182285. lajstromszámú szabadalom • Sátorszerkezetű épület, különösen mezőgazasági létesítményekhez, valamint eljárás ilyen épületek létesítésére
3 182285 4 tokkal van alsó és felső pontokon rögzítve. Az oszlopok alsó végükkel a talajba vannak befogva. Az oszlopok alsó végének bebetonozására, alaptesthez kapcsolására nincs szükség. Az épület egy másik kiviteli alakja szerint az oszlopok a térlefedő elemet tartó kötél vagy kötelek által az oszlopra kifejtett erő ellensúlyozására — célszerűen kötéllel, kábellel vagy hasonlóval — ki vannak horgonyozva. Célszerű továbbá, ha a kihorgonyzó kötél vagy hasonló alsó vége a talajba ágyazott testhez, például úsztatott betontesthez van rögzítve. A hártyaszerű alkotó térlefedő elem kétirányban görbült, feszített felületű. Egy további találmányi ismérv szerint két, egymástól távközzel húzódó sorban elhelyezett oszlopai vannak, és az egymással szemben elhelyezkedő oszlopok által alkotott oszlop-párokhoz legalább egy—egy célszerűen több —, a térlefedő elemhez csatlakoztatott tartókötél kapcsolódik. Célszerűen egy-egy oszloppárhoz egy-egy olyan kötél csatlakozik, amely az oszlopok felső vége tartományában rögzített csigákon van átvezetve, és a hajlékony térlefedő elemhez annak a tervezett gerincvonala tartományában rögzített gyűrű, horog vagy hasonló elem útján csúszó kapcsolattal van csatlakoztatva. A kétszer görbült felület oly módon alakítható ki, hogy a hajlékony térlefedő elemhez a gerincvonal és az alsó peremek közötti tartományokban egy-egy, az [oszlop-párok oszlopainak felső vége tartományában rögzített csigákon átvezetett, és alsó végükkel a térlefedő elemhez rögzített kötelek vannak csatlakoztatva. Ebben az esetben a kötelek és a hajlékony térlefedő elem kapcsolatának tartományában a térlefedő elem meg van erősítve, célszerűen a saját anyagából készült erősítősávval meg van vastagítva. Egy másik találmányi ismérv szerint a gyűrű, horog vagy hasonló elem a hajlékony térlefedő elemhez menetes szár, valamint — célszerűen fémanyagú, például acélanyagú — tárcsa, továbbá menetes rögzítőszervek segítségével van csatlakoztatva, mimellett a tárcsa a térlefedő elem alsó felületéhez illeszkedik, és alulról például anyával, felülről pedig kúpos rögzítőtesttel van a térlefedő elemhez szorítva. Célszerű, ha a kötelek hozzájuk csatlakoztatott ellensúlyokkal vannak megfeszítve, feszített helyzetben tartva. Az oszlopok függőleges, vagy lényegében függőleges helyzetűek, vagy pedig az oszlopok ferde helyzetűek oly módon, hogy felső végük felülnézetben a talajba ágyazott talppontjukon kívül, a lefedett tértől elfelé mutató irányban helyezkedik el. Egy további találmányi ismérv szerint a hajlékony térlefedő elem alsó peremei mentén legalább az oszlopokhoz, és célszerűen az oszlopok közötti helyeken is — ez utóbbi esetben például kábelhez vagy hasonló elemhez — rögzítve van. A találmány szerinti eljárásra az jellemző, hogy az oszlopok között elhelyezett hajlékony térlefedő elemet az oszlopok felső tartományában átvezetett, és a hajlékony térlefedő elemhez csúszó kapcsolattal csatlakoztatott, annak felfüggesztésére szolgáló kötelek segítségével felemeljük és megfeszítjük. A térlefedő elem tervezett helyzetének elérését követően a köteleket — célszerűen rugalmas elmozdulásukat megengedő módon rögzítjük. A térlefedő elemet alsó peremei tartományában több ponton ugyancsak rögzítjük. Az eljárás