182232. lajstromszámú szabadalom • Kompozíció kertészeti nüvények termelésének szabályozására
3 182232 4 Az ismert virág-termésritkító szerek közül egyedül a 2-klór-etil-foszfonsav hatóanyagú készítmények adtak kielégítő eredményeket. Ismeretes, hogy a levélre és fürtre permetezett 2-klór-etil-foszfonsav a növény szöveteiben etilén-képződés közben bomlik. Az etilén növényi hormon, elősegíti a virágok lehullását. A 2-klór-etiI-foszfonsavval folytatott üzemi virág-termésritkítási kísérletek azonban szintén negatív eredményt hoztak. Megállapítottuk ugyanis, hogy évjárattól, fajtától, fenológiai állapottól (például rügyfakadás, virágzás stb.), időjárástól stb. függően a virág-termésritkító hatás jelentősen ingadozik. A Kadarka szőlőfajtán 1977-ben pl. 2000 mg/1 permedé töménységnél tapasztaltunk megfelelő virágritkító hatást. Ugyanakkor a Muscat Ottonel szőlőfajtán 500 mg/1 már túladagolást jelentett. A túladagolás az alábbi fitotoxikus tünetekkel jár : a virág (termés) mellett a szőlő levelei is lehullanak. A hajtásvégek letöredeznek, és növekedésük rendszerint őszig szünetel. A következő évben az ilyen „megmérgezett” tőkék vontatottan fakadnak. Ugyanakkor a következő évben a 2-klór-etil-foszfonsav 1000 mg/1 koncentrációban hatott a Muscat Ottonel szőlőfajtán, a Kadarkán viszont 1500 mg/1 töménység adott jó eredményt. Hasonló, a termesztési gyakorlat számára sok bizonytalansági tényezőt hordozó eredményeket kaptak a csonthéjas termésű gyümölcsfák virágritkításakor is. Bebizonyosodott, hogy a termesztési gyakorlat számára a legfőbb gondot az okozza, hogy a rügyfakadástól virágzásig a szőlő érzékenysége a 2-klór-etiI-foszfonsavra rohamosan csökken. Megfelelő virágritkító hatást ezért csak a töménység növelésével lehetne elérni, de a szükséges koncentrációt nem lehet előre meghatározni. A hatékony, de nem fitotoxikus koncentráció-tartomány szűk. így gyakran előfordul, hogy a szükségesnél magasabb dózis miatt a vegyszer fitotoxikus hatású, illetve a szükségesnél kisebb dózisban nem fejt ki hatást. Nem jobb a helyzet virágzáskor, illetve virágzást követően sem. Ismeretes továbbá, hogy a 2-klór-etil-foszfonsav növekedésgátló hatást is kifejt. Eredményes virágritkítás után a tőkéken a növekedés gátlásán kívül rendszerint nem észlelhetők egyéb fitotoxikus tünetek. Ezért az ágaskordon művelésű szőlőtőkék teljesítőképessége és kondíciója sikeres virágritkítás után a kézzel ritkított tőkékhez képest visszaesik. A kondíció csökkenését a hajtások gyengébb beérése jelzi. Néhány esetben a vegyszerrel ritkított tőkék kondíciója még jobban visszaesik, mint azoké, amelyeken egyáltalán nem végeztek virágritkítást, és így ezek a tőkék jóval többet teremnek. Irodalmi adatok alapján kísérleteket végeztünk a 2- -klór-etil-foszfonsav fitotoxikus hatásának utólagos megszüntetésére. E célból az ilyen vegyszerrel virágritkított tőkét utólagosan auxinokkal, gibberellinekkel, valamint ezüst-nitráttal kezeltük. A vegyület károsító hatását azonban a fenti utókezeléssel nem sikerült felszámolni. A találmány célja olyan kompozíció kidolgozása, amely lehetővé teszi a 2-klór-etil-foszfonsav termésszabályozásra felhasználható töménységének csökkentését, a káros fitotoxikus mellékhatások lényeges mérséklését, illetve megszüntetését, valamint a