182279. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egyetlen adatátviteli vonalra T elágazással kapcsolódó kommunikációs berenezések vonalhasználatának osztott vezérlésére
7 182279 8 A találmány egyik változata szerint a következő sorrendben engedélyezzük az egyes berendezések vonalra kapcsolását: — az első időintervallumban a kilépett vevő részére; — a második időintervallumban a vonalra utoljára rákapcsolódott, a megcímzett vevőtől még visszajelzést nem kapott adó részére; — a harmadik időintervallumban, s azon belül a prioritási fokozatok fontossági sorrendjében egymást követő időrésekben a megfelelő prioritási fokozatba sorolt adat átvitelét kezdeményező bármely berendezés részére egyidejűleg oly módon, hogy ütközés fellépése esetén az addig egyenrangúként kezelt berendezések elhallgattatása utáni várakozást követően ún. sorrendintervallumot iktatunk be, melyben az ütköző berendezések valamelyikének vonalra kapcsolását az egyes berendezésekhez rendelt sorszámok szerinti gépsorrend szigorú betartásával a sorrendben következő berendezés számára tesszük lehetővé a megfelelő sorrendű időrésen belül; — a negyedik időintervallumban a prioritást nem élvező adat átvitelét kezdeményező berendezések mindegyike részére egyenlő eséllyel oly módon, hogy random-generátor által szolgáltatott, s így ciklusonként sztohasztikusan változó sorrendű időrésekben a mindenkori soron következő berendezés vonalra kapcsolását engedélyezzük, és a mégis fellépő ütközés esetén sorrendintervallumot iktatunk be és szigorú gépsorrend szerint egymást követő időrésekben az így soron következő berendezést kivéve, a többi berendezésre egyidejűleg letiltójeleket adunk; — az ötödik időintervallumban — mely a vonal bármilyen újabb lefoglalásáig tart — bárminemű adatátvitelt kezdeményező bármelyik berendezés részére egyidejűleg oly módon, hogy ütközés esetén ugyancsak szigorú gépsorrendben engedélyezzük egymás után az ütközésben részt vett berendezések közül a soron következőnek a vonalra kapcsolását; — és ezt a folyamatot minden esetben megismételjük, amikor a vonal — bármi módon való lefoglalás után — újra szabaddá válik. A találmány másik változata az elsőként leírt változattól abban tér el, hogy — a harmadik és negyedik időintervallumokat egyetlen módosított harmadik időintervallummá öszszevonva — a módosított harmadik időintervallum utolsó időrésében tesszük lehetővé a prioritást nem élvező adat átvitelét kezdeményező bármely berendezés részére egyidejűleg a vonalra kapcsolást és valamely ütközés fellépésekor annak feloldását — az utolsó időrésben vagy valamennyi időrésre kiterjedően — úgy végezzük, hogy az ütközések és vonalfoglalások adatait tárolóban rögzítjük és az ütközés fellépése után két—első, illetve második — sorrendintervallumot iktatunk be, és az első sorrendintervallumban csak olyan — soron következő — berendezés részére engedélyezzük a vonalra kapcsolást, melynek sorszáma magasabb, mint a vonalat már lefoglalt berendezésként a tárolóban nyilvántartott berendezésiek legmagasabb) sorszáma, (ebben az összehasonlításban — a ciklusok körkapcsolásának analógiájára — az i = 1 sorszámot a megelőző ciklus i = n sorszámánál magasabbként figyelembe véve), míg a második sorrendintervallumban a szigorú gépsorrend szerinti bármely soron következő berendezés vonalra kapcsolását — a részére biztosított időrésen belül — engedélyezzük. A találmány szerinti eljárás további változata az elsőként leírt változattól abban tér el, hogy a harmadik és a negyedik időintervallumok helyébe lépő két sorrendintervallumot iktatunk be, az ütközések és vonalfoglalások adatait tárolóban rögzítjük és az