182446. lajstromszámú szabadalom • Beépített egyenirányítós váltakozóáramú generátor, elsősorban gépjárművek áramellátására
3 182446 4 A találmány tárgya beépített egyenirányítós és feszültségszabályozós váltakozóáramú generátor, melynek az állórészkoszorút befoglaló, és egyben a csúszógyűrűoldali csapágypajzs szerepét is betöltő háza kettős harang alakú, a házhoz illeszkedik egyoldalról a generátor hajtásoldali csapágypajzsa, ellenkező oldalról a generátor szerelvényeit rögzítő, célszerűen szigetelőanyagból készülő tárcsa alakú szerel vény tartó lap, melyen az egyenirányító diódák kivezetései három szintben központos elrendezésűek, továbbá melyen a generátor villamos fődarabjaihoz (állórész-tekercselés, egyenirányító diódák, gerjesztőkor, feszültségszabályozó — túlfeszültségvédő áramkör) csatlakozó érintkező sor, ill. sorok helyezkednek el; a feszültségszabályozó (vagy a síneket összekötésére alkalmazott dugós kapcsolat) eltávolításával a generátor villamosán fődarabjaira bomlik, ill. választható szét és megfelelő csatlakozóval felszerelt vizsgálókészülékkel egyszerűen diagnosztizálható. A gépjárművek egyenfeszültségű villamosenergia-ellátását többnyire beépített egyenirányítóval ellátott váltakozóáramú generátorok biztosítják. Ezekben a váltakozóáramú gépjárműgenerátorokban a villamos gép és az egyenirányító szerves egységet alkot. A generátorok elektronikus feszültségszabályozója, és az esetleges túlfeszültségvédelem sok esetben szintén a generátorban, ill. a generátoron helyezkedik el. A generátort a jármű motorja ékszíjkapcsolattal hajtja. A generátorok felerősítésére — különösen a haszonjárműveknél — két mód terjedt el. Az egyik az ún. fészkes felerősítés, melynél a generátor háza hengeres kiképzésű, és a rögzítés a belsőégésű motor e célra kialakított fészkében szorítókengyel segítségével történik. E megoldásnál, mivel a motor és a generátor egymáshoz viszonyított helyzete nem változtatható, különálló szíjfeszítőt kell alkalmazni. A másik megoldás, az ún. lengő vagy füles felerősítés, melynél a generátort a pajzsain lévő fülek furatain keresztül, az egyik furat körül elfordíthatóan rögzítik, ami lehetővé teszi a szíjfeszítés beállítását is. A rögzítés módjának megválasztása meghatározza a generátor mechanikai felépítését, és ezáltal a szükséges technológiát is. A fészkes beépítés céljára kialakított konstrukciók főbb ismérvei: — öntött alumínium csőház, általában beöntött lemezcsomaggal, — két darab különálló (hajtásoldali és hajtásellenoldalí) csapágypajzs, —; a kefetartó és villamos áramköri szerelvények a hajtás-ellenoldali pajzson helyezkednek el. Ilyen kivitelűek pl.: a BOSCH-oég TI jelű generátorcsaládja, a C. A. V. AC7 jelű generátorcsaládja, az Autóvillamossági Felszerelések Gyára VG 700 jelű generátor család ja haszonjárművekhez stb. A füles beépítés céljára kialakított konstrukciók főbb ismérvei: — felöntött rögzítőfülekkel ellátott hajtásoldali és hajtás-ellenoldali csapágypajzsok, — összekötőcsavarokkal a pajzsok közé fogott lemezcsomag. — a kefetartó és a villamos áramköri szerelvények a hajtás-ellenoldali pajzson vannak elhelyezve. Ilyen kivitelűek pl.: a BOSCH-cég KI jelű generátorcsaládja, a C. A. V. AC5 jelű generátorai, a LUGAS 15—18 ACR jelű generátorai, a Motorola SC sorozatú gépei, az Autóvillamossági Felszerelések Gyára VG200 jelű generátor családja, stb. személygépkocsikhoz, ill. haszonjárrnűvekhez. Mindkét beépítésű kivitelre jellemző, hogy az állórészen csapágytól csapágyig haladva két illesztőperem található, melyeket a villamos gép kis légrése miatt szűk megmunkálási tűréssel kell elkészíteni, ami — különösen öntöttvas pajzsok esetén — nagyon idő- és gyártóeszközigényes. A villamos áramköri szerelvények elhelyezése a két kivitelnél hasonló felépítésű, és azonos bonyolultságú. Megoldásaiknál hátrányos, hogy szerelvényezésük nem alkot önálló szerelési egységet, hanem alkatrészeit a csapágypajzs külső, vagy belső oldalára szerelik fel. Tekintettel arra, hogy a csapágypajzsok, mint teherhordó szerkezeti elemek fémből készülnek, az egyes áramköri szerelvények rögzítését minden esetben külön-külön szigetelni kell. Az elhelyezés módjától függ, hogy a villamosgép-egységet (alapgép), ill. a szerelvényezést milyen szerelési fázisban lehet ellenőrizni, ami típusonként változó és körülményes. Belülre épített szerelvényezés esetén a szerelvényezett pajzs ugyan előre vizsgálható, de maga a villamos alapgép csak viszonylag bonyolult végszerelési műveletek elvégzése után, végtermék állapotban ellenőrizhető. Kívülről szerelvényezett megoldásnál a villamos alapgép ellenőrizhető már közbenső szerelési fázisban is, viszont a komplett szerelvényrendszer ellenőrzése csak a készreszerelt generátorban lehetséges. A találmánnyal azonos rendeltetésű egyenirányítós váltakozóáramú generátort ismertet a BOSCH-cég 1 613 026 számú NSZK szabadalmi leírása, mely szerint a gép egyenirányító szerelvényei könnyen hozzáférhetők, és kívülről szerelhetők, hátránya azonban, hogy a hídegyenirányítók egyesítése csak a komplett gépen lehetséges, ugyanis az egyenirányító szerelvények a hajtás-ellenoldali pajzson vannak felszerelve, ill., a negatív diódák a pajzsba vannak besajtolva. A generátorház hajtás-ellenoldali pajzsán túlnyúló része keskeny nyitott teret vesz körül gyűrűszerűén, tehát nem képez a villamos szerelvények befogadására alkalmas teret, mert azok a pajzson részben szerelve, részben függesztve vannak. A generátor állórésze osztott és illesztőperemmel fogja közre a lemezcsomagot, a házat pedig a hajtásoldali pajzzsal, ill. annak illesztőperemével együtt összekötőcsavarok tartják össze úgy, hogy kettős harang alakú tere 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
