182205. lajstromszámú szabadalom • Eljárás difenil-éterek előállítására
3 182205 4 módon szubsztituált fenilcsoport is lehet, mivel az esetleg jelenlévő szubsztituensek — amennyiben a reakciókörülmények között ezek stabilisak — a reakció lefolyását lényegileg nem befolyásolják. A reakcióközeg iners szerves oldószer, például dioxán, tetrahidrofurán, benzol, toluol, xilol, klórozott szénhidrogén, dimetil-szulfoxid, sőt viz is lehet. A reakcióközeg kiválasztásának nincs döntő jelentősége, de előnyösen olyan oldószert használunk, amelyben a reagáló vegyületek kielégítően oldódnak. Az új eljárás előnye a 2 831 261 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali iratban ismertetett eljárással szemben az, hogy a II általános képletű kiindulási vegyületek megfelelő minőségben könnyebben előállíthatok, mint a régebbi eljáráshoz szükséges klór-nitro-anilinek, továbbá a reakcióközegként olcsó oldószereket, például vizet is lehet használni és ugyanakkor nagyon jó kitermelést érünk el. AII általános képletű kiindulási vegyületek részben ismertek. A vegyületek új módszerrel is előállíthatok úgy, hogy egy V általános képletű vegyülettel — ebben a képletben X! és X2 a fenti jelentésű — például 2,3,4-triklór-benzollal vagy 2,3,4,5-tetraklór-nitro-benzollal egy megfelelő VI általános képletű fenolátot — ebben a képletben kát valamely kation egy egyenértéknyi mennyiségét jelenti — reagáltatunk. Előnyösen alkáli-fenolátot, különösen nátrium-fenolátot, illetve fenolt és például alkálifém-karbonátot használhatunk. Egyszerű fenolok, mindenekelőtt szubsztituálatlan fenol esetében a megfelelő fenol reakcióközegként is használható. Különösen előnyös azonban oldószerként dimetil-szulfoxidot használni. A 2- és 4-helyzetben lévő és fenoxicsoporttal kicserélhető két klóratom határozottan csökkentett reakcióképességet mutat. Ezért minden további nélkül két, különböző fenoxicsoportot tartalmazó vegyületet lehet előállítani. Erre a célra előbb enyhe reakciókörülmények között a nitrocsoport melletti klóratomot lehet a kívánt fenoxicsoporttal kicserélni, majd ezután — szigorúbb reakciókörülmények között — a 4-klóratomot a VI általános képletű csoporttal cserélhetjük ki. Az I általános képletű vegyületek részben újak. Ezeknek az új vegyületeknek szintén kitűnő gyomirtó hatásuk van, és ezenkívül új rovarirtószerek vagy új gyógyszerek hatóanyagai előállításához közbenső vegyületekként is használhatók, mivel funkciós csoportjaik sokféle reakciót tesznek lehetővé. Gyomirtáshoz az I általános képletű vegyületeket ismert módon a szokásos segéd- és/vagy hordozóanyagokkal szokásos készítményekké, például emulziókoncentrátummá vagy szuszpendálható porrá dolgozhatjuk fel; ezekben a készítményekben a hatóanyagtartalom 10 és 95 súlyszázalék között lehet, és vízzel hígítva felhasználás előtt a kívánt hatóanyagkoncentrációra állíthatók be. Olyan készítmények is előállíthatok, amelyek hígítás nélkül alkalmazhatók, ilyenek például a porok vagy a granulátumok. Ezekben a hatóanyagtartalom 0,2 és 20 súlyszázalék között, előnyösen 0,5 és 3 súlyszázalék között lehet. 1. Szuszpeneálható por Összetétel: 25 s% 2-klór-3-fenoxi-6-nitro-N-(2-amino-etil)-anilin-hidroklorid, 55 s% kaolin, 10 s% kolloid kovasav, 9 s% kalcium-ligninszulfonát, 1 s% nátrium-tetrapropil-benzolszulfonát. 2. Emulzió koncentrátum 20 s% találmány szerint előállított hatóanyag (lásd 1.), 70 s% magas forráspontú, aromás szénhidrogénből álló folyékony oldószerelegy (Shellsol A), 6.5 s% Tensiofix AS jelű emulgálószer AS jelű emulgálószer, 3.5 s% Tensiofix DS jelű emulgálószer, Az 1. és 2. példa szerinti koncentrált hatóanyagkeverékből vízzel való elkeveréssel 0,05—0,5 s% hatóanyagot tartalmazó permetlevet állíthatunk elő. 3. Por 1 s% találmány szerint előállított hatóanyag (lásd 1.), 98 s% talkum, 1 s% metil-cellulóz. Az is lehetséges — sőt esetenként előnyös is —, ha a találmány szerint előállított hatóanyagokat tartalmazó gyomirtószereket más gyomirtószerekkel együtt, például kukoricavetésekben triazin-gyomirtószerekkel, például „Simazin”-nal vagy „Atrazin”-nal, burgonyában vagy gabonában karbamid-gyomirtószerekkel, például „Linuron”-nal vagy „Monolinuron”-nal, gabonában dinitro-anilin-gyomirtószerekkel, például „Dinitramin”-nal vagy „Trifluoralin”-nal, rizsben difenil-éterekkel, például „Nitrofen”-nel, hagymában karbonsav-amidokkal, például „Alaklór”-ral együtt alkalmazzuk. A gyomirtószereket kikelés előtt és kikelés után lehet alkalmazni. Szabadföldi termesztésben például a kikelés előtt hektáronként 1 kg 2-klór-3-fenoxi-6-nitro-N-(2-amino-etil)-anilin-hidrokloridot alkalmazva, vadrepce, disznóparaj, libatop, ebszékfű, kakaslábfű, sőt ecsetpázsit is kiirtható. Ilyenkor a haszonnövényekre elviselhető — azaz nem fitotoxikus — mennyiség burgonyában és kukoricában hektáronként 3 kg-nál, búza és borsó esetében hektáronként 2,5 kgnál több. Az említett szereknek kikelés után hektáronként 1 kg hatóanyag-mennyiségben való alkalmazása például tejoltó galaj, libatop, ecsetpázsit és valamivel nagyobb adagolásban vadrepce, disznóparaj és ebszékfű kiirtását is lehetővé teszi. Az említett veteményeken kívül a gyomirtószereket például árpa és rizs vetésekben is alkalmazhatjuk. A kiindulási vegyületek előállítása 1. 2-Klór-4-nitro-l ,3-difenoxi-benzol a) 114,5 g 2,3,4-triklór-nitro-benzolt, 400 ml dimetil-szulfoxidot és 130 g nátrium-fenolátot egy óra hosszat 100 °C- on keverünk, majd a reakcióelegyhez vizet adunk, és kloroformmal kirázzuk. A kloroformos kivonatot híg nátrium-hidroxid oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, és az oldószert ledesztilláljuk. A bepárlási maradékot etanolból átkristályosítjuk. Kitermelés 152 g (89%). A termék olvadáspontja 106— 107 °C. b) 56,7 g (0,25 mól) 2,3,4-triklór-nitro-benzolt, 94 g fenolt és 34,5 g (0,25 mól) kálium-karbonátot egy óra hosszat 130—140 °C-on melegítünk. A reakcióelegyet ezután vízbe öntjük, és a kivált reakcióelegyet 2 n nátrium-hidroxid oldatba öntve, a cím szerinti vegyületet 95%-nál nagyobb kitermeléssel nyeljük ki. Olvadáspontja etanolból átkristályosítva 106—107 °C. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
