182228. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csőgyártásnál használt nyújtóhengerműben az összegezett nyújtási fok szabályozására
7 182228 8 Az 1. ábra a találmány szerinti berendezéssel ellátott nyújtóhengerművel kapcsolatban alkalmazott mérőkészülékek elhelyezését szemlélteti, a 2. ábra a mért és közvetlenül betáplált értékek feldolgozásának logikai folyamatát mutatja, a 3. ábra a találmány szerinti berendezés egy újabb kiviteli alakjához tartozó logikai folyamat vázlata. Az 1. ábrán szemléltetett, példaként vett nyújtóhengerműnek 1—12 hengerállványaiban vannak az alakító hengerek, és egy-egy 1—12 hengerállványban levő alakító hengerek egy-egy kalibert képeznek. A 13 cső az x nyíl értelmében halad a kalibereken keresztül. A nyújtóhengerművekben alkalmazott hengerállványok száma eltérő lehet a példakénti esettől. A belépőoldalon van a 14 falvastagságmérő készülék, ami például radioizotópos mérőkészülék lehet. Ez a 13 cső S0 belépőoldali falvastagságát méri. A 15 sebességmérő készülék, ami impulzusadóval ellátott mérőkerékből állhat, a 13 cső V0 belépőoldalí sebességét méri, A 13 cső D0 belépőoldali átmérőjét is mérni lehet. Sok esetben azonban elegendő ezt a D0 belépőoldali átmérőt rögzített értékként közvetlenül betáplálni. Ugyancsak rögzítetten megadott érték a 13 cső D kilépőoldali átmérője és S kilépőoldali falvastagsága. Ez a három érték az 1. ábrán ezért van csak méretnyilakkal feltüntetve. Magától értetődik, hogy ezeket az értékeket a hengerlési program változásakor ugyancsak meg kell változtatni. A kilépőoldalon csupán a V kilépőoldali sebességet mérjük a 16 sebességmérő készülékkel, ami hasonló módon lehet kiképezve, mint a 15 sebességmérő készülék. Az 1. ábrán az 1—12 hengerállványok alatt egy diagram van feltüntetve, amelynek abszcisszáján az állványsor szerepel, amely sor tagjai az 1—12 hengerállványok, az ordinátáján pedig a hengerállványok kalibereiben a 13 csőre ható H húzóerő van fel vive. Világosan látható, hogy a teljes nagyságú H húzóerőt csak a 3 hengerállványnál érjük el és ez csak a 10 hengerállványig marad fenn. Az e hengerállványok közötti távolságot R szabályozási pályarésznek nevezzük. Csak ezen az R szabályozási pályarészen belül változik a nyújtás mértéke, ha a szabályozó berendezéssel az összegezett nyújtási fokot változtatjuk. A H húzóerő felfutását jelentő 1—3 hengerállványok közötti pályarészen és a H húzóerő megszűnésével járó 10—12 hengerállványok közötti pályarészen a 13 cső húzóigénybevétele nem változik. A 2. ábrán balról jobbra az M mérő és betápláló eszközök, ezután a K számítóegység, majd az L szabályozókor, illetve ezek egyes elemei vannak jelölve. Egyébként a méréssel meghatározott, valamint az előre adott és közvetlenül betáplált értékek jelölése az 1. ábrán szereplő jelölésekkel azonos. A sötét nyíl azt jelenti, hogy közvetlenül betáplált értékekről van szó, a világos nyilak pedig a mérőkészülékektől érkező, tehát mért értékeket jelölik. Mivel a 13 cső D0 belépőoldali átmérőjét vagy mérhetjük, vagy közvetlenül betáplálhatjuk, ezért ennek jele mindkét mezőben zárójelek között szerepel. Mind a mért, mind a közvetlenül betáplált értékeket ahhoz a K számítóegységhez vezetjük, amelyik ezekből a XsoU szükséges nyújtást meghatározza. A V0 belépőoldali sebesség és a V kilépőoldali sebesség mért értékeiből a K számítóegység a Xist tényleges nyújtást határozza meg. A 2. ábra jobb oldali részén az L szabályozókor van feltüntetve. Itt feltüntettük, hogy a Xso]I szükséges nyújtás és Xist tényleges nyújtás értékei hogyan kerülnek