182253. lajstromszámú szabadalom • Berendezés különböző sűrűségű fluidumok érintkeztetésére és keverésére pl. gázok folyadékba vitelére
* (19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS (11) 182253 A SZOLGALATI TALÄLMÄNY w Bejelentés napja: (22) 1980. XII. 10. (21)2954/80 Nemzetközi osztályozás: (51) NSZOj B 01 F 3/04 Közzététel napja: (41) 1983. (42) 11. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: (45) 1986. VI. 30. l. Szabadalmi Tár. ' ') N^»-2i,l-AJD0NA Feltalálók : (72) Szabadalmas : (73) Nagy Sándor oki. gépészmérnök, 50% Szerves Vegyipari Kutató Hoszáng Géza oki. vegyészmérnök, 15% Intézet, Budapest Wurdils Imre oki. vegyészmérnök, 15% Hartai Rezső oki. gépészmérnök, 10% Fekete Szilárd oki. vegyészmérnök, 10% Budapest (54) Berendezés különböző sűrűségű lluidumok érintkeztetésére és keverésére, pl. gázok folyadékba vitelére í A találmány eltérő sűrűségű fluidumok, pl. gáz—folyadék-éríntkeztelésére vonatkozik, illetve az eltérő sűrűségű fluidumoknak, pl. gázoknak folyadékba való vitelére, azoknak intenzív érintkeztetésére szolgál. Eltérő sűrűségű fluidumokat, pl. gázokat és folyadékokat gyakran hoznak érintkezésbe gázok elnyeletése, vagy a két fázis reakciójának elősegítése, folyamatok gyorsítása érdekében. Ezt a műveletet atmoszferikus nyomáson végzik, ha levegőt (pontosan annak oxigénjét) juttatnak folyadékba, pl. szennyezett folyadék tisztításacéljából. A műveletet zárt készülékben is meg lehet valósítani és túlnyomással foganatosítják általában vegyipari eljárás során, pl. klórozás, hidrogénezés, oxidálás, vagy egyéb célokból. Ezt a folyamatot alkalmazzák gázok tisztítására is. A folyamat meggyorsítására olyan berendezéseket alkalmaznak, amelyek a két fázis érintkező fázis-határterü- Ictónek növelését szolgálják. Ennek érdekében általában az egyik fázist finoman eloszlatva juttatják a másik fázisba. A folyadékba vezetett egyik fázis rendszerint gáz, mely a folyadék rétegen átbuborékol, illetve buborék formában hatol át. Elterjedt az olyan megoldás is, mely szerint a felület növelését keveréssel és a buborékok felaprításával lehet elérni. Ebből a célból ún. centrifugális keverőket használnak és kívülről vezetik azok alá a finoman diszpergálni kívánt gázt, gyűrüalakú, perforált csöveken keresztül. Tölcsérképződés elkerülése érdekében áramlástörőket építenek a készülékbe, ismeretesek olyan szívó-keverő 2 berendezések is, amelyek lényegében csőtengelyre erősített üreges keverök és a keveréssel együtt a gáz szállítását is megoldják. Mivel az áramló folyadékba behelyezett test mögött örvénylés, nyomáscsökkenés alakul ki, e n>omáscsökkenés hasznosításával a keveröt önszívóvá tettek. Irodalomból ismert, hogy különböző alakú (hengeres, szögletes, karos stb.)csőkeverők összehasonlítása során úgy találták, hogy éppen az ilyen keverő szív és aprít a legjobban, amelyik áramlástechnikai szempontból a legkedvezőtlenebb. (Zlokarnik : Auslagung von Hoíilrührern zur Flüssigkeitbegasung. Chemie Ing. Techn. 38, 3, 357—366.7: 717—723. — 1966). l egkisebb a hengeres keverő m3/h-ban mért szállítása a hivatkozott irodalom szerint. Ezzel szemben nagyon jó gázszállítású önszívó keverőnek bizonyultak a csőkaros keverők, amelyek üreges csőtengelyre merőlegesen elhelyezett csőkarokból állnak. A gáz szállítása a csőkaron és gáztérhez kapcsolódó csőtengelyen keresztül — megindul, és a csőkarok élesre vágott végei a gázok aprítását is elvégzik. Más irodalom szerint a négykaros, háromszögletű keverők bizonyultak a legjobbaknak. (Fejes: Ipari keverő berendezések. 58. o., Műszaki Könyvkiadó, 1970.) \z olyan esetekben, amikor a gázszükséglet nagyobb, mint amennyit a szívó-keverő szívni képes, egyes irodalmi helyek pótlólagos gáz benyomását javasolják a keverő alá, amit aztán még külön diszpergálni is kell. Alkalmaznak a gyakorlatban forgó-szívó-keverő köré helyezett álló lapátkoszorút, amelyről megállapították, hogy a diszpergáló hatást fokozzák. 5 10 15 20 25 30 182253