egy. előnyös foganatosítási módja szerint a kötelek megfeszítését és rögzítését ellensúlyok segítségével hajtjuk végre, amelyeket az oszlopok felső tartományában rögzített csigákon átvezetett köteleknek a külső ágán rögzítünk. Egy másik találmányi ismérv szerint a köteleket az oszlopok kifelé döntésével feszítjük meg és az oszlopokat kifelé döntött ferde helyzetükben — például a kötelek lehorgonyzásával — rögzítjük. Végül előnyös, ha a hajlékony térlefedő elemet legalsó és legfelső rögzítési pontjai közötti helyeken is megfeszítjük, és ezáltal kétszer görbült felületet alakítunk ki. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők : Az épület tere úgy van lefedve, hogy belső megtámasztó szerkezetekre nincs szükség, ezáltal rendkívül nagymérvű flexibilitással rendelkezik, univerzális jellegű, és széles körben alkalmazható. A kétirányban görbült, kiegyensúlyozottan előfeszített, rugalmas kötésekkel kapcsolt hártyafelület stabil szerkezet. Elsősorban fűtést nem igénylő létesítményekhez alkalmazható, szükség esetén azonban — belső szigeteléssel — az épületek „téliesíthetők” is. Az alátámasztó szerkezetek, vázszerkezetek elmaradása miatt az anyagköltség is minimális, korrózióveszély gyakorlatilag nincs. A nagy fesztávolságú és magas térben a mozgás nem korlátozott, bármilyen gépi technológia megvalósítható. Az egész épület költségszintje olyan alacsony, hogy a szerkezet — alkalmazási területétől függően — fél-egy év alatt megtérül. A ponyva rugalmas, és kötélzetre feszített állapota lényegesen meghosszabbítja a ponyva élettartamát a vázszerkezetre felszerelt ponyvákhoz képest. Az épület, rendkívül rövid idő — gyakorlatilag néhány hét alatt megépíthető. A tartókötél-rendszer gyakorlatilag valamennyi olyan, a kereskedelmi forgalomban kapható műanyagponyva-féleségekhez alkalmazható, amelyek egyébként tartóvázon történő elhelyezésre megfelelnek. A térlefedő elemről nagyobb havazások esetén a hó eltávolítandó, állattartó épületeknél azonban a termelt animális hő a havat a felületről leolvasztja. A függesztőtárcsák számának növelésével, és a feszítési ív vonalában ún. vállpánt beiktatásával a hóterhelésre való teherbírás is biztosítható. A találmány szerinti épület alkalmas gabona, műtrágya, széna stb. tárolására, de gépszínként is alkalmazható. Az állattenyésztésben termelő istállók, növendékistállók, juhhodályok és hasonlók céljára építhetők például találmány szerinti sátorszerkezetű épületek. A zöldségtermesztésben használt drága fólia-alagút vasszerkezetét a találmány szerinti épület kiváltja. Napfénytűrő PCV-ponyva vagy fólia felhasználásával növényházak is építhetők a találmány szerinti eljárással. Gazdasági rendeltetésű épületek mellett az épület sportlétesítményekhez (kisebb sportpályák, uszodák stb. lefedése) is alkalmas. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek az épület egy előnyös kiviteli alakját, néhány szerkezeti részletét, és különféle építési fázisait szemléltetik. A rajzokon az 1. ábrán az épület perspektivikus nézetben látható : a 2. ábra az 1. ábra szerinti épület alaprajza; a 3. ábra a 2. ábrán bejelölt A—A vonal mentén vett keresztmetszet ; a 4. ábrán az 1. ábra szerinti épület létesítésének egy közbenső fázisát szemléltettük, ugyancsak perspektivikus nézetben; az 5. ábrán nagyobb méretarányban látható a 3. ábrán feltüntetett B részlet ; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
