182388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tájjellegű lucernafajták előállítására
182388 gyökerek telepítése révén eszközöljük, amelyből magot fogunk, így a környezeti viszonyok legjobb génikus anyagának paratípusait ivadékról ivadékra fenntartjuk. Az egyedek genotípusai, génösszességeik együttesen adják meg a termőhelyre kiválasztott populáció genotí- 5 pusát, beleértve a szerzetteket is, mert az egyedeken érvényesülő paratípusos környezeti hatások az egyedek összességére is rányomják a jellemző bélyegüket. A találmány előnye abban nyilvánul meg, hogy az irányított szelekció révén a termőhelyi adottságoknak leg- 10 jobban megfelelő tájfajták kerülnek termesztésre. A továbbiakban a találmány szerinti eljárás foganatosítási módját ismertetjük részletesen. A találmány szerinti eljárás értelmében a lucernatermesztő gazdaság által termesztett és bevált populáció- 15 ból, vagy a nemesítő által a tájjellegre ajánlott populációból indulunk ki. A kiválogatás alapanyaga tavaszi tiszta vetésű lucerna, melyet hektáronként 5—6 kg maggal egyenletesen vetettünk ki és biztosítottuk az állomány gyommentes- 20 ségét. A vetésterületről az első ízben legfeljebb két kaszálást veszünk le, amelyből az egyikkel megvárjuk a teljes virágzást. A következő év márciusában kiemeljük a gyökeres növényeket az egész területről. A kiemelés mélységét 25 úgy választjuk meg, hogy az a szántott réteg mélysége+-4-10 cm legyen. A kiemelés során pontosan ügyelünk arra, hogy a gyökereket ne sértsük meg és ne roncsoljuk azokat. Ezt követően a talajmaradványoktól és a száraz szár- 30 részektől gondosan megtisztított növényekből véletlen módszerrel mintegy 2000 db egyeden súlymérést végzünk. A mérési eredmény alapján a szelekciós határt úgy állapítjuk meg, hogy a gyökeres növények mintegy 30—40%-a továbbszaporitásra kerüljön. 35 A szelekciós határ megállapítása után a válogatást már szemre folytathatjuk. A kiválasztott egyedek gyökereit egységesen 25 cm-re vágjuk le éles szerszámmal roncsolásmentesen. Az így nyert gyökérdugványokat a kiszáradástól való 40 védekezés céljából kötegelve, nedves fóliába tekerjük és hűvös helyen, naptól kímélve tároljuk. ' A kiválasztott gyökérdugványokat a magtermesztő gazdaságba visszük és ott azokat még március folyamán beöntözés mellett eldugványozzuk. A dugványokat 45 50x50 cm-es kötésben telepítjük, hogy a későbbi gépi talajművelést biztosítsuk. A telepítés előtt indokolt esetben talajfertőtlenítést végzünk. Úgy a dugványok készítését megelőzően a lucernatermelő gazdaságban, mint a lucernamag termelő gaz- 50 daságban eldugványozott területen a termőtalaj trágyázásáról, a tápanyag utánpótlásról, a talaj táperejének biztosításáról és a növényvédelemről önmagában ismert módon gondoskodunk. A magtermelésre kiszemelt állomány kiválogatása a 55 vegetatív periódus során a szelekciós módszereknél ismert módon a tenyészcéltól függően történik. A találmány nem zárja ki annak lehetőségét, hogy más populációkból származó egyedeket is telepítsünk a magtermesztés során és szabad levirágoztatással gene- 60 ratív úton is befolyásoljuk a populáció összetételét. A magtermelés helyén nyert magokat az eredeti lucernatermesztő gazdaságba vetjük el, ily módon biztosítva a tájjellegnek megfelelő populáció egyedi és genetikai értékének kiaknázását. 65 A találmány szerint eljárva, egy kísérlet során kora tavasjzal egyéves lucernaállományból töveket szedtünk ki. A tövek kiemelését olyan géppel végeztük, amely alkalmas arra, hogy a lucerna gyökerét 25 cm mélységben elvágja és a gyökereket a talaj felszínére sorba rendezze. A földből kiemelt lucerna töveket összegyűjtöttük, majd fejlettségi különbözésük alapján nagyság szerint két csoportra válogattuk. Mindkét szétválogatott növénytömegből elkülönítve két parcellába 600—600 db egyedet ültettünk ki, 50 x 50 cm-es tőtávolságra, majd beöntöztük azokat. Az eredés gyakorlatilag 100%-os volt. A két állomány fejlettsége a vegetáció során szemmel láthatóan eltért egymástól. A nagyméretű gyökerek parcelláján a lucerna nagyobb volt és több hajtást nevelt, mint a kisméretű gyökérzetűek parcelláján lévő növények. Mindkét állományban reprezentatív fenológiai méréseket végeztünk 50—50 egyeden. Megmértük a zöld termés súlyát, a növény magasságát és a hajtások számát. A nagyméretű gyökerek parcelláján az átlagos zöla termés 395 g, a növény magassága 89 cm, a hajtások száma 39 db volt. A kisméretű gyökerek parcelláján a zöld termés súlya 304 g, a magasság 80 cm, a hajtásszám 36 db volt. Az állományról magot fogtunk. A nagyméretű gyökerek növényállományának magtermése 1218 g, a kisméretű gyökerek növéhyállományának magtermése pedig 770 g volt. A két csoport magtermeléséből kisparcellán kísérletet állítottunk be. A kísérleti parcellákon az első évben egy kaszálás, következő évben két kaszálás adatait mértük- A két év összesített adatait mértük. A két év összesített adatait értékelve megállapítottuk, hogy a nagyméretű gyökérállományú parcella magjaiból vetett zöldtermés menynyisége 30%-kal volt több, mint a másik parcella hozama. Egy újabb kísérlet során a telepítéshez szükséges egyéves gyökérdugványokat a termőhelyről szereztük be. A kiemelt gyökereket most 3 csoportra osztottuk: erős, közepes és gyenge jelöléssel. A gyökereket a magtermelés helyén eltelepítettük. A telepítés évében végzett egy kaszálás és a következő évi két kaszálás átlag adatai alapján a következő eredményeket mértük : Erős gyökérzetűek: 374 g, 83 cm magasság, 38 db hajtás ; közepes gyökérzetűek : 306 g, 80 cm magasság, 27 db hajtás ; gyenge gyökérzetűek : 300 g, 78 cm magasság, 25 db hajtás. A kísérletben szereplő egyedeket szénhidrát-tartalomra való szelekciós célokra használtuk. A három eltérő csoport egyedének átlagos szénhidráttartalma az alábbiak szerint tért el egymástól : az első csoport szénhidrát-tartalma 4,93% a második csoport szénhidrát-tartalma 4,54% a harmadik csoport szénhidrát-tartalma 3,75% A fogott magok elvetése után nyert szaporulatnál a szénhidráttartalom vonatkozásában a jellemző eltérések megmaradtak. Mindkét értékelhető kísérlet eredménye igazolta, hogy a lucerna gyökértartalom útján való szelekciója úgy a 2