hatékony vegyszerkoncentráció függetlenítését a fenológiai fázisoktól és az időjárástól. Termésszabályozás alatt a terméshozam mennyiségének és minőségének, valamint a termésérés idejének szabályozását értjük. A termés mennyiségét és minőségét a virágritkítás mértékével, azaz a növény lepermetezett felületének változtatásával, a termésérés idejét pedig a termésérés előtt megfelelő időpontban végzett kezeléssel szabályozzuk. A találmány alapja az a felismerés, hogy a fenti célok maradéktalanul elérhetők, ha a 2-klór-etil-foszfonsavat auxin hatású indol-3-alkánkarbonsawal és/vagy naftalin-1 -ecetsavval és/vagy ezek biológiailag aktív származékaival együtt alkalmazzuk. A találmány tárgya kompozíció kertészeti növények termésének szabályozására. A találmány szerinti kompozícióra az jellemző, hogy oldatban 0,002—47,0 s% 2- -klór-etil-foszfonsavat vagy annak sóját, 0,0005—20,0 s% indol-3-alkánkarbonsavat vagy annak sóját vagy auxinhatású funkcionális származékát és/vagy 0,0001— 10,0 s% naftalin-l-ecetsavat vagy annak sóját vagy auxinhatású funkcionális származékát tartalmazza folyékony közömbös vivő- és segédanyagokkal, előnyösen nem fitotoxikus glikollal, továbbá adott esetben ionos vagy nemionos felületaktív anyagokkal, előnyösen polietilénglikol-p-izooktil-feniléterrel vagy oxietilezett terc-oktil-fenol-formaldehid polimerrel együtt. Vivőanyagként vizet, nem fitotoxikus egy- vagy többértékű alkoholokat, például etilénglikolt vagy 1,3-propilénglikolt vagy etanolt, valamint cukrokat, például szacharózt használhatunk. Felületaktív anyagokként anionaktív és nem-ionos anyagokat használhatunk. Anionaktív anyagként előnyösen káliszappant, alkil-szulfonátokat és dialkil-szulfo-szukcinátot, nem-ionos felületaktív anyagként alkil-aril-poliglikol-étereket, alkil-fenil-polioxi-etilén-etanolt és zsírsavak poligliceril-ftalátésztereit használhatjuk. A kompozícióhoz előnyösen adagolhatunk a növény számára hasznosítható tápanyagokat, például karbamidot, valamint nem fitotoxikus ammónium-, kálium-, foszfor- stb. sókat is. Felhasználás előtt a tömény oldatot megfelelő mértékben hígítani kell. A találmány szerinti kompozíció főbb előnyei a következők : a) Azokban a fenológiai stádiumokban, amelyekben hatásosan lehet virágot-fürtöt ritkítani, a koncentráció igény lényegében változatlan. b) Megfelelő koncentrációban nem okoz fitotoxikus tüneteket, de kiváló virágritkító hatású. c) Nem teszi madárkássá a szőlőfürtöket. d) Kedvezően szelektív hatású a szőlőfürtökre, mert a lepermetezett részben elsősorban a fejletlen hajtások — termésminőséget rontó — fürtjeit távolítja el. Az erősebb, fejlettebb hajtások fejlett fürtjeire kevésbé vagy egyáltalán nem hat. Az árnyékban levő fejletlen virágzatokat nagyobb mértékben ritkítja, mint a napon fejlődő, jobb termésminőséget adó szőlőfürtöket. e) A szőlőkacsokat is elpusztítja, ezzel meggátolja a hajtások egymásba kapaszkodását. f) A szőlőfajta, az időjárás és a környezeti viszonyok az alkalmazási technológiát gyakorlatilag nem befolyásolják. g) Csak a lepermetezett hajtásokon fejt ki virágritkító hatást. h) A kompozíció összetételének változtatásával jól igazodhatnak a termesztési igényekhez. i) Előnyösen használható virágritkításra a szőlő mel5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
