182427. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmánynövényekből szilázs, v szenázs készítésére
5 182427 6 4. példa Amennyiben a silózandó takarmány szénhidrátban gazdag, de fehérjében szegény, önmagában ismert karbamidos dúsítást végzünk. A mérgező hatás elkerülése érdekében a karbamidot célszerűen oldott formájában juttatjuk a silózott terményhez. A karbamid jelentős hányada lebomlik és a keletkező tejsav és illósavak megkötik és ez állat számára hasznosíthatóvá válik. A karbamidot egyenletesen kipermetezzük rétegenként a tömörítés során, vagy a szecskázott növényrészekkel még a tömörítés előtt elkeverjük, és úgy tömörítjük. Karbamidot adott esetben egyéb, az állattartásban ismert N-forrás adagolásával helyettesíthetjük. A fenti példák alapján előkészített szecskázott terményt célszerűen mobil oldalfalakkal rendelkező siló térbetonjára juttatjuk pl. billenős önürítő járműről oly módon, hogy a jármű nem hajthat a térbetonra vagy terményre, hanem a térbeton elérésekor arra ráürít, így nem szennyezhetik azt. A térbetonra billentett silótakarmányt célszerűen gumilánctalpas, tolólapos erőgéppel a silóban ékszerűen az egyik végfalhoz rendezzük, tömörítjük, előnyösen éktömörítéssel. A tökéletes anaerob körülmények biztosítására a tároló belső falára, azon túlnyúlóan ráterített PVC-fólia közé tároljuk a terményt oly módon, hogy a fóliaszegélyeket áthajtással és ragasztással egybefüggővé tesszük, így a siló falán át levegő a tárolt terményhez nem juthat. A silózott termény elrendezésére, éktömörítésére a már említett gumilánctalpas erőgép szolgál, amely a művelet tartama alatt a silótérből nem jöhet ki, így föld, egyéb szennyeződés a terménybe nem hordható be. A betárolt szilázs vagy szenázs magassága a tömörítés után 5—5,5 m lehet oly módon, hogy a siló közepe domborodó, kazal- vagy telőszerű legyen. A kazalszerű kialakítás célja, hogy a betárolt terményre hulló külső csapadék elvezethető legyen. A betárolás befejeztekor a siló falán túlnyúló fóliát a betárolt terményre ráhajtjuk, úgy, hogy az oldalról visszahajtott fóliavégek egymást átfedjék, és a visszahajtott fóliát összeragasztjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy amennyiben a fóliavégek nem érnének össze, külön fóliát terítünk ki és ragasztással a falat belülről elválasztó fóliavégekhez ragasztjuk. Ily módon elérjük azt, hogy a betárolt szilázs légmentesen lezárást nyer. Célszerű, ha a fentieknek megfelelően elkészített fóliarétegre egy további fóliaréteget fektetünk, és terheljük, ezzel biztosítva, hogy a fólia és a siló között levegő ne legyen, illetve a lehulló csapadék biztonsággal elvezetést nyerjen. A fentieknek megfelelően határolt, tömörített terményhalmazból adott esetben a korábban beépített légvezetéken át a levegőt kiszivattyúzzuk, elősegítve ezzel a tökéletesebb anaerob körülmények megteremtését. 5 A találmány nagy előnye, hogy mindenkor optimális minőségű szilázs, vagy szenázs készíthető, a betárolt termény szennyeződésmenlessége biztosított. A betárolást és kitárolást egyaránt szakaszosan is elvégezhetjük, mert a fólia elasztikusán illeszkedik a terményhez, megbontás 10 után visszatakarható, így légfelesleg bejutása, ezáltal káros erjedések elkerülhetők. További előnye a találmánynak, hogy a termény tárolására különleges célgépekre nincs szükség. 15 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás takarmánynövényekből szilázs vagy szenázs falközi silóban, fólia takarással való készítésére, mely- 20 nek során a szálastakarmányt 1,5—2 cm-nyi darabokra szecskázzuk és a szilázs vagy szenázs készítését a tárolandó anyag 30—40%-os szárazanyagtartalma mellett végezzük, azzal jellemezve, hogy a terményt előre elkészített mobil vagy legalább részben mobil oldalfalakkal 25 határolt térbetonra billentjük a jármű ráhajtása nélkül és a siló végfalánál kezdve, tolólappal ellátott, a térbetonon folyamatosan járatott erőgéppel a terményből ékszerű rézsűt képezve tömörítjük, miközben a termény szénhidráttartalmát adott esetben adalékanyagokkal 30 12—28%-ra egészítjük, a tároláshoz szükséges anaerob körülményeket a termény állandó éktömörítésével biztosítjuk, majd a szénhidrát káros ecetsavas erjedését az oxigén kizárásával, vajsavas erjedését pedig célszerűen vegyszerek adagolásával meggátoljuk, adott esetben az 35 anaerob körülményeket a fóliával fedett, tömörített szilázs vagy szenázs légfcleslegének kiszivattyúzásával biztosítjuk. 2 Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tartósítandó termény szén- 40 hidráttartalmát pl. melasz és/vagy más szénhidráttartalmú anyaggal növeljük, vagy adott esetben pufferanyaggal csökkentjük, a fehérjeszintet oldott karbamid vagy egyéb N-tartalmú anyaggal emeljük. 3. Az 1—2. igénypont bármelyike szerinti eljárás fo- 45 ganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szénhidráttartalom beállítására vagy a fölös növényi nedv felszívására pufferanyagként pl. sósavval kezelt szalmaszecskát és/vagy pelyvát használunk. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás 50 foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy tartósítószerként pH 4 értékig hígított hangyasavat és/vagy sósavoldatot használunk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 86.5615.66-4 Alföldi Nyomda, Debrecen Felelős vezető: Benkő István vezérigazgató