első sorrendintervallumban csak olyan — soron következő — berendezés részére engedélyezzük a vonalra kapcsolást, amelynek sorszáma magasabb, mint a vonalat már lefoglalt berendezésként a tárolóban nyilvántartott berendezésiek legmagasabb) sorszáma (ebben az összehasonlításban — a ciklusok körkapcsolásának analógiájára — az i = l sorszámot a megelőző ciklus i = n sorszámánál magasabbként figyelembe véve), míg a második sorrendintervallumban a szigorú gépsorrend szerinti bármely soron következő berendezés vonalra kapcsolását—a részére fenntartott időrésen belül — engedélyezzük. A találmány szerinti vezérlési eljárással tehát a következő hálózati működést tűzzük ki célul: 1. Ha egyszer egy kommunikációs berendezés lefoglalta a vonalat, akkor kiválasztott párjával mindaddig fenn tudja tartani a kommunikációs kapcsolatot a vonali meghibásodások ellenére is, amíg azt az alkalmazott vonali protokoll, illetve az átvinni szánt információ mennyisége megkívánja. Ily módon tulajdonképpen a hálózat egymással kommunikáló berendezéseinek dinamikus pont-pont kapcsolata realizálható, ami szoftver szempontból előnyös és véd az üzenettorlódásoktól is, mert a berendezést csak akkor teszi hozzáférhetővé a többi — vele kommunikálni kívánó — berendezés számára, ha a fogadó berendezés erre a célra már felszabadult, ha már befejezte a megelőző üzenetváltást. 2. Hibás átvitel esetén a hibás blokk vagy üzenetcsomag legyen a csomag végétől számított minimális — néhány karakteridőnyi, 20—40 gs-os —'késedelemmel megismételhető. Ez a tulajdonság a kapcsolattartás találmány szerinti biztosításával függ össze és olyan új — hatásfokot növelő, protokoll kezelést egyszerűsítő — tulajdonság, mely a technika állása szerinti rendszerekkel nem biztosítható, azokra nem jellemző. 3. Legyen biztosított az üzenetek sürgősség szerinti továbbíthatósága — a Hyperchannel módszernél ehhez szükséges időrésszámnál, illetve az időrések eredő időtartamánál kisebb időrésszámmal, illetve kisebb eredő időtartammal. így az üresjáratok jelentős csökkentése tovább javítja a berendezés információ-átviteli hatásfokát és a teljes rendszerét is. 4. A nem sürgős, kitüntetett prioritási fokozatba nem sorolt üzeneteknek fenntartott időintervallumban egyetlen gép sem legyen olyan helyzetben, hogy állandó kérés esetén mindig ez a berendezés kerüljön ki győztesen a vonalért folyó versengésből, vagyis ilyen esetben ne érvényesüljön a Hyperchannel módszerre jellemző szigorú prioritási sorrend. 5. Még ritkán sem fordulhasson elő halmozott összeütközés, mely fontos üzenet átvitelét esetleg a megengedettnél hosszabb időn át késleltetheti, és így a rendszer működésképtelenségét okozhatja. 6. Végül célul tűztük ki olyan — egyszerűbb, a Hyperchannel módszeréhez hasonló, de a gépek egyenrangúságát magasabb szinten megközelítő és az 1. és 2. pontban leírt célkitűzéseket teljesítő előnyös tulajdonságokat is biztosító vonalfoglalási eljárás kidolgozását, mely éppen működési és hardverszerkezeti egyszerűségénél és a fent vázolt szolgáltatásokat maradéktalanul biztosító tulajdonságainál fogva szélesebb körű alkalmazásra számíthat. A találmányt részletesebben további ábrák segítségével magyarázzuk. A 8—10. ábrák a különböző találmány szerinti eljárásváltozatok diagramjai, a 11—14. ábrák az eljárás foganatosítására kialakított hardver eszközök tömbvázlatai. Az ábrákon a nagy T betű valamely Ti időintervallumot vagy időrést jelent [i jelentése valamely kisbetűik) vagy számjegyiek) vagy ilyenek kombinációi], az i index a rendszeren belül ezen Ti időintervallum vagy időrés funkciójára is utal; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
