182451. lajstromszámú szabadalom • Diklór-benzodioxol-származékokat tartalmazó inszekticid szer, továbbá eljárás a diklór-benzodioxol-származékok előállítására

7 182451 8 0,0-dimetil-0-(3-klór-4-metil-kumarin-7-il)-tiono-foszforsav-észter, 0,0-dimetil-2,2,2-triklór-l-hidroxi-etánfoszforsav­-észter, 0,0-dimetil-S-(metil-karbamoil-metil)-tionofo8z-forsav-észter. Az (I) általános képletű diklór-benzodioxol-szár­­mazékok az (V) általános képletű halogén-alkánok hatását is kedvezően befolyásolják. A képletben Hal’ jelentése klór- vagy brómatom, R1* jelentése hidrogénatom vagy hidroxilcsoport, R1* és R11 jelentése egymástól függetlenül halogén­atom, alkil vagy alkoxicsoport, R16 jelentése hidrogén- vagy halogénatom. Előnyösek azok a halogén-alkánok, ahol a kép­letben Hal’ jelentése klóratom, R1’ jelentése hidrogénatom R13 és Ru jelentése azonosan halogénatom, vagy 1—4 azénatomos alkoxicsoport, R15 jelentése halogénatom. Az alábbi halogén-alkánokat említjük meg : l,l,l-triklór-2,2-bisz(4-klór- illetve 4-metoxi­­fenil)-etán, Meglepő módon a találmány szerinti hatóanyag­kombinációk inszekticid hatása lényegesen megha­ladja az így es komponensek hatását illetve a kom­ponensek hatásának összegét. Továbbá, a találmány szerinti kombinációk hatása jelentősen nagyobb a 2- izopropoxi-fenil-N-metil-karbamátból és pipero­­nil-butoxidból álló ismert kombináció hatásánál. Az (I) általános képletű diklór-benzodioxol-szár­­mazékok nem csak a hatóanyagok egyfajta típu­sának hatékonyságát potencírozzák, hanem a leg­különbözőbb kémiai szerkezetű hatóanyagok hatá­sát is befolyásolják. Ennek következtében az (I) általános képletű benzodioxol-származékok előállí­tása és az azokat tartalmazó szinergista hatású kompozíciók a technika értékes gazdagítását jelen­tik. Az aktivátorként és/vagy szinergetikus hatású anyagként használható -benzodioxol-származékok közül előnyös vegyületek azok, amelyek képleté­ben R jelentése 1—6 szénatomos, egyenes vagy elá­gazó láncú alkilcsoport, célszerűen 1—4 szén­atomos alkilcsoport, 1—5 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkoxicsoport, célszerűen 1—4 szénatomos alkoxicsoport, . Például az alábbi csoportokat említhetjük meg : 3-metil-, 3-etil-, 3-(n-propil)-, 3-izopropil-, 3-(n­­-butil)-, 3-izobutil- 3-(szek-butil)-, 3-(terc-butil)-, 3- metoxi-, 3-etoxi-, 3-(n-propoxi)-, 3-izopropoxi-, 3-n(-butoxi)-, 3-izobutoxi-, 3-(szek-butoxi)-, 3-(terc­­-butoxi)-csoport. Az (I) általános képletű benzodioxol-szárma­zékok előállításához alkalmazott (la) általános képletű kiindulási vegyületek részben ismertek. Előállításuk önmagában ismert módon történhet , részben ismert (Ib) általános képletű pirokatechin­­származékokból, ahol R jelentése a fenti. Az (1b) általános képletű pirokateehin-származékokat diha­­logén-metánnal, például bróm-klór-metánnal reagál­­tatjuk, savmegkötőszer és hígítószer jelenlétében. Az (la) általános képletű kiindulási vegyületek például az alábbiak lehetnek: 3-metil-, 3-etil-, 3-(n-propil)-, 3-izopropil-, 3-(n­­butil)-, 3-izobutil-, 3-(szek-butil)-, 3-(terc-butil)-, továbbá 3-metoxi-, 3-etoxi-, 3-(n-propoxi)-, 3-izo­propoxi-, 3-(n-butoxi)-, 3-izobutoxi-, 3-(szek-but­­oxi)-, 3-(terc-butoxi)-, 1,2-metilén-dioxi-benzol. A találmány szerinti eljárás során az (la) álta­lános képletű vegyületek klórozását adott esetben alkalmas hígítószer jelenlétében végezzük. Hígító­szerként gyakorlatilag valamennyi közömbös szer­ves oldószer szóba jöhet. Idetartoznak például az alifás és aromás, adott esetben klórozott szénhid­rogének, így a benzol, toluol, xilol, metilén-klorid, kloroform, széntetraklorid, klór-benzol és diklór­­benzol. A reakcióhőmérséklet széles tartományon belül változhat. Általában 0 és 100 °C közötti hőmérsék­leten végezzük a klórozást, előnyösen 20 és 80 °C között. A reagáltatás többnyire atmoszférikus nyomáson történik.. Az (la) általános képletű benzodioxol-szárma­­zékot általában 2—4 mólekvivalens mennyiségű, előnyösen 2,2—3 mólekvivalens mennyiségű szul­­furil-kloriddal reagáltatjuk. A reakciópartnereket többnyire a fenti hígítószerek egyikében a megadott hőmérsékleten reagáltatjuk egymással. A reakcióelegy feldolgozása során vizes mosást alkalmazunk, majd a szerves fázist szárítjuk, és az oldószert vákuumban lepároljuk. A visszama­radó nyers terméket vákuumdesztillálással, illetve átkristályosítással tisztítjuk. A kapott terméket a törésmutatóval vagy a for­rásponttal illetve az olvadásponttal jellemezzük. A találmány szerinti aktivált és/vagy szinerge­tikus hatóanyag-kombinációt a növények jól tűrik, toxicitása melegvérűekre csekély, ugyanakkor pe­dig alkalmas állati kártevők, elsősorban rovarok elpusztítására, amelyek a mezőgazdaságban, a raktározásnál, az anyagvédelemben és a higiénia területén problémát jelentenek. Hatásuk kiter­jed a szokásos érzékenységű és rezisztens fajtákra, továbbá akár az összes, akár egyes fejlődési stádi­umra. A fenti kártevők közül például a követke­zőkre : Az Isopoda rendből például az Oniscus asellus, Armadillidium vulgare és a Porcellio scaber. A Diplopoda rendből például a Blaniulus guttu­­latus. A Chilopoda rendből például a Geophilus earpo­­phaus és a Scutigera fajták. A Symphyla rendből például a Scutigerella imma - culata. A Thysanura rendből például a Lepisma saecha­­rina. A Collembcla rendből például az Oznychiurus armatus. Az Orthoptera rendből például a Blatta orien­­talis, Periplaneta americana, Leueophaea maderae, Blattelia germanica, Acheta domesticus, Gryllo­­talpa fajták, Locusta migratoria migratorioides, Melanoplus differentialis és a Schistocerca gregaria. A Jiermaptera rendből például a Forficula auri­­cularia. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents