182249. lajstromszámú szabadalom • Függesztő elem kemény, főként betonfalaknál való alkalmazásra
1 182249 2 A találmány tárgya függesztő elem kemény, főként betonfalaknál való alkalmazásra, amely dísztárgyak, használati tárgyak stb. falra akasztásához alkalmazható. A találmány szerinti függesztő elemnek falsíkra illeszkedő hátsó és azzal párhuzamos mellső felülettel rendelkező talprészt, valamint a talprészből kinyúló, hátsó felületével falsíkra illeszkedő, horgot alkotóan visszahajló és a talprészen kívül esően végződő akasztónyúlványt egy darabként kialakítva magába foglaló rugalmas műanyag anyagú fődarabja van. A fődarab a talprészben keresztülnyúló és a hátsó felületre merőlegesen elhelyezkedő furatokkal van ellátva, továbbá a furatokhoz rendelt, a talprész vastagságát legalább 5 mm-rel meghaladó hosszúságú legalább két acélszöge van. Keményebb, főként beton, így például a házgyári épületek falainál dísztárgyak vagy használati tárgyak falra akasztásához alkalmazott függesztő elemeknek számos megoldása ismert. Az amerikai egyesült államokbeli 3 232 572 lajstromszámú szabadalmi leírás például olyan függesztő elemet ismertet, amelynek falsíkra illeszkedő hátsó és azzal párhuzamos mellső felülettel rendelkező talprészt, valamint a talprészből kinyúló, horgot alkotóan visszahajló és a talprészen kivül csőben végződő akasztónyúlványt magába foglaló fődarabja van. A fődarab egy darabként rugalmas műanyagból van kialakítva. A talprészben egymással párhuzamosan és a mellső felületre merőlegesen elhelyezkedő furatai vannak és a furatokhoz hozzárendelten, azokon átvezethető sima felületű háromhegyű acélszögei vannak, amelyek egy 4—20 mm átmérőjű kör íve mentén osztásköz tartással helyezkednek el. Az egyes acélszögek hossza a talprész vastagságát 2—6 mm-rel haladja meg. A függesztő elem alkalmazhatósága vitatható, ugyanis rögzitésnek feltételét képezi a szögek falban való deformálódása, amit háromhegyű szögek alkalmazásával kíván elősegíteni, annak reményében, hogy kalapáccsal a falba beütve, a hegyek egymástól eltávolodva, mintegy a falban megkapaszkodnak. É jelenség olyan mérvű bekövetkezésének valószínűsége, hogy az kielégítő rögzítést eredményezzen, azonban csekély, mivel a szög falba behatolása során mint az tapasztalatból ismert, a betont összetöri, a szerkezeti kötést a részecskék között megszünteti és a rögzítést lényegében a szerkezeti kötésben már nem lévő, de betömörödött, kúpszerű térben elhelyezkedő és kráterszerűen kitüremkedő részecskék által reakcióerőként kifejtett nyomóerő adja. A jelenség bekövetkezésének valószínűsége még kisebb a nagy mennyiségű, nagyobb méretű kavicsokat tartalmazó betonfalaknál, így főként a házgyári épületfalaknál, mivel ha a szög beverésekor egy beágyazott kavicsdarabot is kilazít, viszonylag több betont tör össze, nagyobb mennyiségű részecske között szünteti meg a szerkezeti kötést, ezáltal nagyobb kitörési kúpot hoz létre, ami kisebb reakcióerő fellépését eredményezi. Az egyes szögek rögzítődését előidéző reakcióerő iránya a kráterek alakjától is függ, kedvezőtlenebb esetben a reakcióerő nagyobb falból kifelé mutató komponenssel rendelkezik. Az alkalmazható szögek is csak igen szűk körben választhatók meg, mivel több, egymással szorosan összefüggő feltételt kell kielégíteniük. így elegendően keménynek kell lenniük ahhoz, hogy a falba beverhetőek legyenek, de keménységük egy határértéket nem haladhat meg, hogy a falban deformálódni tudjanak. Hegyük kúpszögének, vllamint vastagságuknak ezzel összhangban olyannak kell lenni, hogy a talprészen átvezethetőek legyenek, és a rugalmas anyagú talprész az ismertető ábra szerint fejetlen szöget megtartsa. További hátrányossága, hogy akasztónyúlványának hátsó felülete falra szerelt