182265. lajstromszámú szabadalom • O-Alkil-S-Ó(elágazó szénláncú alkil)-alkilfoszfono-ditioát-származékokat hatóanyagként tartalmazó inszektici és nematocid készítmények, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására

5 182265 6 Nedvesíthető por bemutatására szolgál a következő példa is : hatóanyag (4. példa) 50 s% nátrium-alkil-naftalinszulfonát 2 s% kis viszkozitású metil-cellulóz 2 s% kovaföld 46 s°/. Másik nedvesíthető por a következő összetételű le­het: hatóanyag (7. példa) 90 s0/o hátrium-dioktil-szulfoszukcinát 0,2 s% szilícium-dioxid 9,8 s% Egy 70 s% hatóanyagot tartalmazó permetpor a kö­vetkező alkotórészekből áll : hatóanyag (5. példa) 700 g nátrium-dibutil-naftilszulfonát 50 g naftalinszulfonsav, fenolszulfonsav és formaldehid 3:2:1 arányú kondenzátuma 30 g kaolin 100 g champagne-i kréta 120 g 40 s% hatóanyagot tartalmazó permetport a követ­kező alkotórészekből készítünk : hatóanyag (6. példa) 400 g nátrium-ligninszülfonát 50 g nátrium-dibútil-naftalinszulföriát 10 g kovasavgél 540 g 25 s% hatóanyagot tartalmazó permetport állítunk elő a következő alkotórészekből: hatóanyag (10. példa) 250 g kalcium-ligninszulfonát 45 g champagne-i kréta és hidroxi-etil­­-celluióz egyenlő súlyarányú keveréke Í9 g nátríum-dibutil-naftalin-szulfonát 15 g szilícium-dioxid 159 g champagne-i kréta 195 g kaolin 281 g Az alábbi alkotórészekből 25 s% hatóanyagot tartal­mazó permetport készíthetünk, hatóanyag (6. példa) 250 g izooktil-fenoxi-poli(oxi-etilén)-etanol 25 g champagne-i kréta és hidroxi-etil-cellulóz egyenlő súlyarányú keveréke 17 g nátrium-alumínium-szulfát 543 g kovasavgél 165 g 10 s°/o hatóanyagot tartalmazó permetport készít­hetünk a következő alkotórészekből: hatóanyag (2. példa) 100 g telített zsírsav-szulfátok nátriumsóinak keveréke 30 g naftalinszulfonsav és formaldehid kondenzátuma 50 g kaolin 820 g A megadott összetételű permetporok vagy nedvesít­hető porok előállításához a hatóanyagot bensőségesen összekeverjük az adalékanyagokkal, majd a keveréket malomban vagy más alkalmas őrlőberendezésben meg­őröljük. Megfelelően nedvesíthető és szuszpendálható permetporokat kapunk, amelyek vízben bármilyen kí­vánt koncentrációban szuszpendálhatók, és a szuszpen­ziót különösen előnyösen használhatjuk növények le­veleinek kezelésére. A nedvesíthető porok helyett pasztákat is készíthe­tünk. A paszták előállításának körülményei és módsze­rei, továbbá felhasználásuk hasonló, mint a nedvesít­hető poroké vagy permetporoké. Mint már említettük, a diszperziók, azaz a találmány szerinti nedvesíthető porok vízzel való hígításával ka­pott készítmények is a találmány keretébe tartoznak. A permedé meghatározás olyan készítményeket jelöl, amelyek vízzel hígítottak, és ebben a formában hasz­nálhatok. A vizes diszperziók vagy vizes emulziók vagy per­­metlevek bármely alkalmas módon, elsősorban perme­tezéssel juttathatók ki, általában hektáronként 100— 1200 liter permedének megfelelő mennyiségben. A talajra juttatható — elsősorban féregirtásra alkal­mas — granulátumokat általában úgy állítjuk elő, hogy méreti,k 0,1—2 mm, és előállításuk agglomerálással vagy i npregnálással valósítható meg. A granulátumok előnyösen 1—25 s% hatóanyagot és 0—10 s% adalékot, így stabilizátort, a kibocsátás sebességét lassító adalékot, kötőanyagot és oldószert tartalmaznak. Például a következő alkotórészekből készíthetünk granulátumot : hatóanyag (3. példa) 50 g epiklórhidrin 2,5 g cetil-poli(glikol-éter) 2,5 g poli(etilén-glikol) 35 g kaolin (szemcseméret: 0,3—0,8 mm) 910 g A hatóanyagot összekeverjük az epiklórhidrinnel, és a keveréket 60 g acetonban diszpergáljuk, majd hozzá­adjuk a poli(etilén-glikoI)-t és a cetil-poli(glikol-éter)-t. A kaolint megnedvesítjük a kapott diszperzióval, majd az acetont vákuumban elpárologtatjuk. A találmány szerinti készítmények diszperziók vagy emulziók is lehetnek. Minthogy a hatóanyagok vízben lényegében oldhatatlanok, a hatóanyag egyenletes disz­perziójának az előállítása céljából kis mennyiségű kö­zömbös, nem fitotoxikus, olyan szerves oldószer hozzá­adása a kívánatos, amely vizes közegben könnyen disz­­pergálható. így például hatásos folyékony készítményt állíthatunk elő a hatóanyagból, acetonból vagy eta­­nolból, vízből és egy felületaktív szerből, így polioxi­­etilénszorbitánmonolaurátból (Tween 20) vagy bár­milyen más, ismert felületaktív szerből. A készítmények lehetnek por alakúak vagy szemcsé­­zettek is. így például a hatóanyagot 5—20 súly% meny­­nyiségben összekeverhetjük egy megfelelő szilárd hor­dozóanyaggal, így kaolinittal, bentonittal vagy talkum­mal. Rovarirtás céljára általában 0,01—1 súly% ható­­anyagkoncentrácíójú készítményeket használunk. Ne­­mafocidokként hektáronként 0,48—4,85 kg hatóanyag­nak megfelelő mennyiségű készítményeket alkalma­zunk. Ideális körülmények között — a kiirtandó kárte­vőtől függően — az alacsonyabb mennyiség megfelelő védelmet nyújthat. Másrészt rossz időjárási körülmé­nyek, kártevő rezisztencia és más tényezők szükségessé tehetik nagyobb hatóanyagmennyiségek alkalmazását. Ha a kártevő a talajban szaporodik, a készítményt bármilyen szokásos módon egyenletesen eloszlatjuk a kezelendő területen. A hatóanyagot bemoshatjuk a ta­lajba oly módon, hogy a területre vizet permetezünk vagy ráhagyhatjuk a természetes esőzésre. A felvitel után a készítményt eloszlathatjuk a talajban szántás­sal vagy tárcsázással is. A készítményt vetés előtt, vetés útin, azonban csírázás előtt vagy pedig csírázás után alkalmazhatjuk. A találmányt az alábbi példákkal szemléltetjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents