182350. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porózus műanyagok porózus szerkezetének meghatározására
(19) HU MAGYAR SZABADALMI (H) 182350 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás : Bejelentés napja: (22) 1981. VI. 16 (21) (1776/81) (51) NSZOj G 01 N 15/08 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: (41) 1983. (42) IV. 28. Megjelent: (45) 1986. X. 31. ?. A. SmíjJjIvsI Ií[ J. V -Feltalálók : (72) (73) Dr. Horváth Tibor gyógyszerész, 60% Csiba András vegyészmérnök, 40% Budapest (54) Eljárás porózus műanyagok pórus szerkezetének meghatározására 1 A találmány tárgya eljárás porózus műanyagok pórusszerkezetének meghatározására, pontosabban a nyitott és zárt pórusok térfogatának, valamint a vázanyag térfogatának megállapítására. Ismeretes, hogy a porózus műanyagok számos alapvető tulajdonsága függ a pórusszerkezettől (pórusalak, pórusméret, pórustérfogat, póruseloszlás). A porózus anyagok pórusszerkezete befolyásolja a vizsgált anyag gáz-, illetve folyadékadszorpciós képességét, szilárdságát, rugalmasságát, külső behatásokkal szembeni ellenállását stb. Tekintettel arra, hogy a pórusszerkezettől a pórusos műanyag alapvető fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságai nagymértékben függnek, nyilvánvalóan az anyagnak ez a jellemzője meghatározó abban a tekintetben is, hogy valamely termék milyen funkció ellátására alkalmas, igy tehát a felhasználási terület, illetve a minőség tekintetében fontos adatot képvisel. Az előző okok miatt többféle eljárást dolgoztak már ki a porózus műanyagok porozitásának vizsgálatára. Ismeretes az a körülmény, hogy a porózus anyagokat általában a fajlagos felület megadásával jellemzik. A fajlagos felület meghatározása rendszerint a gázadszorpciós izoterma alapján történik [Brunauer, S., Emett, P. H„ Teller, E. : J. Am. Chem. Soc. 60. 309 (1938) ; Harkins, V. D., Jura, G. : J. Am. Chem. Soc. 66, 1366 (1944)]. Ennek a módszernek a hátránya azonban, hogy sok esetben nem elegendő a vizsgált termék szerkezetével kapcsolatos kérdések tisztázására a fajlagos felület ismerete, hanem a pórusokkal kapcsolatban egyéb rész-2 letek vizsgálatára is szükség lenne; például gyakran szükség lehet a nyitott és zárt pórusok arányának ismeretére is. Ugyancsak ismert az az eljárás, ami szerint egy adott 5 anyaggal kapcsolatban végzett nagyszámú vizsgálat eredményeiből következtetve az egyes pórusos anyagokat egy-egy pórusmodellhez csoportosítják, mely az adott anyag pórusrendszerét jól közelíti [Karnaukov, A. P. : Kinetika i Katalizd 583 (1962) ; 5 172 (1967)] és az 10 egyes pórus-típusokra különféle összefüggések alapján számítják a kívánt jellemzőket. Ennek a módszernek a kátránya, hogy bizonyos pórus-típusokkal kapcsolat- 1 an dolgozták csak ki a meghatározás módját, illetőleg az ahhoz kapcsolódó matematikai számításokat, ezért 15 rsm alkalmazható általános érvénnyel. Több ismert eljárás létezik a gázadszorpciós úton való Eórusszerkezet vizsgálattal kapcsolatban; ezek azonban egyrészt bonyolult matematikai számításokat tesznek szükségessé, másrészt pedig alkalmazásuk nem teljesen 20 egyértelmű, miután különféle elvi meggondolásokból i aduinak ki, és egyéni mérlegelés kérdése, hogy melyik módszert választják. Ismert továbbá a póruseloszlás higanyporoziméterrel történő meghatározása is, mely azonban nem szolgáltat 25 mindenkor megbízható eredményt. Ennek oka abban kereshető, hogy adott nyomáson a pórusok egy része megtelik higannyal, ugyanakkor másik részük — alakj rkból eredően — ugyanezen a nyomáson nem tud telít ídni. Az ilyen szűk járatú pórusok csak nagyobb nyo- 30 máson lennének telíthetők, azonban ekkor előfordulhat, 182350