helyzetben nem érintkezik a falfelülettel, ami rendeltetésszerű terhelésnél egy olyan forgatási értelmű forgatónyomaték kialakulását eredményezi, ami ellenerőt szolgáltató támasztás híján a szögekre a falból kihúzóan hat. A 3 974 557, 4 094 490 és a 4 128 189 ljsz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások olyan függesztő elemet ismertetnek kemény, leginkább betonfalakhoz való alkalmazásra, amelyeknél a rögzitődés nem-deformálódó szögeknek falban való szorulásával jön létre. A javasolt megoldás szerint a függesztő elem talprészén átmenő furatokkal van ellátva, továbbá a furatoknál kicsit nagyobb átmérőjű és hoszszanti belső furatában szögeket hordozó műanyag perselyei vannak, amelyek a furatokba vannak beillesztve. A szögek a perselyeknél 5—8 mm-rel hosszabbak. A függesztő elem falra szerelésénél az ütőerő hatására a persely a furatban és a szög a perselyben elmozdul. A persely a szögnek rugalmas megvezetést szolgáltat mind az ütőerőnek a szög hossztengelye irányától való eltérése, mind a szög behatolási iránytól való elhajlása, például kavicsba ütközés esetén. A leírás 46 —50 Rockwell C keménységű szög alkalmazását javasolja, és tájékoztató ábrája szerint akasztónyúlványa hátsó felülete falra szerelt helyzetben érintkezik a falfelülettel. \z ismertetett megoldásnál a rögzitődés a nem-deformálódó szög és a behatolt szög által meghatározott kúpos térrészben tömörült és kráterszerűen kitüremkedő betonszemcsék közötti kölcsönhatással jön létre. A szög optimális bevezetését és elhelyezkedését a rugalmas persellyel való kialakítása a méretekhez és céljához képest bonyolult és költséges. A találmány elé kitűzött feladat egy olyan, az ismerteknél kevesebb számú szerkezeti részt tartalmazó és egyszerűbb szerkezeti kialakítású függesztő elemet kialakítani, amely a felsoroltak előnyeit magában egyesítve, azok hátrányosságaitól mentes. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a rögzitődés a szögnek megfelelő kialakításával növelhető, valamint a szög és a talprész összehangoltabb kialakításával a függesztő elem igen egyszerűvé tehető. A feladat találmány szerinti megoldását nyújtó függesztő elemnek falsíkra illeszkedő hátsó és azzal párhuzamos mellső felülettel rendelkező talprészt, valamint a talprészből kinj úló, hátsó felületével falsíkra illeszkedő, horgot alkotóan visszahajló és a talprészen kívül esően végződő akasztónyúlványt egy darabként kialakítva magába foglaló rugalmas műanyag anyagú fődarabja, a talprészben keresztülnyúló és a hátsó felületre merőlegesen elhelyezkedő furatai, továbbá a ''uratokhoz rendelt, a talprész vastagságát legalább 3 mmrel meghaladó hosszúságú legalább két szöge van. Lényege, hogy a furat átmérője a szög átmérőjénél 10—40%-kal kisebb, továbbá a szög kúpos hegyi részének palástja érdesített felület, a szög hegyének félkúpszöge 5—15°, és a szög keménysége 50 Rockwell C-nél nagyobb értékű. A találmány szerinti megoldás előnyös kiviteli alakjánál a szög a talprész vastagságát 3—10 mm-rel haladja meg. További kiviteli alakra jellemző, hogy a szög keménysége nem több, mint 75 Rockwell C értékű. A találmány szerinti megoldás előnye, hogy egyszerűen, már néhány kalapácsütéssel is felszerelhető betonfalra és egy igen merev kötést ad. További előnye, hogy rendkívül egyszerű, a fődarab műanyag formázásos eljárással igen olcsón előállítható, és a szög egyszerű megmunkálással kialakítható. A szögek félkúpszögének nagysága és hegyük érdes felülete fokozza a rögzítettséget, egyrészt a félkúpszög önzárást adó nagyságából, másrészt az érdesített felület jobb tapadásából adódóan. A falba beütésnél a rugalmas műanyag anyag i talprész rugalmas megvezetést biztosít. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 33
