepet, csupán a talaj térfogategységre eső hatóanyagmeny- 35 nyiségnek van döntő jelentősége. Ezt a mennyisé­get pp n-ben (= mg/liter) adjuk meg. A készít­ménnyel elkevert talajt cserepekbe töltjük, majd a cserepekbe káposztanövényeket (Brassica oleracea) ültetünk. A növények a talajból veszik fel a ható- 40 anyagot, amely azután a levelekbe kerül. A gyökérszisztemikus hatás igazolása céljából 7 nappal a kezelés után a növények leveleit megfer­tőzzük a fenti kártevőkkel. További 2 nap elteltével kiértékeljük a kísérlet eredményeit az elpusztult 45 állatok megszámolásával vagy számuk megbecslé­sével. A pusztulási számokból levezetjük a ható­anyag g3:ökérszisztémás hatására jellemző %-os értékeket. 100% azt jelenti, hogy valamennyi vizs­gált kértevő elpusztult, míg 0%-ot akkor kapunk, 50 ha ugyanannyi kártevő van életben, mint a kezelet­len kontroll növények esetében. Az eredményeket a C táblázatban közöljük. C táblázat : (I) általános képletű vegyületek hatása Myzus persicae ellen Hatóanyag (példaszám, képletszám) X X’ U1 E,2 n Hatóanyag koncentrációja (ppm) Pusztulás . <%) (3) Cl H H ch3 1 5 100 (5) Cl H H ch3 0 5 100 (i3) (ismert) 5 0 (i4) (ismert) 5 0 7

Next

/
Thumbnails
Contents