egymással összehasonlításra, és hogy a AX nyújtáskülönbséget az N szabályozóhoz vezetjük. Az N szabályozó a AX nyújtáskülönbségből megállapítja a An fordulatszám-különbséget, ami ahhoz szükséges, hogy a Xist tényleges nyújtás a XsoU szükséges nyújtással kiegyenlítődjön. A An fordulatszám-különbséget a nyújtóhengerműveknek az olyan ismert csoportmeghajtásánál, ami fő és kiegészítő meghajtásból tevődik össze, csak a Z kiegészítő hajtás szabályozására használjuk, aminek következtében a hengerek fordulatszáma és ezzel a X összegezett nyújtási fok a szükséges módon megváltozik úgy, hogy a Xist tényleges nyújtás a XsoU szükséges nyújtásnak megfelel. A csőkezdetnek az állványsorba belépésekor és a csővég kilépésekor — tehát nem-állandósult üzemállapotokban — a 15 sebességmérő készülék és 16 sebességmérő készülék valamelyike nem működik, mert azon a helyen, ahol a mérést végzi, ebben az időpontban nincs ott a 13 cső. Ez azt jelenti, hogy a Xist tényleges nyújtást a K számítóegységben nem lehet kiszámítani. A szabályozás egyik lehetősége az, hogy az N szabályozó állását és ezzel a Z kiegészítő hajtás nz kiegészítő hajtás fordulatszámát úgy rögzítsük, amint ez az előző 13 csőnél be volt állítva. Egy további lehetőség az, hogy csak a Xisl tényleges nyújtást tartjuk rögzítve az előző csodarabnak megfelelő értéken, és ezt az újonnan meghatározott XsoI| szükséges nyújtással egyenlítjük ki. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál ugyanaz az L szabályozókor szerepel, mint a 2. ábránál. Ez a vastagon kihúzott vonalakkal van jelölve. Az M mérő és betápláló eszközök, valamint a K számítóegység is lényegileg azonosak az 1., ill. 2. ábra kapcsán ismertetett ilyen részletekkel. A 3. ábra vékony folytonos vonallal ábrázolva olyan járulékos vezérlőrendszert tüntet fel, ami az L szabályozókörhöz tartozik. Ez a vezérlőrendszer csak a nem-állandósult üzemállapotok miatt szükséges, amelyek idején a belépőoldalon, illetve a kilépőoldalon mért értékek átmenetileg kiesnek. A járulékos vezérlőrendszerben olyan Ps vezérlésszámító van, ami a Z kiegészítő hajtás nz kiegészítő hajtás fordulatszámát és az állandósult üzemállapotban a Xsoll szükséges nyújtást veszi figyelembe. Ezekből ez a Ps vezérlésszámító meghatározza az nz kiegészítő hajtás fordulatszámának a függését a XsolI szükséges nyújtástól úgy, hogy az állandósult üzemállapot alatt ezekből vezérlési törvényt alkot, amit folytonosan felülvizsgál és szükség esetén módosít. Ez olyan hosszan történik, amíg az állandósult üzemállapot véget nem ér és az L szabályozókor meg nem szakad a mért értékek kiesése következtében. A nem-állandósult üzemállapotban a Xist tényleges nyújtásnak megfelelő érték kiesése következtében az L szabályozókor megszakadásakor a P vezérlőegység annak a vezérlési törvénynek az információi alapján működik, amit a Ps vezérlésszámító az állandósult üzemállapot alatt határozott meg. A nem-állandósult üzemállapot alatt, illetve mindaddig, amíg az L szabályozókor még meg van szakítva, a P vezérlőegység a vezérlési törvény alapján a Ps vezérlésszámítóban meghatározott nz fordulatszámot adja a hengermű meghajtásának. A Ps vezérlésszámító tehát csak akkor működik, amikor az L szabályozókor zárt, a P vezérlőegység pedig csak akkor működik, amikor az L szabályozókor meg van szakítva. Fő és kiegészítő fordulatszámú csoportmeghajtásnál a kiegészítő motort közvetlenül a Anz fordulatszámkülönbségnek megfelelően állítjuk be. Az egyedileg meghajtott alakító hengereknél ez lényegesen bonyo-5 10 15 20 25 30 35 ^0 45 50 55 60 65 4
