182366. lajstromszámú szabadalom • Nagy stabilitású, vizes szénhidrogén-emúlzió
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ÓD 182366 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: (22) 1981. VIII. 3. (21) 2256/81 Nemzetközi osztályozás : (51) NSZOj C 10 L 1/32 Közzététel napja: (41) 1983. (42) III. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: (45) 1986. X. 31.-, „ -***»"* Feltalálók : (72) Szabadalmas : (73) Csikós Rezső okl.vegyészmérnök, Veszprém 28% Babóczky Ervinné dr. Magyar Ásványolaj és Földgáz oki. vegyészmérnök, Veszprém 27% Dr. Machács Miklós oki. villamosmér- Kísérleti Intézet, Veszprém nők, Budapest 11% Harsányi Imre oki. vegyészmérnök, Fűzfőgyártelep 11% Tóth Albert oki. vegyészmérnök, Budapest 6% Perger Róbert oki. gépészmérnök, Budapest 6% Dr. Bencze Péter oki. vegyészmérnök, Veszprém 6% Dr. Báthory József oki. vegyészmérnök, Veszprém 5% (54) Nagy stabilitású, vizes szénhidrogén-emulzió 1 A találmány tárgya sokoldalúan felhasználható, igen stabilis vizes szénhidrogén-emulzió. Az emulziók felhasználhatók Otto- és Diesel-motorok üzemanyagaként és kazánok, bojlerek tüzelőanyagaként. Alkalmazásuk folytán az égési folyamat javul, és ez egyrészt 5 energiamegtakarítást biztosit, másrészt pedig az égetés után kibocsátott környezetszennyező, káros gázokban a korom, füst és nitrogén-oxidok mennyisége csökken. A szénhidrogének drágulása miatt a takarékosságra törekvés és a szigorú környezetvédelmi előírások külö- 10 nősen szükségessé teszik az ilyen korszerű és gazdaságos üzem- és tüzelőanyagok előállítását. A szénhidrogének égési tulajdonságainak javítása külön vízadagolással régóta ismert [688 245. számú USA-beli szabadalmi leírás]. Két évtizede a vizet szén- 15 hidrogénekben emulgeálva alkalmazzák [Ivanov, V. M. : Akad. Nauk., Sz. Sz. Sz. R. 11, 156 (1959), 969 051. számú brit szabadalmi leírás]. Az üzem-, illetve tüzelőanyagokban emulgeált víz égésjavító hatását a szakirodalom a következőkkel ma- 20 gyarázza. A szénhidrogén égésének sebessége egyenesen arányos az égésben részt vevő cseppek felületével. A tiszta üzem- és tüzelőanyagok porlasztásakor kapott cseppek átmérője 30—100 mikrométer. Az emulzióban jelen levő 0,1—10 mikrométer átmérőjű vízcseppek az 25 égési térben a hő hatására a szénhidrogénnél előbb elpárologva „mikrorobbanást” idéznek elő, amely a porlasztó« víz/szénhidrogéncseppeket tovább aprózza. Ennek következtében az összesített égési felület megnövekszik, az égés kevesebb levegőt igényel, továbbá gyor- 30 2 sabb és egyenletesebb lesz. A víz párolgása viszont a lánghőmérsékletet csökkenti és megakadályozza a lokális túlmelegedéseket. A kevesebb levegő és az alacsonyabb hőmérséklet csökkenti a nitrogén-oxidok keletkezési lehetőségét. A levegőben levő nitrogén és oxigén az égési térben 1300 °C felett részben nitrogén-oxidokká alakul. A szénhidrogénekben levő nitrogén pedig már 600—900 °C közötti hőmérsékleten is oxidálódik. A tökéletesebb égés csökkenti a koromtartalmat, de a csökkentésben valószínű, hogy a vízgázreakciónak is van szerepe. A tökéletesebb égés, valamint a kis levegőfelesleggel való égetés folytán a füstgázban nagymértékben bekövetkező oxigénkoncentráció-csökkenés hatására javul a termikus hatásfok, és ez végül is anyagmegtakarításhoz vezet [Ihara H., Gijutsu Shiryo : 53, 48—53 (1979)]. A jelenleg használt égésjavító adalékoknak nincs ilyen összetett hatásuk, mivel csak a kibocsátott nitrogén-oxidok vagy csak a korom és füst mennyiségét csökkentik. Égésjavitó adalékként az irodalom szerint általában nagy fémtartalmú olajoldható sókat használnak [3 413 102. számú USA-beli szabadalmi leírás; Tóth A. és mások : MÁFKI Közleményei, 20, 203—225 (1979)], de alkalmazásuk nagyobb motorkopást és másodlagos szennyezést okoz [Malyavinskii, L. V. : Chem. Technoi Fuels Oils, 12, (11) 875 (1976)]. A szénhidrogének és a víz egymással nem elegyíthetők, ezért csak kolloid oldat állítható belőlük elő. A kolloid oldatok közül az emulziók előállíthatók mechanikai úton — a diszpergálandó anyagnak a disz-182366
